Authors:
László Szerafin Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztály, Nyíregyháza, Magyarország

Search for other papers by László Szerafin in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
https://orcid.org/0000-0002-0025-7979
,
Bernadett Czibere Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztály, Nyíregyháza, Magyarország

Search for other papers by Bernadett Czibere in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zsigmond Czine Jósa András Oktatókórház IV. Belgyógyászati Osztály, Nyíregyháza, Magyarország

Search for other papers by Zsigmond Czine in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Viktor Misák Jósa András Oktatókórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Nyíregyháza, Magyarország

Search for other papers by Viktor Misák in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Attila Szűcs Jósa András Oktatókórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Nyíregyháza, Magyarország

Search for other papers by Attila Szűcs in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
János Jakó Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztály, Nyíregyháza, Magyarország

Search for other papers by János Jakó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Full access

Introduction

Among the haematological abnormalities caused by COVID-19 disease, the literature on hemostasis abnormalities and cytopenias is abundant. However, the morphological differences of the red blood cells have been studied even less. In our paper, we analyzed the morphological changes of blood counts and red blood cells in COVID-19 patients.

Methods

Quantitative characteristics of the blood counts of 44 COVID-19-infected patients treated in our hospital (17 in the intensive care unit, 27 in the general COVID ward) were determined with an ADVIA 2120i hematology machine. The morphology of erythrocytes was studied by microscopic examination of smears stained according to May-Grünwald-Giemsa. C-reactive protein levels were measured and d-dimer and fibrinogen levels were determined in our intensive care unit patients.

Results

Red blood cell morphological abnormalities were seen in the blood smears of 90.9% of patients (88.2% of patients treated in the intensive care unit and 92.6% of patients treated in the general COVID department). The most common erythrocyte morphological changes: rouleaux formation (70.6% and 44.4%, respectively), basophil puncture (35.3% and 74.1%, respectively), acanthocytosis (17.6% and 55.6%, respectively). In addition, stomatocytosis, sphaerocytosis, fragmentocytosis, elliptocytosis, and dacryocytes were observed in smaller numbers. No significant correlation was found between the coefficient of variation of the red blood cell diameter (RDW) and the severity of the disease.

Conclusions

Morphological abnormalities of erythrocytes in COVID-19 infection are very common regardless of the severity of the disease. These are due to high levels of oxidative stress due to infection, damage to erythrocyte membrane structural proteins and membrane lipid homeostasis, and autoagglutination.

Abstract

Bevezetés

A COVID–19 betegség okozta hematológiai eltérések közül a hemosztázis eltérések, citopéniák irodalma bőséges. A vörösvértestek morfológiai eltéréseit azonban még kevésbé vizsgálták. Közleményünkben COVID–19 betegek vérkép és vörösvértest-morfológiai változásait elemeztük.

Módszer

44 igazoltan COVID–19 fertőzött, kórházunkban kezelt (17 fő intenzív osztályon, 27 fő általános COVID-osztályon) beteg vérképének mennyiségi jellemzőit ADVIA 2120i hematológiai automatával határoztuk meg. A vörösvértestek morfológiáját May-Grünwald-Giemsa szerint festett kenetek mikroszkópos vizsgálatával tanulmányoztuk. Mértük a C-reaktív protein szintjét, és az intenzív osztályon kezelt betegeinknél d-dimer- és fibrinogénszint meghatározása is történt.

Eredmények

A betegek 90,9%-ának vérkenetében láttunk vörösvértest-morfológiai eltérést (intenzív osztályon kezelt betegek 88,2%-ában, általános COVID-osztályon kezelt betegek 92,6%-ában). A leggyakoribb vörösvértest-morfológiai elváltozások: pénztekercsképződés (70,6%, illetve 44,4%), basophil punktáció (35,3%, illetve 74,1%), acanthocytosis (17,6%, illetve 55,6%) volt. Ezenkívül stomatocytosist, sphaerocytosist, fragmentocytosist, elliptocytosist és dakryocytákat is megfigyeltünk kisebb számban. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a vörösvértest-átmérő variációs koefficiens (RDW) értéke és a betegség kórlefolyásának súlyossága között.

