Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 154: Issue 18
Maternal phenylketonuria
Authors:
János Bókay Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay J. u. 53. 1083

Search for other papers by János Bókay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Erika Kiss Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay J. u. 53. 1083

Search for other papers by Erika Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Erika Simon Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay J. u. 53. 1083

Search for other papers by Erika Simon in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
László Szőnyi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay J. u. 53. 1083

Search for other papers by László Szőnyi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
683–687
Online Publication Date:
29 Apr 2013
Publication Date:
01 May 2013
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2013.29595
Keywords:
phenylketonuria; maternális phenylketonuria; metabolikus kontroll; phenylketonuria; maternal phenylketonuria; metabolic control
Open access

Phenylketonuriában szenvedő várandós anya vérének emelkedett phenylalanin-koncentrációja a magzatra teratogén hatással van, embryo-foetopathiát okoz. Élveszülés esetén a kórkép jellemzői az intrauterin sorvadás, az általában jelentős fokú pszichomotoros retardáció és a gyakori fejlődési rendellenességek. Az így kialakuló tünetcsoportot maternális phenylketonuria szindrómának nevezzük. Azoknak a fogamzóképes korba került nőknek, akik vérében a phenylalanin-koncentráció a normálisnál magasabb, akár a phenylketonuria bármely formája, akár az egyébként ke zelést nem igénylő enyhe variáns, a hyperphenylalaninaemia esetén, még a gyermek vállalása előtt részletes felvilágosításban kell részesülniük arról a potenciális veszélyforrásról, amit állapotuk/betegségük a magzatra nézve jelenthet. A maternális phenylketonuria megelőzésének legbiztosabb módja, ha a fogamzás előtt és mindvégig a terhesség alatt az anyai vér phenylalanin-koncentrációja a normális tartományban van. A szerzők a Budapesti Anyagcsere Szűrő és Gondozó Központban a megelőzés érdekében tett intézkedéseket, valamint a gondozás gyakorlati kérdéseit ismer tetik, és áttekintik a budapesti központhoz tartozó phenylketonuriás anyák várandósságainak kimenetelét a hazai phenylketonuria-szűrés bevezetésétől napjainkig. Orv. Hetil., 2013, 154, 683–687.

  • Williams, R. A., Mamotte, C. D., Burnett, J. R.: Phenylketonuria: an inborn error of phenylalanine metabolism. Clin. Biochem. Rev., 2008, 29, 31–41.

    Burnett J. R. , 'Phenylketonuria: an inborn error of phenylalanine metabolism ' (2008 ) 29 Clin. Biochem. Rev. : 31 -41 .

    • Search Google Scholar

  • Hennermann, J. B., Bührer, C., Blau, N., et al.: Long term treatment with tetrahydrobiopterin increases phenylalanine tolerance in children with severe phenotype of phenylketonuria. Mol. Genet. Metab., 2005, 86 (Suppl. 1), S86–S90.

    Blau N. , 'Long term treatment with tetrahydrobiopterin increases phenylalanine tolerance in children with severe phenotype of phenylketonuria ' (2005 ) 86 Mol. Genet. Metab. : S86 -S90 .

    • Search Google Scholar

  • Koch, R., Hanley, W., Levy, H. L., et al.: The maternal phenylketonuria international study: 1984–2002. Pediatrics, 2003, 112 (6 Pt 2), 1523–1529.

    Levy H. L. , 'The maternal phenylketonuria international study: 1984–2002 ' (2003 ) 112 Pediatrics : 1523 -1529 .

    • Search Google Scholar

  • Dyer, C. A.: Pathophysiology of phenylketonuria. Ment. Retard. Dev. Diasab. Res. Rev., 1999, 5, 104–112.

    Dyer C. A. , 'Pathophysiology of phenylketonuria ' (1999 ) 5 Ment. Retard. Dev. Diasab. Res. Rev. : 104 -112 .

    • Search Google Scholar

  • Walter, J. H., White, F., Wraith, J. E., et al.: Complete reversal of moderate/severe brain MRI abnormalities in a patient with classical phenylketonuria. J. Inherit. Metab. Dis., 1997, 20, 367–369.

    Wraith J. E. , 'Complete reversal of moderate/severe brain MRI abnormalities in a patient with classical phenylketonuria ' (1997 ) 20 J. Inherit. Metab. Dis. : 367 -369 .

    • Search Google Scholar

  • Scriver, C. R., Kaufman, S., Eisensmith, R. C., et al.: The hyperphenylalaninaemias. In: Scriver, R., Beaudet, A. L., Sly, W. S., et al. (eds.): The metabolic and molecular bases of inherited di sease. 7th ed. Mc-Graw-Hill, New York, NY, 1995, 1015–1075.

