Az orvostudomány mindig igyekezett ismereteit megosztani, a szakemberek és a laikusok számára hozzáférhetővé tenni. A tudományos ismeretszerzés forrása gyakran fordított szöveg, ezért a fordítás mint produktum hatással van a tudományos gondolkodásra, a betegségekhez vagy beavatkozásokhoz kapcsolt értékekre és véleményekre. A fordításban részt vevő különböző nyelvek és kultúrák azonban más céllal és nyelvi eszköztárral nevezhetnek meg tudományos fogalmakat, a megnevezések pedig egyfajta szociokulturális szimbólumként betekintést engednek az adott kultúra (tudományos) gondolkodásába. A fordítástudomány központi kérdése, hogy a fordító milyen stratégiákkal teremti meg a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg egyenértékűségét, funkcionális ekvivalenciáját. A globalizáció és a felgyorsult információáramlás önmagában rendkívül megnövelte az orvosi szakfordításra való igényt, amely még jelentősebbé vált a világszerte a figyelem központjába került koronavírus-válság és az újfajta egészségügyi diskurzusokat eredményező fegyveres konfliktusok által. A tanulmányban ismertetett kvalitatív, valamint kvantitatív módszerrel végzett kutatások eredményei megmutatják, hogy a fordítók milyen stratégiákkal teremtik meg a funkcionális ekvivalenciát, lehetővé téve ezáltal egyrészt a laikusok hatékony ismeretszerzését, másrészt az egészségügyi szakemberek jobb tájékozottságát, kutatási eredményeik széles körű disszeminációját és tudományos gondolkodásuk fejlesztését.
Medicine has always tried to share its knowledge and make it accessible to professionals and laypeople. Since the source of scientific knowledge is often a translated text, translation as a product has an impact on scientific thinking, values and opinions associated with diseases or medical interventions. However, the different languages and cultures involved in translation may name scientific concepts with different purposes and linguistic constructions, and the nomenclature may provide insights into the (scientific) thinking of the culture as a kind of socio-cultural symbol. A central question in Translation Studies is what strategies translators use to create functional equivalence between the source- and target-language texts. Globalization and the accelerated flow of information have increased the demand for medical translation. This demand has become even more important by the worldwide focus on the coronavirus crisis and the armed conflicts, which have given rise to new health discourses. The results of the qualitative and quantitative research described in this paper illustrate how translators employ strategies to achieve functional equivalence, facilitating both the effective transfer of knowledge for laypeople and the informedness of health professionals, the widespread dissemination of their research findings, and the advancement of their scientific thinking.
Anderson, Veanne N. (1992). „For Whom Is This World Just? Sexual Orientation and AIDS”. Journal of Applied Social Psychology, 22/3, 248–259.
Bősze Péter (2011). „Latin, magyar, angol? A magyar orvosi szaknyelvről”. Debreceni Szemle, 19/4, 369–374. http://epa.niif.hu/04600/04620/00019/pdf/EPA04620_debreceni_szemle_2011_04_369-374.pdf
Callen, Michael (1997). „AIDS: The Linguistic Battlefield”. In: Logan, Carolyn, szerk. Counterbalance: Gendered Perspectives on Writing and Language. Peterborough, OT, Can.: Broadview Press, 308–313.
Donáth Tibor (2003). „Hogyan is állunk a magyar anatómiai szaknyelvvel?” Magyar Orvosi Nyelv, 2, 30–45. https://orvosinyelv.hu/hogyan-is-allunk-a-magyar-anatomiai-szaknyelvvel/
Durie, Brian G. M. (2016). Mielóma multiplex, a csontvelő daganatos betegsége. Betegek kézikönyve. North Hollywood: International Myeloma Foundation. https://s3.us-west-1.wasabisys.com/imf-d8-prod/resource/PHB_HU_2018.pdf
Eszenyi Réka–Bednárová-Gibová, Klaudia–Robin Edina (2023). „Artificial Intelligence, Machine Translation & Cyborg Translators: a Clash of Utopian and Dystopian Visions”. Orbis Linguarum, 21/2, 102–113. https://ezikovsvyat.com/images/stories/issue%2021.2_2023/13.%20R.%20Eszenyi%20et%20al._102_113.pdf
Fogarasi Katalin (2017). „A kórboncolási jegyzőkönyv terminológiájának sajátosságai és XXI. századi kihívásai”. Porta Lingua, 1, 95–108. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2017
Fogarasi Katalin – Schneider, Philip – Patonai Zoltán (2019). „Die Rolle von Diagnosen im medizinischen Fachsprachenunterricht: Eine interdisziplinäre Analyse deutscher, österreichischer und ungarischer klinischer Diagnosen”. In: Vičič, Polona – Gajšt, Nataša – Plos, Alenka, szerk. 10th International Language Conference on the Importance of Learning Professional Foreign Languages for Communication between Cultures: Conference Proceedings. Maribor: Univesity of Maribor Press, 107–120. https://tinyurl.com/yzut3nvw
Horváth Ágnes – Molnár Péter (2021). „A Review of Patient Safety Communication in Multicultural and Multilingual Healthcare Settings with Special Attention to the U.S. and Canada”. Developing Health Sciences, 4/3, 49–57. https://akjournals.com/view/journals/2066/aop/article-10.1556-2066.2021.00041/article-10.1556-2066.2021.00041.xm
Károly Krisztina (2022). „A tudományos szakfordításról fordítástudományi megközelítésben”. Magyar Tudomány, 183/3, 359–367. https://mersz.hu/dokumentum/matud202203__14/#matud202203_f72645
Klaudy Kinga (2004). Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica Kiadó.
Kuna Ágnes (2016). „Az orvosi recept mint szövegtípus a 16–17. században: A szövegtípus kognitív megközelítési lehetősége, 1. rész”. Magyar Nyelv, 112/4, 385–400. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/16-4/KunaA_MNy_16-4.pdf
Kuna Ágnes – Mány Dániel (2021). „Rák, tumor, NPL. A betegtájékoztató szövegtípusának terminológiai kérdései”. In: Fóris Ágota – Bölcskei Andrea, szerk. Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó, 361–386. http://real.mtak.hu/id/eprint/129644/
Mágocsi Nyina–Varga Éva Katalin (2018). „Tükörfordítások a banki és orvosi szakszövegekben”. Porta Lingua, 1, 411–417. http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2018
Mány Dániel (2024). Támogató kommunikáció betegtájékoztató szövegekben és fordításukban. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Montalt Resurrecció, Vicent – González Davies, Maria (2007). Medical Translation Step by Step. Translation Practices Explained. Manchester: St. Jerome.
Papp Nándor (2004). „Terminológia és reáliák”. In: Dróth Júlia, szerk Szaknyelv és szakfordítás. Gödöllő: Szent István Egyetem, 79–92. http://alknyelvport.nytud.hu/kiadvanyok/szakford-book.pdf/view
Tátrai Szilárd (2011). Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Varga Éva Katalin (2014). „Anatómiai nevek régen és ma. Latin helyett angol?” Modern Nyelvoktatás, 20/1–2, 35–42. https://epa.oszk.hu/03100/03139/00024/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_2014_1-2_035-042.pdf
Varga Éva Katalin–Gyenes Gábor–Fogarasi Katalin (2022). „A státusz terminológiai jellemzői”. Porta Lingua, 2, 79–90. https://real.mtak.hu/155080/1/PL2022_2_Varga_Gyenes_Fogarasi_79-90.pdf
URL1: Le Monde avec AFP. „IVG dans la Constitution: la loi paraît au «Journal officiel»”. Le Monde, 2024. március 9. https://tinyurl.com/ms6n6c62