Következtetések

COVID–19 fertőzésben a vörösvértestek morfológiai eltérései igen gyakran megfigyelhetőek a betegség súlyosságától függetlenül. Ezek hátterében a fertőzés okozta nagymértékű oxidatív stressz, a vörösvértestmembrán szerkezeti fehérjéinek és a membrán lipid homeosztázisának sérülései és autoagglutináció állnak.

Bevezetés

A koronavírus betegség (COVID–19) okozta hematológiai eltérések közül a hemosztázis eltérések, citopéniák irodalma bőséges (emelkedett fibrinogénszint, magas d-dimer-szint, trombocitopénia, leukopénia, limfopénia, protrombotikus állapot, disszeminált intravaszkuláris koaguláció) [1]. A vörösvértestek (vvt) morfológiai eltéréseit azonban még kevésbé vizsgálták. Közleményünkben COVID–19 betegek vérkép és vörösvértest-morfológiai eltéréseit elemeztük.

Módszer

2021 tavaszán, a pandémia harmadik hulláma idején kórházunkban kezelt 44 COVID-fertőzött beteg vérképét és vérkenetét vizsgáltuk (életkor 18–90 év, 20 férfi, 24 nő). A betegek közül 17 főt intenzív osztályon, 27 beteget általános COVID-osztályon kezeltek. A vörösvértestek morfológiáját May-Grünwald-Giemsa festett kenet mikroszkópos vizsgálatával (600× nagyítás) tanulmányoztuk, párhuzamosan készült egészséges kontroll vérkenetekkel összehasonlítva. Mértük a C-reaktív protein (CRP) szinteket, és az intenzív osztályon kezelt betegeinknél d-dimer- és fibrinogénszint-meghatározás is történt. 31 esetben szérum összbilirubin és direkt bilirubin, valamint 38 esetben laktát-dehidrogenáz enzimszint meghatározása is történt. A statisztikai vizsgálatot khí-négyzet próbával végeztük, a P < 0,05 értékeket tekintettük szignifikánsnak.

Eredmények

Az intenzív osztályon kezelt 17 betegből 9 (52,9%), az általános COVID-osztályon kezelt 27 betegből 8 (29,6%) hunyt el. A hemoglobinszint csökkenését intenzív osztályon kezelteknél 4/17, általános osztályon kezelteknél 11/27 esetben észleltük, de transzfúziós igény nem volt. A fehérvérsejtszám az intenzív osztályon kezelteknél 7/17, az általános osztályon kezelteknél 9/27 esetben volt a normálisnál alacsonyabb vagy magasabb. A trombocitaszám az intenzív ellátásban részesülőknél 1/17, a nem intenzív kezelésben részesülők között 6/27 esetben volt a normálisnál alacsonyabb. A vvt-átmérő variációs koefficiense (RDW) az intenzív osztályon kezelteknél 12 fő esetében, az általános osztályon kezelteknél 22 fő esetében volt magasabb 13%-nál. Kóros, 16% feletti értéket egyik betegcsoportban sem találtunk. A CRP-szint intenzív osztályon kezelt esetekben 16/17, általános osztályon kezelteknél 22/27 esetben volt emelkedett. D-dimer- és fibrinogénszint-vizsgálat minden esetben csak az intenzív osztályon kezelteknél történt. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a hemoglobinszint, az RDW, a fehérvérsejtszám, a trombocitaszám és a CRP-szintek, valamint a betegség súlyossága, valamint a halálos kimenetel között.

A betegek döntő többségénél, 40/44 esetben (90,9%) kimutatható volt a vérkenetben valamilyen vvt morfológiai eltérés, különböző gyakorisággal (az intenzív osztályon kezelteknél 15/17 esetben, 88,2%-ban, az általános osztályon kezelteknél 25/27 esetben, 92,6%-ban). A leggyakoribb vvt morfológiai elváltozás a pénztekercsképződés (70,6%, illetve 44,4%), a basophil punktáció (35,3%, illetve 74,1%) és az acanthochytosis (17,6%, illetve 55,6%) volt. Ezenkívül stomatocytosist, sphaerocytosist, fragmentocytosist, elliptocytosist és dakryocytákat is megfigyeltünk kisebb számban ( 1. táblázat ). A megfigyelt vvt morfológiai eltéréseket az 1. ábrán mutatjuk be. Az egészséges egyénektől származó, párhuzamosan készült perifériás vérkenetekben lényeges vvt morfológiai eltérést nem láttunk.

