View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest Szentkirályi u. 46. 1088
  • | 2 Magyar Tudományos Akadémia–Semmelweis Egyetem Molekuláris Medicina Kutatócsoport Budapest
Open access

A pancreas divisum a hasnyálmirigy leggyakoribb fejlődési rendellenessége, amelyhez a vezetékrendszer három fő eltérése társulhat: a klasszikus formában a fővezetékek teljesen elkülönülnek egymástól (I-es típus); a II-es típusban a dorsalis pancreasvezeték is lehet a domináns vezető; az inkomplett formában pedig (III-as típus) másodlagos csatornán keresztül kapcsolat alakulhat ki a fővezetékek között. A pancreas divisum három klinikai állapot kialakulásához vezethet: 1. akut recidíváló pancreatitis vagy 2. a dorsalis telepben jelentkező idült pancreatitis alakulhat ki, valamint 3. pancreatogen obstruktív hasi fájdalom jelentkezhet. A diagnózis felállításában jelenleg az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiáé a döntő szerep, de újabban a mágneses rezonancia cholangiopancreatographia az elsődlegesen választandó noninvazív módszerré lépett elő. A pancreas divisum tünetmentes formája önmagában nem igényel orvosi beavatkozást, de az enyhe visszatérő akut pancreatitises betegeket kezelni kell. A sebészi vagy az endoszkópos beavatkozások a járulékos papilla relatív szűkülete miatt kialakult obstrukció megszüntetésére irányulnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1764–1771.

  • Cotton, P. B.: Congenital anomaly of pancreas divisum as a cause of obstructive pain and pancreatitis. Gut, 1980, 21, 105–114.

    Cotton P. B. , 'Congenital anomaly of pancreas divisum as a cause of obstructive pain and pancreatitis ' (1980 ) 21 Gut : 105 -114.

    • Search Google Scholar
  • Delhaye, M., Engholm, L., Cremer, M.: Pancreas divisum: congenital anatomic variant or anomaly? Contribution of endoscopic retrograde dorsal pancreatography. Gastroenterology, 1985, 89, 951–958.

    Cremer M. , 'Pancreas divisum: congenital anatomic variant or anomaly? Contribution of endoscopic retrograde dorsal pancreatography ' (1985 ) 89 Gastroenterology : 951 -958.

    • Search Google Scholar
  • Tulassay, Z., Papp, J.: Uncommon form of pancreas divisum. Acta Endoscopica, 1983, 13, 57–59.

    Papp J. , 'Uncommon form of pancreas divisum ' (1983 ) 13 Acta Endoscopica : 57 -59.

  • Tulassay, Z., Papp, J., Farkas, I. E.: Diagnostic aspects of incomplete pancreas divisum. Gastrointest. Endosc., 1986, 32, 428.

    Farkas I. E. , 'Diagnostic aspects of incomplete pancreas divisum ' (1986 ) 32 Gastrointest. Endosc. : 428 -.

    • Search Google Scholar
  • Stimec, B., Bulajic, M., Korneti, V. és mtsai: Ductal morphometry of ventral pancreas in pancreas divisum. Comparison between clinical and anatomical results. Ital. J. Gastroenterol., 1996, 28, 76–80.

    Korneti V. , 'Ductal morphometry of ventral pancreas in pancreas divisum. Comparison between clinical and anatomical results ' (1996 ) 28 Ital. J. Gastroenterol. : 76 -80.

    • Search Google Scholar
  • Mitchell, C. L., Lintott, D. J., Ruddell, W. S. és mtsai: Clinical relevance of an unfused pancreatic duct system. Gut, 1979, 20, 1066–1071.

    Ruddell W. S. , 'Clinical relevance of an unfused pancreatic duct system ' (1979 ) 20 Gut : 1066 -1071.

    • Search Google Scholar
  • Richter, J. M., Schapiro, R. H., Mulley, A. G. és mtsa: Association of pancreas divisum and pancreatitis, and its treatment by sphincteroplasty of the accessory ampulla. Gastroentrology, 1981, 81, 1104–1110.

    Mulley A. G. , 'Association of pancreas divisum and pancreatitis, and its treatment by sphincteroplasty of the accessory ampulla ' (1981 ) 81 Gastroentrology : 1104 -1110.

    • Search Google Scholar
  • Sahel, J., Cros, R. C., Bourry, J. és mtsa: Clinico-pathological conditions associated with pancreas divisum. Digestion, 1982, 23, 1–8.

    Bourry J. , 'Clinico-pathological conditions associated with pancreas divisum ' (1982 ) 23 Digestion : 1 -8.