    Eisensmith R. C. , '', in The metabolic and molecular bases of inherited di sease , (1995 ) -.

  • dos Santos, L. L., de Castro Magalhães, M., Januário, J., et al.: The time has come: a new scene for PKU treatment. Genet. Mol. Res., 2006, 5, 33–44.

    Januário J. , 'The time has come: a new scene for PKU treatment ' (2006 ) 5 Genet. Mol. Res. : 33 -44 .

    • Search Google Scholar

  • Rouse, B., Matalon, R., Koch, R., et al.: Maternal phenylketonuria syndrome: congenital heart defects, microcephaly, and developmental outcomes. J. Pediatr., 2000, 136, 57–61.

    Koch R. , 'Maternal phenylketonuria syndrome: congenital heart defects, microcephaly, and developmental outcomes ' (2000 ) 136 J. Pediatr. : 57 -61 .

    • Search Google Scholar

  • Levy, H. L.: Historical background for the maternal PKU syndrome. Pediatrics, 2003, 112 (6 Pt 2), 1516–1518.

    Levy H. L. , 'Historical background for the maternal PKU syndrome ' (2003 ) 112 Pediatrics : 1516 -1518 .

    • Search Google Scholar

  • Lipson, A., Beuhler, B., Bartley, J., et al.: Maternal hyperphenyl alaninemia, fetal effects. J. Pediatr., 1984, 104, 216–220.

    Bartley J. , 'Maternal hyperphenyl alaninemia, fetal effects ' (1984 ) 104 J. Pediatr. : 216 -220 .

    • Search Google Scholar

  • Dent, C. E.: Relation of biochemical abnormality to development of mental defect in phenylketonuria. In: Etiologic Factors in Mental Retardation: Report of the Twenty-third Ross Pediatric Research Conference. Ross Laboratories, Columbus, O. H., 1957, 28–33.

    Dent C. E. , '', in Etiologic Factors in Mental Retardation: Report of the Twenty-third Ross Pediatric Research Conference , (1957 ) -.

  • Mabry, C. C., Denniston, J. C., Nelson, T. L., et al.: Maternal phenylketonuria: a cause of mental retardation in children without the metabolic defect. N. Engl. J. Med., 1963, 269, 1404–1408.

    Nelson T. L. , 'Maternal phenylketonuria: a cause of mental retardation in children without the metabolic defect ' (1963 ) 269 N. Engl. J. Med. : 1404 -1408 .

    • Search Google Scholar

  • Lenke, R. R., Levy, H. L.: Maternal phenylketonuria and hy perphenylalaninemia. An international survey of the outcome of untreated and treated pregnancies. N. Engl. J. Med., 1980, 303, 1202–1208.

    Levy H. L. , 'Maternal phenylketonuria and hy perphenylalaninemia. An international survey of the outcome of untreated and treated pregnancies ' (1980 ) 303 N. Engl. J. Med. : 1202 -1208 .

    • Search Google Scholar

  • Güttler, F., Azen, C., Guldberg, P., et al.: Relationship among genotype, biochemical phenotype, and cognitive performance in females with phenylalanine hydroxylase deficiency: report from the maternal phenylketonuria collaborative study. Pediatrics, 1999, 104 (2 Pt 1), 258–262.

    Guldberg P. , 'Relationship among genotype, biochemical phenotype, and cognitive performance in females with phenylalanine hydroxylase deficiency: report from the maternal phenylketonuria collaborative study ' (1999 ) 104 Pediatrics : 258 -262 .

    • Search Google Scholar

  • Maillot, F., Lilburn, M., Baudin, J., et al.: Factors influencing outcomes in the offspring of mothers with phenylketonuria during pregnancy: the importance of variation in maternal blood phenylalanine. Am. J. Clin. Nutr., 2008, 88, 700–705.

    Baudin J. , 'Factors influencing outcomes in the offspring of mothers with phenylketonuria during pregnancy: the importance of variation in maternal blood phenylalanine ' (2008 ) 88 Am. J. Clin. Nutr. : 700 -705 .

    • Search Google Scholar

  • Waisbren, S. E., Hanley, W., Levy, H. L., et al.: Outcome at age 4 years in offspring of women with maternal phenylketonuria: the Maternal PKU Collaborative Study. JAMA, 2000, 283, 756–762.

    Levy H. L. , 'Outcome at age 4 years in offspring of women with maternal phenylketonuria: the Maternal PKU Collaborative Study ' (2000 ) 283 JAMA : 756 -762 .

    • Search Google Scholar

  • Lee, P. J., Ridout, D., Walter, J. H., et al.: Maternal phenylketonuria report from the United Kingdom Registry 1978–1997. Arch. Dis. Child., 2005, 90, 143–146.