1. táblázat.

Vörösvértest morfológiai eltérések COVID–19 betegekben (+: több látóteret vizsgálva csak néhányban észlelhető morfológiai elváltozás, ++: minden látótérben megfigyelhető 1-2 morfológiai elváltozás, +++: minden látótérben több sejtben figyelhető meg morfológiai elváltozás)

Vörösvértest morfológiai eltérés COVID – Általános osztály (n = 27) COVID – Intenzív osztály (n = 17)
Gyakorisága ⁺⁺ ⁺⁺⁺ Összes ⁺⁺ ⁺⁺⁺ Összes
Pénztekercsképződés 0 (0%) 5 (18,5%) 7 (25,9%) 12 (44,4%) 3 (17,6%) 5 (29,4%) 4 (23,5%) 12 (70,6%)
Stomatocytosis 2 (7,4%) 0 (0%) 0 (0%) 2 (7,4%) 2 (11,8%) 1 (5,9%) 0 (0%) 3 (17,6%)
Acanthocytosis 7 (25,9%) 2 (7,4%) 6 (22,2%) 15 (55,6%) 2 (11,8%) 0 (0%) 1 (5,9%) 3 (17,6%)
Sphaerocytosis 2 (7,47%) 2 (7,4%) 1 (3,7%) 5 (18,5%) 0 (0%) 0 (0%) 0 (0%) 0 (0%)
Fragmentocytosis 1 (3,7%) 0 (0%) 0 (0%) 1 (3,7%) 1 (5,9%) 0 (0%) 0 (0%) 1 (5,9%)
Elliptocytosis 2 (7,4%) 0 (0%) 1 (3,7%) 3 (11,1%) 0 (0%) 0 (0%) 0 (0%) 0 (0%)
Basophil punktáció 6 (22,2%) 10 (37,0%) 4 (14,8%) 20 (74,1%) 5 (29,4%) 0 (0%) 1 (5,9%) 6 (35,3%)
Dakryocyta 0 (0%) 0 (0%) 0 (0%) 0 (0%) 1 (5,9%) 0 (0%) 0 (0%) 1 (5,9%)
Vörösvértest morfológiai elváltozás összesen 25 (92,6%) 15 (88,2%)
Vörösvértest morfológiai elváltozás általános + intenzív osztályon összesen 40 (90,9%)