    • Search Google Scholar
  • Britt, L. G., Samuels, A. D., Johnson, J. W. Jr.: Pancreas divisum: is it a surgical disease? Ann. Surg., 1983, 197, 654–662.

    Johnson J. W. , 'Pancreas divisum: is it a surgical disease? ' (1983 ) 197 Ann. Surg. : 654 -662.

    • Search Google Scholar
  • Ott, H., Rösch, W.: The divised pancreas – a cause of pancreatitis? Med. Welt, 1983, 34, 466–468.

    Rösch W. , 'The divised pancreas – a cause of pancreatitis? ' (1983 ) 34 Med. Welt : 466 -468.

    • Search Google Scholar
  • Liguory, C., Lefebvre, J. F., Canard, J. M. és mtsai: Pancreas divisum: clinical and therapeutic study in man: apropos of 87 cases. Gastroenterol. Clin. Biol., 1986, 10, 820–825.

    Canard J. M. , 'Pancreas divisum: clinical and therapeutic study in man: apropos of 87 cases ' (1986 ) 10 Gastroenterol. Clin. Biol. : 820 -825.

    • Search Google Scholar
  • Sugawa, C., Walt, A. J., Nunez, D. C. és mtsa: Pancreas divisum: is it a normal anatomic variant? Am. J. Surg., 1987, 153, 62–67.

    Nunez D. C. , 'Pancreas divisum: is it a normal anatomic variant? ' (1987 ) 153 Am. J. Surg. : 62 -67.

    • Search Google Scholar
  • Agha, F. P., Williams, K. D.: Pancreas divisum: incidence, detection, and clinical significance. Am. J. Gastroenterol., 1987, 82, 315–320.

    Williams K. D. , 'Pancreas divisum: incidence, detection, and clinical significance ' (1987 ) 82 Am. J. Gastroenterol. : 315 -320.

    • Search Google Scholar
  • Bernard, J. P., Sahel, J., Giovannini, M. és mtsa: Pancreas divisum is a probable cause of acute pancreatitis: a report of 137 cases. Pancreas, 1990, 5, 248–254.

    Giovannini M. , 'Pancreas divisum is a probable cause of acute pancreatitis: a report of 137 cases ' (1990 ) 5 Pancreas : 248 -254.

    • Search Google Scholar
  • Brenner, P., Duncombe, V., Ham, J. M.: Pancreatitis and pancreas divisum: aetiological and surgical considerations. Aust. N. Z. J. Surg., 1990, 60, 899–903.

    Ham J. M. , 'Pancreatitis and pancreas divisum: aetiological and surgical considerations ' (1990 ) 60 Aust. N. Z. J. Surg. : 899 -903.

    • Search Google Scholar
  • Burtin, P., Person, B., Charneau, J. és mtsa: Pancreas divisum and pancreatitis: a coincidental association? Endoscopy, 1991, 23, 55–58.

    Charneau J. , 'Pancreas divisum and pancreatitis: a coincidental association? ' (1991 ) 23 Endoscopy : 55 -58.

    • Search Google Scholar
  • Eisendrath, P., Delhaye, M., Matos, C. és mtsai: Prevalence and clinical evolution of isolated ventral pancreatitis in alcoholic chronic pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2000, 51, 45–50.

    Matos C. , 'Prevalence and clinical evolution of isolated ventral pancreatitis in alcoholic chronic pancreatitis ' (2000 ) 51 Gastrointest. Endosc. : 45 -50.

    • Search Google Scholar
  • Morgan, D. E., Logan, K., Baron, T. H. és mtsai: Pancreas divisum: implications for diagnostic and therapeutic pancreatography. Am. J. Radiol., 1999, 173, 193–198.

    Baron T. H. , 'Pancreas divisum: implications for diagnostic and therapeutic pancreatography ' (1999 ) 173 Am. J. Radiol. : 193 -198.

    • Search Google Scholar
  • Warshaw, A. L., Simeone, J. F., Schapiro, R. H. és mtsa: Evaluation and treatment of the dominant dorsal duct syndrome (pancreas divisum redefined). Am. J. Surg., 1990, 159, 59–64.

    Schapiro R. H. , 'Evaluation and treatment of the dominant dorsal duct syndrome (pancreas divisum redefined) ' (1990 ) 159 Am. J. Surg. : 59 -64.

    • Search Google Scholar
  • Tulassay, Z., Papp, J.: New clinical aspects of pancreas divisum. Gastrointest. Endosc., 1980, 26, 143–146.

