Bevezetés: A betegségnek jelentést adó reprezentációs keret azonosítása alapvető ahhoz, hogy megértsük a betegek eltérő viselkedését; csoportos felmérése azonban számos kihívást tartogat. Megbízható, betegségspecifikus mérőeszközök hiányában a betegségreprezentációról a betegségnarratíva központi metaforája mentén is képet kaphatunk. Célkitűzés: Pilotvizsgálatunk célja lyphomával élő betegek betegségnarratíváinak feldolgozása, az ezekben fellelhető metaforák csoportosítása, illetve annak felmérése, hogy az egyes metaforák megjelenése mellett milyen érzelmi állapot azonosítható. Módszer: Kvalitatív adatgyűjtésünk félig strukturált interjúhelyzetben történt. A metaforák, illetve más értelemadó keret megjelenését és csoportosítását 2 független megítélő végezte. A betegek emellett 10 fokú vizuális-analóg skálán értékelték azt, hogy a beszámolójuk mennyire volt érzelmi szempontból felkavaró. Statisztikai analízis: A kvantifikált adatokat egyszempontos varianciaanalízis segítségével elemeztük. Eredmények: Vizsgálatunkban 27 lymphomával élő beteg vett részt. A beszámolók 40,7%-ában volt metafora azonosítható, amelyből 29,6% „harc”, 11,1% „út” metafora kategóriába sorolható. A „harc” metafora mellett olyan mértékben jelentek meg intenzív érzelmek, mint abban az esetben, amikor a személy számára nem volt előhívható semmilyen értelemadó keret, amire a helyzete értelmezésében támaszkodhatna. Következtetések: A vizsgált lyphomás betegeknél a daganatos betegségekben jellemző metaforák jelentek meg. A „harc”-cal kapcsolatos metaforák a biológiai működés leírásában is alapvetők, meghatározzák a közgondolkodást. Krónikus betegségekben a „harc”-os metaforák a betegséggel való szembesülés kezdeti időszakát követően kevésbé kidolgozott betegségreprezentációra utalhatnak, ami intenzívebb érzelmi állapottal jár. Vizsgálatunk megerősíti a feltevést, miszerint a reprezentáció befolyásolásával lehetőség nyílhat a betegséggel együtt járó érzelmi állapot módosítására. A fogalomkör meghatározott betegcsoporton belüli pontosabb megértése elvezethet specifikus, betegségreprezentációt mérő eszköz kidolgozásához.
Reinhardt M. Cognitive representations of chronic diseases: empirical study of correlation between illness cognition and self-directness. In: Demetrovics Z, Kökönyei G, Oláh A (eds). From personality psychology to health psychology. [Kognitív reprezentációk a krónikus betegségekről: betegségkogníció és önszabályozás összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Személyiséglélektantól az egeszségpszichológiáig.] Budapest: Trefort; 2007. pp. 156–185. [Hungarian]
Breccia M, Graffigna G, Galimberti S, Iurlo A, Pungolino E, Pizzuti M, et al. Personal history and quality of life in chronic myeloid leukemia patients: a cross-sectional study using narrative medicine and quantitative analysis. Supportive Care in Cancer: Official Journal of the Multinational Association of Supportive Care in Cancer 2016.
Hawkins AH. Reconstructing illness: studies in pathography. WL, P. Univ. Press; 1999.
Harrington KJ. The use of metaphor in discourse about cancer: a review of the literature. Clinical Journal of Oncology Nursing 2012; 16: 408–412.
Oronsky B, Carter CA, Mackie V, Scicinski J, Oronsky A, Oronsky N, et al. The war on cancer: a military perspective. Frontiers in Oncology 2014; 4: 387.
Lakoff G, Johnson M. Metaphors we live by. University of Chicago Press. p. 2008.
Kövecses Z. Metaphor: A Practical Introduction. New York: Oxford University Press; 2010. pp. 149–171.
Pintér JN. Psychology of chronic diseases. Crisis and renewal. [A krónikus betegségek lélektana. Válság és megújulás.] Budapest: L’Harmattan; 2018. [Hungarian]
Frank AW. The rhetoric of self-change: Illness experience as narrative. The Sociological Quarterly 1993.
Paterson BL. The shifting perspectives model of chronic illness. J Nurs Scholarsh. 2001; 33: 21–26.
Pennebaker JW. Expressive writing in psychological science. Perspect Psychol Sci. 2018; 13: 226–229.