Megbeszélés

A COVID–19 fertőzés hematológiai vonatkozásai közül a hemosztázis eltéréseknek, citopéniáknak kiterjedt irodalma van [1]. A vérkép változatos mennyiségi eltérései közül a betegség során növekvő eosinophil és basophil arány kedvezőbb kórlefolyásra, gyorsabb felépülésre utal egyes szerzők szerint [2]. A vérkép morfológiai eltéréseit azonban csak kevesen vizsgálták [3]. Saját betegeink között egyaránt észleltünk csökkent és emelkedett hemoglobinszintet, fehérvérsejtszámot és trombocitaszámot. Munkánk középpontjába a vvt-k morfológiai eltéréseinek vizsgálatát helyeztük. Leggyakoribb eltérésként a vvt-k pénztekercsképződését láttuk (COVID intenzív osztályon 70,6%, általános osztályon 44,4%). Abramson betegei 85%-ában észlelt autoagglutinációt [4], amit a megnövekedett immunglobulinok és a fibrinogén mennyiségének tulajdonítanak. A spontán vvt-agglutináció a komplement és/vagy a vvt-ket fedő antitestek mennyiségétől is függ [5]. Ez is közrejátszik a COVID–19 fertőzés miatt kórházban kezelt betegek egy részének transzfúziós igényében [6]. A második leggyakoribb vvt-eltérés a basophil punktáció volt (általános COVID-részlegen fekvők 74,1%-ában, COVID intenzív osztályon kezeltek 35,3%-ában). Ezt más szerzők is gyakorinak találták, és a megnövekedett retikulocitaszámot valószínűsítették a háttérben [7, 8]. Ugyancsak érdekes és jellemző eltérés az acanthocyták jelenléte (saját betegeink között általános COVID-osztályon 55,6%-ban, intenzív osztályon 17,6%-ban). Erről az általunk ismert irodalomban adatot nem találtunk. Sphaerocytákat a betegek 30%-ában írtak le, amely a hemolízis markere is [5]. Saját betegeink között általános COVID-osztályon kezeltek esetében 18,5%-ban találkoztunk ezzel az eltéréssel, intenzív osztályon kezeltek keneteiben azonban nem láttuk. Előbbieken kívül néhány esetben megfigyeltünk stomatocytákat, fragmentocytákat, elliptocytákat és dakryocytákat is. Más szerzők leírtak gombafejszerű elváltozást mutató vvt-ket (mushroom-shaped erythrocytes), amelyek kialakulásában az oxidatív stressznek van szerepe [9, 10], valamint schistocytákat [11], knizocytákat [12]. Mi az utóbbi elváltozásokkal nem találkoztunk. Valamilyen vvt morfológiai elváltozást a vérkenetek 70%-ában találtak [3], mi szintén gyakorinak találtuk ezeket (az összes beteg 90,9%-ában). A vvt-átmérő variációs koefficiensét (RDW) többen a várható élettartammal hozzák összefüggésbe főleg idősebb korban, és néhány tanulmány szerint a magasabb RDW-érték (>13%) – elsősorban az RDW hospitalizáció alatti változása, emelkedése – rosszabb prognózisra, nagyobb mortalitásra utalhat [13–15]. Mi saját betegeink között a normálisnál magasabb (>16%) RDW-értéket nem láttunk, az irodalom szerinti 13%-os küszöbértéket vizsgálva sem találtunk szignifikáns összefüggést a COVID-os betegek mortalitása és RDW-szintje között (P = 0,30, n. sz.), de mi az RDW-értéket csak egy időpontban, a felvételkor vizsgáltuk. A 13%-ot meghaladó RDW-szint azonban betegeink között is gyakori volt (COVID intenzív osztályon kezeltek 70,6%-ában, általános osztályon kezeltek 81,5%-ában). A szórványos irodalmi adatokkal megegyezően vizsgált betegeink nagy részében észleltünk valamilyen vvt morfológiai eltérést, az esetek zömében több fajtát is egy azonos betegben ( 1. ábra ). Ezek hátterében a fertőzés okozta jelentős oxidatív stressznek, a megváltozott vvt anyagcsere következtében módosult fehérje- és lipid-szerkezetnek, a csökkent hemoglobin oxigénszaturációnak és immunmediált mechanizmusoknak van szerepe [3, 16, 17]. Ugyanezek az elváltozások szerepet játszhatnak a COVID–19 fertőzésben előforduló mikroangiopathiák kialakulásában is. A COVID-osztályokon fekvő betegektől történő tervezett vérvétel a betegellátás nehézségei és a változó egészségügyi személyzet miatt nehézségekbe ütközött. A vvt morfológiai eltérések egyéb okainak kizárása (pl. hemolízis) céljából a nem intenzív osztályon kezelt betegek közül 19/27 fő esetében történt szérum bilirubinszint meghatározás, közülük csupán egy betegnek volt emelkedett minimálisan az összbilirubin szintje, de a direkt bilirubinszint alapján ez nem hemolízisre utalt. Az intenzív részlegen fekvő betegeknél 12/17 esetben történt bilirubinszint meghatározás, közülük csupán két betegnél emelkedett kissé a bilirubinszint, de nem utalt hemolízisre. Laktát-dehidrogenáz enzimszint meghatározás az általános COVID-részlegen fekvő 27 betegből 21 esetben történt, közülük 12 főnél mértünk emelkedett enzimszintet. Az intenzív részlegen fekvő betegek közül 12/17 esetben történt laktát-dehidrogenáz enzimszint meghatározás, 11 esetben az enzimszint-emelkedés jelentős volt, ami a kórlefolyás súlyosságával mutatott összefüggést. Összességében a szérum bilirubinszint és laktát-dehidrogenáz enzimszint változások nem utaltak hemolízisre, ami befolyásolhatta volna a vvt-morfológiát. Retikulocitaszám meghatározása sajnos nem történt. Ennek ellenére a betegek vérkeneteivel párhuzamosan készült és festett egészséges kontroll vérkenetekben nem láttunk lényeges vvt morfológiai eltérést, a különbség a betegek keneteivel összehasonlítva szembetűnő volt. Ezek alapján a laboratóriumi vizsgálatok hiányosságai ellenére is az észlelt vvt morfológiai eltérések a COVID-fertőzés következményének tarthatók, nem pedig morfológiai artefaktumnak. Bár az általunk vizsgált betegek, vérkenetek száma nem nagy, a talált, gyakran többszörös vvt morfológiai eltérések aránya magas, ami megegyezik az irodalmi adatokkal. További nagyobb esetszámú vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy az észlelt vvt morfológiai eltérések mennyiben jelezhetik a betegség várható kórlefolyását.