    Papp J. , 'New clinical aspects of pancreas divisum ' (1980 ) 26 Gastrointest. Endosc. : 143 -146.

    • Search Google Scholar
  • Tulassay, Z., Papp, J., Farkas, I. E.: Pancreas divisum and pancreatitis. Gastroenterology, 1986, 91, 267–268.

    Farkas I. E. , 'Pancreas divisum and pancreatitis ' (1986 ) 91 Gastroenterology : 267 -268.

  • Bradley, E. L., Stephan, R. N.: Accessory duct sphincteroplasty is preferred for long-term prevention of recurrent acute pancreatitis in patients with pancreas divisum. J. Am. Coll. Surg., 1996, 183, 65–70.

    Stephan R. N. , 'Accessory duct sphincteroplasty is preferred for long-term prevention of recurrent acute pancreatitis in patients with pancreas divisum ' (1996 ) 183 J. Am. Coll. Surg. : 65 -70.

    • Search Google Scholar
  • Fischer, M., Fogel, E. L., McHenry, L.: ERCP/manometry in 1108 idiopathic pancreatitis patients. Gastrointest. Endosc., 2005, 61, 190A.

    McHenry L. , 'ERCP/manometry in 1108 idiopathic pancreatitis patients ' (2005 ) 61 Gastrointest. Endosc. : 190A -.

    • Search Google Scholar
  • Spicak, J., Poulova, P., Plucnarova, J. és mtsai: Pancreas divisum does not modify the natural course of chronic pancreatitis. J. Gastroenterol., 2007, 42, 135–139.

    Plucnarova J. , 'Pancreas divisum does not modify the natural course of chronic pancreatitis ' (2007 ) 42 J. Gastroenterol. : 135 -139.

    • Search Google Scholar
  • Nishino, T., Toki, F., Oi, I. és mtsai: Prevalence of pancreatic and biliary tract tumors in pancreas divisum. J. Gastroenterol., 2006, 41, 1088–1093.

    Oi I. , 'Prevalence of pancreatic and biliary tract tumors in pancreas divisum ' (2006 ) 41 J. Gastroenterol. : 1088 -1093.

    • Search Google Scholar
  • Coyle, W. J., Pineau, B. C., Tarnasky, P. R. és mtsai: Evaluation of unexplained acute and acute recurrent pancreatitis using endoscopic retrograde cholangiopancreatography, sphincter of Oddi manometry and endoscopic ultrasound. Endoscopy, 2002, 34, 617–623.

    Tarnasky P. R. , 'Evaluation of unexplained acute and acute recurrent pancreatitis using endoscopic retrograde cholangiopancreatography, sphincter of Oddi manometry and endoscopic ultrasound ' (2002 ) 34 Endoscopy : 617 -623.

    • Search Google Scholar
  • Kaw, M., Brodmerkel, G. J. Jr.: ERCP, biliary crystal analysis, and sphincter of Oddi manometry in idiopathic recurrent pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2002, 55, 157–162.

    Brodmerkel G. J. , 'ERCP, biliary crystal analysis, and sphincter of Oddi manometry in idiopathic recurrent pancreatitis ' (2002 ) 55 Gastrointest. Endosc. : 157 -162.

    • Search Google Scholar
  • Kamisawa, T., Egawam N., Matsumotom, G. és mtsai: Pancreatographic findings in idiopathic acute pancreatitis. J. Hepatobiliary Pancreat. Surg., 2005, 12, 99–102.

    Matsumotom G. , 'Pancreatographic findings in idiopathic acute pancreatitis ' (2005 ) 12 J. Hepatobiliary Pancreat. Surg. : 99 -102.

    • Search Google Scholar
  • Saltzman, J. R.: Endoscopic treatment of pancreas divisum: why, when, and how? Gastrointest. Endosc., 2006, 64, 712–715.

    Saltzman J. R. , 'Endoscopic treatment of pancreas divisum: why, when, and how? ' (2006 ) 64 Gastrointest. Endosc. : 712 -715.

    • Search Google Scholar
  • Tulassay, Z., Kelemen, E., Jakab, Z. és mtsai: Secretin-stimulated ultrasonography in the diagnosis of papillary stenosis in pancreas divisum. Surgery, 1991, 109, 565–566.

    Jakab Z. , 'Secretin-stimulated ultrasonography in the diagnosis of papillary stenosis in pancreas divisum ' (1991 ) 109 Surgery : 565 -566.