    Walter J. H. , 'Maternal phenylketonuria report from the United Kingdom Registry 1978–1997 ' (2005 ) 90 Arch. Dis. Child. : 143 -146 .

    • Search Google Scholar

  • Brown, A. S., Fernhoff, P. M., Waisbren, D. M., et al.: Barriers to successful dietary control among pregnant women with phenylketonuria. Genet. Med., 2002, 4, 84–89.

    Waisbren D. M. , 'Barriers to successful dietary control among pregnant women with phenylketonuria ' (2002 ) 4 Genet. Med. : 84 -89 .

    • Search Google Scholar

  • Brenton, D. P., Lilburn, M.: Maternal phenylketonuria. A study from the United Kingdom. Eur. J. Pediatr., 1996, 155 (Suppl. 1), S177–S180.

    Lilburn M. , 'Maternal phenylketonuria. A study from the United Kingdom ' (1996 ) 155 Eur. J. Pediatr. : S177 -S180 .

    • Search Google Scholar

  • Matalon, K. M., Acosta, P. B., Azen, C.: Role of nutrition in pregnancy with phenylketonuria and birth defects. Pediatrics, 2003, 112, 1534–1536.

    Azen C. , 'Role of nutrition in pregnancy with phenylketonuria and birth defects ' (2003 ) 112 Pediatrics : 1534 -1536 .

    • Search Google Scholar

  • Schwoerer, J. A., Obernolte, L., Van Calcar, S., et al.: Use of gastrostomy tube to prevent maternal PKU syndrome. JIMD Rep., 2012, 6, 15–20.

    Calcar S. , 'Use of gastrostomy tube to prevent maternal PKU syndrome ' (2012 ) 6 JIMD Rep. : 15 -20 .

    • Search Google Scholar

  • Somogyi, Cs., Kiss, E., Kásáné Soltysiak, J.: Maternal PKU syndrome. [Az anyai PKU szindrómáról.] Magyarországi PKU Egyesület, Budapest, 2000, 1–31. [Hungarian]

    Kásáné Soltysiak J. , '', in Maternal PKU syndrome. [Az anyai PKU szindrómáról.] , (2000 ) -.

  • Trefz, F. K., Funk-Wentzel, P., Heinemann, J.: Maternale PKU. In: Erfahrungen und Behandlungsstrategien. SPS Verlagsgesellschaft, Heilbronn, 2005.

    Heinemann J. , '', in Erfahrungen und Behandlungsstrategien , (2005 ) -.

  • Hennermann, J. B., Bührer, C., Blau, N., et al.: Long-term treatment with tetrahydrobiopterin increases phenylalanine tolerance in children with severe phenotype of phenylketonuria. Mol. Genet. Metab., 2005, 86 (Suppl. 1), S86–S90.

    Blau N. , 'Long-term treatment with tetrahydrobiopterin increases phenylalanine tolerance in children with severe phenotype of phenylketonuria ' (2005 ) 86 Mol. Genet. Metab. : S86 -S90 .

    • Search Google Scholar

  • Koch, R., Moseley, K., Guttler, F.: Tetrahydrobiopterin and PKU. Mol. Genet. Metab., 2005, 86 (Suppl. 1), S139–S141.

    Guttler F. , 'Tetrahydrobiopterin and PKU ' (2005 ) 86 Mol. Genet. Metab. : S139 -S141 .

    • Search Google Scholar

  • Koch, R., Mosely, K.: Maternal phenylketonuria and tetrahydro biopterin. Pediatrics, 2008, 122, 1367–1368.

    Mosely K. , 'Maternal phenylketonuria and tetrahydro biopterin ' (2008 ) 122 Pediatrics : 1367 -1368 .

    • Search Google Scholar

  • Moseley, K., Skrabal, J., Yano, S., et al.: Sapropterin dihydrochloride (6R-BH4) and maternal phenylketonuria two case studies. ICAN, 2009, 1, 262–266.

    Yano S. , 'Sapropterin dihydrochloride (6R-BH4) and maternal phenylketonuria two case studies ' (2009 ) 1 ICAN : 262 -266 .

    • Search Google Scholar

  • Trefz, F. K., Blau, N.: Potential role of tetrahydrobiopterine in the treatment of maternal phenylketonuria. Pediatrics, 2003, 112 (6 Pt 2), 1566–1569.

    Blau N. , 'Potential role of tetrahydrobiopterine in the treatment of maternal phenylketonuria ' (2003 ) 112 Pediatrics : 1566 -1569 .

    • Search Google Scholar
  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 14 14
Jul 2024 0 19 5
Aug 2024 0 14 15
Sep 2024 0 29 17
Oct 2024 0 53 22
Nov 2024 0 19 22
Dec 2024 0 11 12