View More View Less
  • 1 Országos Idegtudományi Intézet Budapest
  • | 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest
  • | 3 MH Honvédkórház II. Belgyógyászati Osztály Budapest Podmaniczky u. 111. 1062
Open access

A traumás agysérülés által előidézett hypopituitarismus fontos orvosi és népegészségügyi probléma. Előfordulása gyakoribb, mint korábban feltételezték, míg gyermekekben prevalenciája ismeretlen. A klinikai gyakorlatban a poszttraumás hypopituitarismus a legtöbb esetben diagnosztizálatlan, így kezeletlen marad. Ez a tény hozzájárulhat a traumás agysérülés súlyos morbiditásához. Az agysérülés akut fázisában a nem felismert centrális mellékvesekéreg-elégtelenség életet fenyegető hypadreniás krízist okozhat. Ha a reggeli bazális szérumkortizolszint kevesebb mint 200 nmol/l, a glükokortikoidpótlást meg kell kezdeni. A részletes endokrin átvizsgálás javasolt időpontja a trauma után egy év. A leggyakoribb krónikus hormoneltérés a súlyos növekedésihormon-hiány. A sporttal összefüggő ismétlődő fejtrauma (boksz, kick-box, jégkorong, futball) is előidézhet hypopituitarismust. A kórkép jobb ellátásának előfeltétele az idegsebészek, endokrinológusok, rehabilitációs orvosok és a betegség ellátásában közreműködő más specialisták szoros együttműködése. Orv. Hetil., 2012, 153, 927–933.

  • Schneider, H. J., Kreitschmann-Andermahr, I., Ghigo, E., et al.: Hypothalamopituitary dysfunction following traumatic brain injury and aneurysmal subarchnoid hemorrhage: a systemic review. JAMA, 2007, 298, 1429–1438.

    Ghigo E. , 'Hypothalamopituitary dysfunction following traumatic brain injury and aneurysmal subarchnoid hemorrhage: a systemic review ' (2007 ) 298 JAMA : 1429 -1438.

    • Search Google Scholar
  • Agha, A., Thornton, E., O’Kelly, P., et al.: Posterior pituitary dysfunction after traumatic brain injury. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2004, 89, 5987–5992.

    O’Kelly P. , 'Posterior pituitary dysfunction after traumatic brain injury ' (2004 ) 89 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 5987 -5992.

    • Search Google Scholar
  • Aimaretti, G., Ambrosio, M. R., Di Somma, C., et al.: Residual pituitary function after brain injury-induced hypopituitarism: a prospective 12-month study. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2005, 90, 6085–6092.

    Somma C. , 'Residual pituitary function after brain injury-induced hypopituitarism: a prospective 12-month study ' (2005 ) 90 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 6085 -6092.

    • Search Google Scholar
  • Casanueva, F. F., Leal-Cerro, A., Koltowska-Haggstrom, M., et al.: Traumatic brain injury as a relevant cause of growth hormone deficiency in adults. A KIMS-based study. Arch. Phys. Med. Rehabil., 2005, 86, 463–468.

    Koltowska-Haggstrom M. , 'Traumatic brain injury as a relevant cause of growth hormone deficiency in adults. A KIMS-based study ' (2005 ) 86 Arch. Phys. Med. Rehabil. : 463 -468.

    • Search Google Scholar
  • Schneider, H. J., Schneider, M., Saller, B., et al.: Prevalence of anterior pituitary insufficiency 3 and 12 months after traumatic brain injury. Eur. J. Endocrinol., 2006, 154, 259–265.

    Saller B. , 'Prevalence of anterior pituitary insufficiency 3 and 12 months after traumatic brain injury ' (2006 ) 154 Eur. J. Endocrinol. : 259 -265.

    • Search Google Scholar
  • Corneli, G., Ghigo, E., Amimaretti, G.: Managing patients with hypopituitarism after traumatic brain injury. Curr. Opin. Endocrinol. Diabetes Obes., 2007, 14, 301–305.

