A multirezisztens kórokozók jelenléte világszerte egyre nagyobb gondot jelent a kórházakban. A túlzott és indokolatlan, vagy helytelenül megválasztott antibiotikum-kezelések hatására a rezisztens törzsek kiszelektálódnak, és súlyos infekciókat okoznak, ami az immunszuprimált betegekben sokkal kifejezettebb. E probléma megoldására indult 2013-ban a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet B épület Hematológiai Osztályán az antibiotikumok diverzifikálása. A monoton gyógyszerválasztás tudatos elkerülésének eredményeként egyes multirezisztens törzsek, így a kiterjedt spektrumú béta-laktamáz termelő Escherichia coli (2012-ben 16, 2016-ban 4 eset) és Klebsiella pneumoniae (2012-ben 27, 2016-ban 3 eset) előfordulása csökkent. Ugyanakkor új gond a vancomycinrezisztens Enterococcus spp. megjelenése (2012-ben 1, 2016-ban 6 pozitív tenyésztés), aminek hátterében valószínűleg a Clostridium difficile-infekció miatt kezelt esetek számának növekedése áll (2011-ben 2, 2015-ben 11 eset). A helytelen antibiotikum-felhasználás növeli az ápolási költségeket és rontja a fertőzések kimenetelét, ezért nagyon fontos az antibiotikumok tudatos és ésszerű alkalmazása mind egyéni, mind osztályos szinten. Ahhoz, hogy a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekkel fel tudjuk venni a harcot, nem csak új antibiotikumokra van szükség, hanem új szemléletre is az infekciók kezelésében.
Munita JM, Arias CA. Mechanisms of antibiotic resistance. Microbiol Spectr. 2016; 4(2). .
Hungarian National Center of Epidemiology Methodological Letter about the prevention of multidrug resistant bacteria associated infections. [Módszertani levél a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzéséről], Országos Epidemiológiai Központ 2016. http://www.oek.hu/oekfile.pl?fid=6619. Accessed on 2019. 01. 31. [Hungarian]
Sinkó J. Treatment and prevention of the infection in neutropenic cancer patients. [A neutropeniás onkológiai beteg infekcióinak kezelése és megelőzése.] Magyar Onkológia 2011; 55: 155–163. [Hungarian]
Tóth E, Hajdú E, Piukovics K, et al. Presence of bloodstream infection-causing bacteria in patients with acute leukemia [Véráramfertőzést okozó baktériumok előfordulása akut leukémiás betegeknél]. Orvostudományi Értesítő 2007; 80: 32–34. [Hungarian]
Lee C-R, Lee JH, Park M, et al. Biology of Acinetobacter baumannii: Pathogenesis, antibiotic resistance mechanisms, and prospective treatment options. Front Cell Infect Microbiol. 2017; 7: 55. .
Benamu E, Deresinski S. Vancomycin-resistant enterococcus infection in the hematopoietic stem cell transplant recipient: an overview of epidemiology, management, and prevention [version 1; referees: 3 approved] F1000Research. 2018, 7(F1000 Faculty Rev.): 3. .
Gomes F, Teixeira P, Oliveira R. Mini-review: Staphylococcus epidermidis as the most frequent cause of nosocomial infections: old and new fighting strategies, Biofouling 2014; 30: 131–141. .
Barcs I. Antibiotic sensitivity and resistance [Antibiotikum-érzékenység és rezisztencia] In: Mikrobiológiai füzetek 2. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Budapest, 2009. [Hungarian]
Gori F, Iredell J, Beardmore RE, et al. Antibiotic cycling and antibiotic mixing: Which one best mitigates antibiotic resistance? Mol Biol Evol. 2017; 34: 802–817.
Sinkó J. Clinical aspects of severe infections caused by antibiotic-resistant Gram-negative bacteria. The Empire strikes back? [Antibiotikumokkal szemben ellenálló Gram-negatív baktériumok okozta súlyos fertőzések a klinikus szemével. A Birodalom visszavág?] Orv Hetil. 2017; 158: 1528–1534. [Hungarian]
Spellberg B, Gilbert DN. The future of antibiotics and resistance: A tribute to a career of leadership by John Bartlett. Clin Infec Dis. 2014; 59(S2): S71–75.
Akrami K. The microbiome of the critically ill patient. Curr Opin Crit Care 2018; 24: 49–54.
Kelly CR. Update on FMT 2015: Indications, Methodologies, Mechanisms and Outlook. Gastroenterology 2015; 149: 223–237.