1. ábra.
1. ábra.

Morfológiai eltérések COVID–19 fertőzött betegek vörösvértestein (May-Grünwald-Giemsa festés, 600× nagyítás). 1/A: Pénztekercsképződés, 1/B: Acanthocytosis, Basophil punctatio, Fragmentocyták, 1/C: Stomatocytosis, 1/D: Sphaerocyták, 1/E: Elliptocytosis, 1/F: Dakryocták (Forrás: Dr. Szerafin László felvételei)

Citation: Hematológia–Transzfuziológia 55, 1; 10.1556/2068.2022.00143

Nyilatkozat: A közlemény nem jelent meg más folyóiratban és nem áll publikáció alatt. A levelező szerző a szerzői útmutatót elolvasta.

Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.

Támogatás: A közlemény megírása anyagi támogatásban nem részesült.

Szerzői munkamegosztás: Sz. L.: témafelvetés, irodalomkutatás, adatok feldolgozása, eredmények összegzése, közlemény megírása; Cz. B.: adatfeldolgozás; Cz. Zs., M. V., Sz. A.: a betegek kezelése, adatszolgáltatás; J. J.: a közlemény megírása.

Rövidítések jegyzéke

COVID–19

koronavírus betegség 2019

CRP

C-reaktív protein

RDW

red cell distribution with = vörösvértest-átmérő variációs koefficiense

vvt

vörösvértest

Irodalom

  • [1]

    Mina A , van Besien K , Platanias LC . Hematological manifestations of COVID-19. Leuk Lymphoma 2020; 61(12): 27902798.

  • [2]

    Mao J , Dai R , Du RC , et al. Hematologic changes predict clinical outcome in recovered patients with COVID-19. Ann Hematol. 2021; 100(3): 675689.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [3]

    Berzuini A , Bianco C , Migliorini AC , et al. Red blood cell morphology in patients with COVID-19-related anaemia. Blood Transfus. 2021; 19(1): 3436.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [4]

    Abramson N. Rouleaux formation. Blood 2006; 107(11): 4205.

  • [5]

    Packman CH . The clinical pictures of autoimmune hemolytic anemia. Transfus Med Hemother. 2015; 42(5): 317324.

  • [6]

    Berzuini A , Bianco C , Paccapelo C , et al. Red cell bound antibodies and transfusion requirements in hospitalized patients with COVID-19. Blood 2020; 136(6): 766768.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [7]

    Bain BJ . Diagnosis from the blood smear. N Engl J Med. 2005; 353(5): 498507.

  • [8]

    Jones J , Ireland R . Morphological changes in a case of SARS-CoV-2 infection. Blood 2020; 135(25): 2324.