    Amimaretti G. , 'Managing patients with hypopituitarism after traumatic brain injury ' (2007 ) 14 Curr. Opin. Endocrinol. Diabetes Obes. : 301 -305.

    • Search Google Scholar
  • Behan, L. A., Phillips, J., Thompson, C. J., et al.: Neuroendocrine disorders after traumatic brain injury. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2008, 79, 753–759.

    Thompson C. J. , 'Neuroendocrine disorders after traumatic brain injury ' (2008 ) 79 J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry : 753 -759.

    • Search Google Scholar
  • Tanriverdi, F., Ulutabanca, H., Unluhizarci, K., et al.: Three years prospective investigation of anterior pituitary function after traumatic brain injury: a pilot study. Clin. Endocrinol. (Oxf.), 2008, 68, 573–579.

    Unluhizarci K. , 'Three years prospective investigation of anterior pituitary function after traumatic brain injury: a pilot study ' (2008 ) 68 Clin. Endocrinol. (Oxf.) : 573 -579.

    • Search Google Scholar
  • Tanriverdi, F., Unluhizarci, F., Kelestimur, F., et al.: Pituitary functions in subjects with mild traumatic brain injury: a review of literature and proposal of a screening strategy. Pituitary, 2010, 13, 146–153.

    Kelestimur F. , 'Pituitary functions in subjects with mild traumatic brain injury: a review of literature and proposal of a screening strategy ' (2010 ) 13 Pituitary : 146 -153.

    • Search Google Scholar
  • Van der Eerden, A. W., Twickler, M. T., Sweep, F. C., et al.: Should anterior pituitary function be tested during follow-up of all patients presenting at the emergency department because of traumatic brain injury? Eur. J. Endocrinol., 2010, 162, 19–28.

    Sweep F. C. , 'Should anterior pituitary function be tested during follow-up of all patients presenting at the emergency department because of traumatic brain injury? ' (2010 ) 162 Eur. J. Endocrinol. : 19 -28.

    • Search Google Scholar
  • Gasco, V., Prodam, F., Pagano, L., et al.: Hypopituitarism following brain injury: when does it occur and how best to test? Pituitary, 2012, 15, 20–24.

    Pagano L. , 'Hypopituitarism following brain injury: when does it occur and how best to test? ' (2012 ) 15 Pituitary : 20 -24.

    • Search Google Scholar
  • Agha, A., Phillips, J., Thompson, C. J.: Hypopituitarism following traumatic brain injury (TBI). Br. J. Neurosurg., 2007, 21, 210–216.

    Thompson C. J. , 'Hypopituitarism following traumatic brain injury (TBI) ' (2007 ) 21 Br. J. Neurosurg. : 210 -216.

    • Search Google Scholar
  • Klose, M., Feldt-Rasmussen, U.: Does the type and severity of brain injury predict hypothalamo-pituitary dysfunction? Does post-traumatic hypopituitarism predict worse outcome? Pituitary, 2008, 11, 255–261.

    Feldt-Rasmussen U. , 'Does the type and severity of brain injury predict hypothalamo-pituitary dysfunction? Does post-traumatic hypopituitarism predict worse outcome? ' (2008 ) 11 Pituitary : 255 -261.

    • Search Google Scholar
  • Klose, M., Juul, A., Struck, J., et al.: Acute and long-term pituitary insufficiency in traumatic brain injury: a prospective single-centre study. Clin. Endocrinol., 2007, 67, 598–606.

    Struck J. , 'Acute and long-term pituitary insufficiency in traumatic brain injury: a prospective single-centre study ' (2007 ) 67 Clin. Endocrinol. : 598 -606.

    • Search Google Scholar
  • Kokshoorn, N. E., Wassenaar, M. J. E., Biermasz, N. R., et al.: Hypopituitarism following traumatic brain injury: prevalence is affected by the use of different dynamic tests and different normal values. Eur. J. Endocrinol., 2010, 162, 11–18.

