A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) 1972-ben harmadikként jött létre a területi bizottságok sorában, az ország a tudomány szempontjából módfelett hátrányos helyzetű régiójában. A középvárosokból álló térség tudományegyetem híján csak néhány szakegyetemet és kutatóintézetet tudott felmutatni, a műszaki és agrártudományokra szorítkozó portfólióval. Ugyanakkor az alapítás idején az ébredező nemzetközi turizmus figyelmének középpontjába kerülő, értékes természeti környezettel megáldott térségben már tagadhatatlanul jelentkeztek a felelőtlenül erőltetett iparosítás következményei, amelyek beavatkozásért kiáltottak. Mivel abban a korszakban a politikai döntéshozók még a valóságban kerestek működő megoldásokat, természetszerűen adódott, hogy ehhez a magyar tudomány értékeinek legfőbb letéteményesétől, a Magyar Tudományos Akadémiától kértek és kaptak segítséget. Így jött létre az egyre súlyosbodó problémák megoldására a tudomány és a politika között a nemzeti együttműködés rendszere, a VEAB, amely korát megelőzve elsősorban a környezetvédelem területén demonstrálta az intézményeken és tudományterületeken átívelő (multidiszciplináris) összefogás előnyeit. A modell olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az MTA elnöksége néhány évvel később a területi bizottságok feladatait a VEAB mintájára alakította át. Napjaink történéseinek fényében különösen tanulságos és több mint elgondolkodtató a VEAB múltjában tett időutazás.
Established in 1972, the Veszprém Academic Committee (VEAB) of the Hungarian Academy of Sciences was the third regional committee in the country, located in a region that was particularly disadvantaged in terms of science. Northwest Transdanubia was a region of medium-sized towns with no university of science and had only a few universities and research institutes, whose portfolio was limited to technical and agricultural sciences. On the other hand, the landscape was rich in natural beauties, which were already the focus of domestic and international tourism, and at the time of the Committee’s foundation, it was showing undeniable signs of deterioration as a result of extensive industrial and mining activities, which called for intervention. As the political decision-makers at that time were still looking for practical solutions, it was only natural that they should seek and receive help from the Hungarian Academy of Sciences, the main guardian of the values of Hungarian science. This is how the system of national cooperation between science and politics, the VEAB, came into being. Ahead of its time, this act demonstrated the benefits of cross-institutional and cross-disciplinary cooperation, especially in the field of environmental protection. The model proved so successful that a few years later, the Academy’s Governing Board reorganized the tasks of the regional committees along the lines of the VEAB. In the light of current events, a journey through the VEAB’s past is particularly instructive and more than thought-provoking.
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (2012). Veszprém: MTA VEAB.
„A VEAB 1979. évi plenáris ülése” (1980). In: Dr. Bakács Tiborné – Dr. Magyari Miklós, összeáll. (1980). A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. Veszprém: Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, 6–44. https://adt.arcanum.com/en/view/MTA_VEAB_Ertesito_1980_1/?pg=0&layout=s
Ádám Antal–Bencze Pál–Verő József (1998). „A Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Kutató Laboratóriumának története (1972–1952)”. Soproni Szemle, 2, 99–124. https://epa.oszk.hu/01900/01977/00199/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1998-lii-2.pdf
B. Cs. (1973). „A Veszprémi Akadémiai Bizottság a Dunántúl tudományos életének központjává válhat. Interjú Erdey-Gruz Tiborral, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével”. Napló (1973. dec. 24.), 4. https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1973_12/?pg=187&layout=s&query=erdey-gr%C3%Ba
Bakács Tibor (1973). „Látogatás az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságánál”. Vasi Szemle, 4, 530–535.
Barabás Gábor, szerk. (2021). A Pécsi Akadémiai Bizottság 50 éve 1969–2019. Pécs: MTA Pécsi Területi Bizottsága.
Czingráber János (1979). „Összehangolni a sokrétű tevékenységet. Interjú dr. Kárpáti Istvánnal, a környezetvédelmi és tájhasznosítási koordinációs tanács elnökével”. Napló (1979. szept. 26.), 5. https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1979_09/?pg=200&layout=s&query
Gelencsér András (2025). „Vidéken nemcsak a föld terem…–gondolatok az MTA területi bizottságainak megalapításáról”. Magyar Tudomány, 186/1, 62–68. 10.1556/2065.186.2025.1.7
Hlavay József, szerk. (1995). Környezetvédelmi problémák a VEAB régióban. Veszprém: Veszprémi Akadémiai Bizottság Könyvei.
„Nemzetközi környezetvédelmi jogi tanácskozás kezdődött Szombathelyen a VEAB szervezésében”. Napló (1976. szept. 7.), 1. https://adt.arcanum.com/de/view/VeszpremiNaplo_1976_09/?pg=44&layout=s&query=Jog+a+k%C3%B6rnyezet+v%C3%A9delm%C3%A9ben
R. Farkas Klári (1981). „A tudomány kettős feladata. Beszélgetés Nemecz Ernő akadémikussal”. Magyar Nemzet (1981. jún. 10.), 8. https://adt.arcanum.com/en/view/MagyarNemzet_1981_06/?pg=87&layout=s&query=nemecz+ern%C5%91
Szabó Márta, szerk. (1993). A régió felsőoktatásának jelene és jövője – a MTA Veszprémi Területi Bizottsága ankétja, 1992. november 27., Veszprém. Veszprém: VEAB. https://real-eod.mtak.hu/8979/1/MTA_VEAB-konyvek_937858.pdf
Szegedi László (2022). „Két középkori magyar egyetem története”. Veszprémi Szemle, 3, 6–78. https://epa.oszk.hu/03000/03021/00027/pdf/EPA03021_veszpremi_szemle_2022_3_006-078.pdf.
Szentágothai János (1981). „Az Akadémia regionális tudományos fórumai”. Magyar Tudomány–Az MTA Értesítője, 7–8, 489–491.