  • [9]

    Gérard D , Brahim SB , Lesesve JF , et al. Are mushrooms-shaped erythrocytes an indicator of COVID-19? Br J Haematol. 2021; 192(2): 230.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [10]

    Lesesve JF . Mushroom-shaped red blood cells in protein band-3 deficiency. Am J Hematol. 2011; 86(8): 694.

  • [11]

    Ackermann M , Verleden S , Kuechnel M , et al. Pulmonary vascular endothelialitis, thrombosis and angiogenesis in COVID-19. N Engl J Med. 2020; 383(2): 120128.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [12]

    Bessis M . Spherocytes and knizocytes. In: Bessis M , editor. Corpuscles. Berlin, Heidelberg: Springer; 1974; 6570.

  • [13]

    Henry BM , Bnoit JL , Benoit S , et al. Red Blood cell distribution width (RDW) predicts COVID-19 severity: a prosprective, observational study from the Cincinnati SARS-CoV-2 emergency department cohort. Diagnostics 2020; 10: 618; https://doi.org/10.3390/diagnostics10090618.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [14]

    Foy BH , Carson JCT , Reinertsen E , et al. Association of red blood cell distribution width with mortality risk in hospitalized adults with SARS-CoV-2 infection. JAMA Netw Open. 2020; 3: e 2022058.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [15]

    Lorente L , Martin MM , Argueso M , et al. Association red blood cell distributions width and mortality of COVID-19 patients. Anaesth Crit Care Pain Med. 2021; 40: 100777.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [16]

    Murphy P , Glavey S , Quinn J . Anemia and red blood cell abnormalities in COVID-19. Leuk Lymphoma 2021; 63: 1539; https://doi.org/10.1080/10428194.2020.1869967.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [17]

    Thomas T , Stefanoni D , Dzieciatkowska M , et al. Evidence of structural protein damage and membrane lipid remodeling in red blood cells from COVID-19 patients. J Proteome Res. 2020; 19(11): 44554469.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [1]

    Mina A , van Besien K , Platanias LC . Hematological manifestations of COVID-19. Leuk Lymphoma 2020; 61(12): 27902798.

  • [2]

    Mao J , Dai R , Du RC , et al. Hematologic changes predict clinical outcome in recovered patients with COVID-19. Ann Hematol. 2021; 100(3): 675689.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [3]

    Berzuini A , Bianco C , Migliorini AC , et al. Red blood cell morphology in patients with COVID-19-related anaemia. Blood Transfus. 2021; 19(1): 3436.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [4]

    Abramson N. Rouleaux formation. Blood 2006; 107(11): 4205.

  • [5]

    Packman CH . The clinical pictures of autoimmune hemolytic anemia. Transfus Med Hemother. 2015; 42(5): 317324.

  • [6]

    Berzuini A , Bianco C , Paccapelo C , et al. Red cell bound antibodies and transfusion requirements in hospitalized patients with COVID-19. Blood 2020; 136(6): 766768.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [7]

    Bain BJ . Diagnosis from the blood smear. N Engl J Med. 2005; 353(5): 498507.

  • [8]

    Jones J , Ireland R . Morphological changes in a case of SARS-CoV-2 infection. Blood 2020; 135(25): 2324.

  • [9]

    Gérard D , Brahim SB , Lesesve JF , et al. Are mushrooms-shaped erythrocytes an indicator of COVID-19? Br J Haematol. 2021; 192(2): 230.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [10]

    Lesesve JF . Mushroom-shaped red blood cells in protein band-3 deficiency. Am J Hematol. 2011; 86(8): 694.

  • [11]

    Ackermann M , Verleden S , Kuechnel M , et al. Pulmonary vascular endothelialitis, thrombosis and angiogenesis in COVID-19. N Engl J Med. 2020; 383(2): 120128.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [12]

    Bessis M . Spherocytes and knizocytes. In: Bessis M , editor. Corpuscles. Berlin, Heidelberg: Springer; 1974; 6570.