    Biermasz N. R. , 'Hypopituitarism following traumatic brain injury: prevalence is affected by the use of different dynamic tests and different normal values ' (2010 ) 162 Eur. J. Endocrinol. : 11 -18.

    • Search Google Scholar
  • Schneider, H. J., Sämann, P. G., Schneider, M., et al.: Pituitary imaging abnormalities in patients with and without hypopituitarism after traumatic brain inury. J. Endocrinol. Invest., 2007, 30, RC9–RC12.

    Schneider M. , 'Pituitary imaging abnormalities in patients with and without hypopituitarism after traumatic brain inury ' (2007 ) 30 J. Endocrinol. Invest. : RC9 -RC12.

    • Search Google Scholar
  • Tanriverdi, F., De Bellis, A., Battaglia, M., et al.: Investigation of antihypothalamus and antipituitary antibodies in amateur boxers: is chronic repetitive head trauma-induced pituitary dysfunction associated with autoimmunity? Eur. J. Endocrinol., 2010, 162, 861–867.

    Battaglia M. , 'Investigation of antihypothalamus and antipituitary antibodies in amateur boxers: is chronic repetitive head trauma-induced pituitary dysfunction associated with autoimmunity? ' (2010 ) 162 Eur. J. Endocrinol. : 861 -867.

    • Search Google Scholar
  • Schneider, H. J., Schneider, M., Kreitschmann-Andermahr, I., et al.: Structured assessment of hypopituitarism after traumatic brain injury and aneurysmal subarachnoid hemorrhage in 1242 patients: the German Interdisciplinary Database. J. Neurotrauma, 2011, 28, 1693–1698.

    Kreitschmann-Andermahr I. , 'Structured assessment of hypopituitarism after traumatic brain injury and aneurysmal subarachnoid hemorrhage in 1242 patients: the German Interdisciplinary Database ' (2011 ) 28 J. Neurotrauma : 1693 -1698.

    • Search Google Scholar
  • Ghigo, E., Masel, B., Aimaretti, G., et al.: Consensus guidelines on screening for hypopituitarism following traumatic brain injury. Brain Inj., 2005, 19, 711–724.

    Aimaretti G. , 'Consensus guidelines on screening for hypopituitarism following traumatic brain injury ' (2005 ) 19 Brain Inj. : 711 -724.

    • Search Google Scholar
  • Casanueva, F. F., Ghigo, E., Popovic, V., et al.: Hypopituitarism following traumatic brain injury (TBI): a guideline dialogue. J. Endocrinol. Invest., 2004, 27, 793–795.

    Popovic V. , 'Hypopituitarism following traumatic brain injury (TBI): a guideline dialogue ' (2004 ) 27 J. Endocrinol. Invest. : 793 -795.

    • Search Google Scholar
  • Wachter, D., Gündling, K., Oertel, M. F., et al.: Pituitary insufficiency after traumatic brain injury. J. Clin. Neurosci., 2009, 16, 202–208.

    Oertel M. F. , 'Pituitary insufficiency after traumatic brain injury ' (2009 ) 16 J. Clin. Neurosci. : 202 -208.

    • Search Google Scholar
  • Kelly, D. F., McArthur, D. L., Levin, H., et al.: Neurobehavioral and quality of life changes associated with growth hormone insufficiency after complicated mild, moderate, or severe traumatic brain injury. J. Neurotrauma, 2006, 23, 928–942.

    Levin H. , 'Neurobehavioral and quality of life changes associated with growth hormone insufficiency after complicated mild, moderate, or severe traumatic brain injury ' (2006 ) 23 J. Neurotrauma : 928 -942.

    • Search Google Scholar
  • High, W. M., Briones-Galang, M., Clark, J. A., et al.: Effect of growth hormone replacement therapy on cognition after traumatic brain injury. J. Neurotrauma, 2010, 27, 1565–1575.

    Clark J. A. , 'Effect of growth hormone replacement therapy on cognition after traumatic brain injury ' (2010 ) 27 J. Neurotrauma : 1565 -1575.