    • Search Google Scholar
  • Tulassay, Z., Jakab, Z., Vadász, A. és mtsai: Secretin provocation ultrasonography in the diagnosis of papillary obstruction in pancreas divisum. Gastroenterol. J., 1991, 51, 47–50.

    Vadász A. , 'Secretin provocation ultrasonography in the diagnosis of papillary obstruction in pancreas divisum ' (1991 ) 51 Gastroenterol. J. : 47 -50.

    • Search Google Scholar
  • Lai, R., Freeman, M. L., Cass, O. W. és mtsa: Accurate diagnosis of pancreas divisum by linear-array endoscopic ultrasonography. Endoscopy, 2004, 36, 705–709.

    Cass O. W. , 'Accurate diagnosis of pancreas divisum by linear-array endoscopic ultrasonography ' (2004 ) 36 Endoscopy : 705 -709.

    • Search Google Scholar
  • Lindström, E., Ihse, I.: Dynamic CT scanning of pancreatic duct after secretin provocation and pancreas divisum. Dig. Dis. Sci., 1990, 35, 1371–1376.

    Ihse I. , 'Dynamic CT scanning of pancreatic duct after secretin provocation and pancreas divisum ' (1990 ) 35 Dig. Dis. Sci. : 1371 -1376.

    • Search Google Scholar
  • Kamisawa, T., Tu, Y., Egawa, N. és mtsai: MRCP of congenital pancreatobiliary malformation. Abdom. Imaging, 2007, 32, 129–133.

    Egawa N. , 'MRCP of congenital pancreatobiliary malformation ' (2007 ) 32 Abdom. Imaging : 129 -133.

    • Search Google Scholar
  • Hellund, J. C., Skattum, J., Buanes, T. és mtsa: Secretin-stimulated magnetic resonance cholangiopancreatography of patients with unclear disease in the pancreaticobiliary tract. Acta Radiol., 2007, 48, 135–141.

    Buanes T. , 'Secretin-stimulated magnetic resonance cholangiopancreatography of patients with unclear disease in the pancreaticobiliary tract ' (2007 ) 48 Acta Radiol. : 135 -141.

    • Search Google Scholar
  • Gregg, J. A., Monaco, A. P., McDermott, W. V.: Pancreas divisum. Results of surgical intervention. Am. J. Surg., 1983, 145, 488–492.

    McDermott W. V. , 'Pancreas divisum. Results of surgical intervention ' (1983 ) 145 Am. J. Surg. : 488 -492.

    • Search Google Scholar
  • Madura, J. A.: Pancreas divisum: stenosis of the dorsally dominant pancreatic duct – a surgically correctable lesion. Am. J. Surg., 1986, 151, 742–745.

    Madura J. A. , 'Pancreas divisum: stenosis of the dorsally dominant pancreatic duct – a surgically correctable lesion ' (1986 ) 151 Am. J. Surg. : 742 -745.

    • Search Google Scholar
  • Keith, R. G., Shapero, T. F., Saibil, F. G. és mtsa: Dorsal duct sphincterotomy is effective long-term treatment of acute pancreatitis associated with pancreas divisum. Surgery, 1989, 106, 660–666.

    Saibil F. G. , 'Dorsal duct sphincterotomy is effective long-term treatment of acute pancreatitis associated with pancreas divisum ' (1989 ) 106 Surgery : 660 -666.

    • Search Google Scholar
  • Schlosser, W., Rau, B. M., Poch, B. és mtsa: Surgical treatment of pancreas divisum causing chronic pancreatitis: the outcome benefits of duodenum-preserving pancreatic head resection. J. Gastrointest. Surg., 2005, 9, 710–715.

    Poch B. , 'Surgical treatment of pancreas divisum causing chronic pancreatitis: the outcome benefits of duodenum-preserving pancreatic head resection ' (2005 ) 9 J. Gastrointest. Surg. : 710 -715.

    • Search Google Scholar
  • Fogel, E. L., Toth, T. G., Lehman, G. A. és mtsai: Does endoscopic therapy favourably affect the outcome of patients who have recurrent acute pancreatitis and pancreas divisum? Pancreas, 2007, 34, 21–45.

    Lehman G. A. , 'Does endoscopic therapy favourably affect the outcome of patients who have recurrent acute pancreatitis and pancreas divisum? ' (2007 ) 34 Pancreas : 21 -45.

    • Search Google Scholar
  • Cotton, P. B.: Duodenoscopic papillotomy at the minor papilla for recurrent dorsal pancreatitis. Endosc. Dig., 1978, 3, 27–28.

    Cotton P. B. , 'Duodenoscopic papillotomy at the minor papilla for recurrent dorsal pancreatitis ' (1978 ) 3 Endosc. Dig. : 27 -28.