  • [13]

    Henry BM , Bnoit JL , Benoit S , et al. Red Blood cell distribution width (RDW) predicts COVID-19 severity: a prosprective, observational study from the Cincinnati SARS-CoV-2 emergency department cohort. Diagnostics 2020; 10: 618; https://doi.org/10.3390/diagnostics10090618.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [14]

    Foy BH , Carson JCT , Reinertsen E , et al. Association of red blood cell distribution width with mortality risk in hospitalized adults with SARS-CoV-2 infection. JAMA Netw Open. 2020; 3: e 2022058.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [15]

    Lorente L , Martin MM , Argueso M , et al. Association red blood cell distributions width and mortality of COVID-19 patients. Anaesth Crit Care Pain Med. 2021; 40: 100777.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [16]

    Murphy P , Glavey S , Quinn J . Anemia and red blood cell abnormalities in COVID-19. Leuk Lymphoma 2021; 63: 1539; https://doi.org/10.1080/10428194.2020.1869967.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • [17]

    Thomas T , Stefanoni D , Dzieciatkowska M , et al. Evidence of structural protein damage and membrane lipid remodeling in red blood cells from COVID-19 patients. J Proteome Res. 2020; 19(11): 44554469.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
  • Top

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.
 

 

  • Árpád ILLÉS (Debreceni Egyetem, főszerkesztő)
  • Csaba BÖDÖR (Semmelweis Egyetem, főszerkesztő-helyettes)
  • Judit DEMETER (Semmelweis Egyetem, főszerkesztő-helyettes)
  • Lajos GERGELY (Debreceni Egyetem, főszerkesztő-helyettes)
  • Imelda MARTON (Szegedi Tudományegyetem, főszerkesztő-helyettes)
  • Gábor MIKALA (Dél-Pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, főszerkesztő-helyettes)
  • Dezső LEHOCZKY (Semmelweis Egyetem, emeritus főszerkesztő)
  • Sándor FEKETE (Dél-Pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, emeritus főszerkesztő)
  • Hajnalka ANDRIKOVICS (Dél-Pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, szerkesztő)
  • Zita BORBÉNYI (Szegedi Tudományegyetem, szerkesztő)
  • Miklós EGYED (Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, szerkesztő)
  • Alizadeh HUSSAIN (Pécsi Tudományegyetem, szerkesztő)
  • Judit JAKAB (Országos Vérellátó Szolgálat, szerkesztő)
  • Béla KAJTÁR (Pécsi Tudományegyetem, szerkesztő)
  • Tamás MASSZI (Semmelweis Egyetem, szerkesztő)
  • Zsolt György NAGY (Semmelweis Egyetem, szerkesztő)
  • György PFLIEGLER (Debreceni Egyetem, szerkesztő)
  • Péter REMÉNYI (Dél-Pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, szerkesztő)
  • Marienn RÉTI (Dél-Pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, szerkesztő)
  • Tamás SCHNEIDER (Országos Onkológiai Intézet, szerkesztő)
  • László SZERAFIN (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza, szerkesztő)
  • Attila TORDAI (Semmelweis Egyetem, szerkesztő)

Hematológia-Transzfuziológia Szerkesztőség
Dr. Illés Árpád
Debreceni Egyetem Klinikai Központ
Belgyógyászati Intézet B épület
4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Pf.: 20.
E-mail: illesarpaddr@gmail.com

2020  
CrossRef Documents 16
CrossRef Cites 0
CrossRef H-index 1
Days from submission to acceptance 27
Days from acceptance to publication 28
Acceptance Rate 100%

2019  
CrossRef
Documents
27
Acceptance
Rate
98%

 

Hematológia-Transzfuziológia
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subscription: 82 EUR / 102 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 86 EUR / 102 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Hematológia-Transzfuziológia
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
2004
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság
Founder's
Address
Szent László Kórház, Hematológiai Osztály H-1097 Budapest, Hungary Gyáli út 5-7.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1786-5913 (Print)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2022 0 0 0
May 2022 0 0 0
Jun 2022 0 191 52
Jul 2022 0 230 33
Aug 2022 0 105 5
Sep 2022 0 16 16
Oct 2022 0 4 1