    • Search Google Scholar
  • Maric, N. P., Doknic, M., Pavlovic, D., et al.: Psychiatric and neurophsychological changes in growth hormone-deficient patients after traumatic brain injury in response to growth hormone therapy. J. Endocrinol. Invest., 2010, 33, 770–775.

    Pavlovic D. , 'Psychiatric and neurophsychological changes in growth hormone-deficient patients after traumatic brain injury in response to growth hormone therapy ' (2010 ) 33 J. Endocrinol. Invest. : 770 -775.

    • Search Google Scholar
  • Blair, J. C.: Prevalence, natural history and consequences of posttraumatic hypopituitarism: a case for endocrine survaillance. Br. J. Neurosurg., 2010, 24, 10–17.

    Blair J. C. , 'Prevalence, natural history and consequences of posttraumatic hypopituitarism: a case for endocrine survaillance ' (2010 ) 24 Br. J. Neurosurg. : 10 -17.

    • Search Google Scholar
  • Kreitschmann-Andermahr, I., Hartmann, Y., Poll, E., et al.: The German database on hypopituitarism after traumatic brain injury and aneurysmal subarachnoid hemorrhage – description, objectives and design. Exp. Clin. Endocrinol. Diabetes, 2011, 119, 15–20.

    Poll E. , 'The German database on hypopituitarism after traumatic brain injury and aneurysmal subarachnoid hemorrhage – description, objectives and design ' (2011 ) 119 Exp. Clin. Endocrinol. Diabetes : 15 -20.

    • Search Google Scholar
  • Pavlovic, D., Pekic, S., Stojanovic, M., et al.: Chronic cognitive sequelae after traumatic brain injury are not related to growth hormone deficiency in adults. Eur. J. Neurol., 2010, 17, 696–702.

    Stojanovic M. , 'Chronic cognitive sequelae after traumatic brain injury are not related to growth hormone deficiency in adults ' (2010 ) 17 Eur. J. Neurol. : 696 -702.

    • Search Google Scholar
  • Tanriverdi, F., Agha, A., Aimaretti, G., et al.: Manifesto for the current understanding and management of traumatic brain injury-induced hypopituitarism. J. Endocrinol. Invest., 2011, 34, 541–543.

    Aimaretti G. , 'Manifesto for the current understanding and management of traumatic brain injury-induced hypopituitarism ' (2011 ) 34 J. Endocrinol. Invest. : 541 -543.

    • Search Google Scholar
  • Tanriverdi, F., Senyurek, H., Unluhizarci, K., et al.: High risk of hypopituitarism after traumatic brain injury: a prospective investigation of anterior pituitary function in the acute phase and 12 months after trauma. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2006, 91, 2105–2111.

    Unluhizarci K. , 'High risk of hypopituitarism after traumatic brain injury: a prospective investigation of anterior pituitary function in the acute phase and 12 months after trauma ' (2006 ) 91 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 2105 -2111.

    • Search Google Scholar
  • Kelestimur, F., Tanriverdi, E., Atmaca, H., et al.: Boxing as a sport activity associated with isolated GH-deficiency. J. Endocrinol. Invest., 2004, 27, RC28–RC32.

    Atmaca H. , 'Boxing as a sport activity associated with isolated GH-deficiency ' (2004 ) 27 J. Endocrinol. Invest. : RC28 -RC32.

    • Search Google Scholar
  • Casanueva, F. F., Ghigo, E., Polak M., et al.: The importance of investigation of pituitary function in children and adolescents following traumatic brain injury. J. Endocrinol. Invest., 2006, 29, 764–766.

    Polak M. , 'The importance of investigation of pituitary function in children and adolescents following traumatic brain injury ' (2006 ) 29 J. Endocrinol. Invest. : 764 -766.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 0 4 4
Mar 2021 0 6 9
Apr 2021 0 3 3
May 2021 0 3 5
Jun 2021 0 1 4
Jul 2021 0 3 1
Aug 2021 0 0 0