    • Search Google Scholar
  • Soehendra, N., Kempeneers, I., Nam, V. C. és mtsa: Endoscopic dilation and papillotomy of the accessory papilla and internal drainage in pancreas divisum. Endoscopy, 1986, 18, 129–132.

    Nam V. C. , 'Endoscopic dilation and papillotomy of the accessory papilla and internal drainage in pancreas divisum ' (1986 ) 18 Endoscopy : 129 -132.

    • Search Google Scholar
  • Lans, J. L., Geenen, J. E., Johanson, J. F. és mtsa: Endoscopic therapy in patients with pancreas divisum and acute pancreatitis: a prospective, randomized, controlled clinical trial. Gastrointest. Endosc., 1992, 38, 430–434.

    Johanson J. F. , 'Endoscopic therapy in patients with pancreas divisum and acute pancreatitis: a prospective, randomized, controlled clinical trial ' (1992 ) 38 Gastrointest. Endosc. : 430 -434.

    • Search Google Scholar
  • Ertan, A.: Long-term results after endoscopic pancreatic stent placement without pancreatic papillotomy in acute recurrent pancreatitis due to pancreas divisum. Gastrointest. Endosc., 2000, 52, 9–14.

    Ertan A. , 'Long-term results after endoscopic pancreatic stent placement without pancreatic papillotomy in acute recurrent pancreatitis due to pancreas divisum ' (2000 ) 52 Gastrointest. Endosc. : 9 -14.

    • Search Google Scholar
  • Heyries, L., Barthet, M., Delvasto, C. és mtsai: Long-term results of endoscopic management of pancreas divisum with recurrent acute pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2002, 55, 376–381.

    Delvasto C. , 'Long-term results of endoscopic management of pancreas divisum with recurrent acute pancreatitis ' (2002 ) 55 Gastrointest. Endosc. : 376 -381.

    • Search Google Scholar
  • Gerke, H., Byrne, M. F., Stiffler, H. és mtsai: Outcome of endoscopic minor papillotomy in patients with symptomatic pancreas divisum. JOP, 2004, 5, 122–131.

    Stiffler H. , 'Outcome of endoscopic minor papillotomy in patients with symptomatic pancreas divisum ' (2004 ) 5 JOP : 122 -131.

    • Search Google Scholar
  • Bierig, L., Chen, Y. K., Shan, R. J.: Patient outcomes following minor papilla endotherapy (MPE) for pancreas divisum (PD). Gastrointest. Endosc., 2006, 63, 313A.

    Shan R. J. , 'Patient outcomes following minor papilla endotherapy (MPE) for pancreas divisum (PD) ' (2006 ) 63 Gastrointest. Endosc. : 313A -.

    • Search Google Scholar
  • Vitale, G. C., Vitale, M., Vitale, D. S. és mtsai: Long-term follow-up of endoscopic stenting in patients with chronic pancreatitis secondary to pancreas divisum. Surg. Endosc., 2007, 21, 2199–2202.

    Vitale D. S. , 'Long-term follow-up of endoscopic stenting in patients with chronic pancreatitis secondary to pancreas divisum ' (2007 ) 21 Surg. Endosc. : 2199 -2202.

    • Search Google Scholar
  • Attwell, A., Borak, G., Hawes, R. és mtsai: Endoscopic pancreatic sphincterotomy for pancreas divisum by using a needle-knife or standard pull-type technique: safety and reintervention rates. Gastrointest. Endosc., 2006, 64, 705–711.

    Hawes R. , 'Endoscopic pancreatic sphincterotomy for pancreas divisum by using a needle-knife or standard pull-type technique: safety and reintervention rates ' (2006 ) 64 Gastrointest. Endosc. : 705 -711.

    • Search Google Scholar
  • Adler, D. G., Baron, T. H., Davial, R. E. és mtsai: Standards of Practice Committee of American Gastrointestinal Endoscopy. ASGE guideline: the role of ERCP in diseases of the biliary pancreas. Gastrointest. Endosc., 2005, 62, 1–8.

    Davial R. E. , 'Standards of Practice Committee of American Gastrointestinal Endoscopy. ASGE guideline: the role of ERCP in diseases of the biliary pancreas ' (2005 ) 62 Gastrointest. Endosc. : 1 -8.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 0 8 15
Mar 2021 0 31 6
Apr 2021 0 3 10
May 2021 0 10 19
Jun 2021 0 12 18
Jul 2021 0 5 5
Aug 2021 0 1 2