Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 154: Issue 27
Role of continuous subcutaneous glucose monitoring in intensive care
Authors:
Gábor Marics Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay János u. 53–54. 1083

Search for other papers by Gábor Marics in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Levente Koncz Bethesda Gyermekkórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Budapest

Search for other papers by Levente Koncz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Anna Körner Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay János u. 53–54. 1083

Search for other papers by Anna Körner in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Borbála Mikos Bethesda Gyermekkórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Budapest

Search for other papers by Borbála Mikos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Péter Tóth-Heyn Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Bókay János u. 53–54. 1083

Search for other papers by Péter Tóth-Heyn in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1043–1048
Online Publication Date:
01 Jul 2013
Publication Date:
01 Jul 2013
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2013.29662
Keywords:
intenzív terápia; hyperglykaemia; hypoglykaemia; szöveti glükóz monitorizálása; CGM; intensive care; hyperglycaemia; hypoglycaemia; continuous glucose monitoring; CGM
Open access

A kritikus állapotú betegek stressz-hyperglykaemiájának értékelése az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. A vércukor szoros kontrolljának mortalitást csökkentő hatását igazolta több jelentős vizsgálat, ugyanakkor az ezt célzó inzulinkezelés megnöveli a hypoglykaemia kockázatát, amely független mortalitási tényező lehet. A hypoglykaemia szempontjából kiemelt jelentőségű a gyermekpopuláció, a fejlődő idegrendszer miatt. Ezek alapján joggal merül fel a vércukorváltozások intenzív osztályos monitorizálásának igénye, különösen gyermek betegeknél. A hagyományos, vérmintából történő vércukor-meghatározások nem tesznek lehetővé kellően szoros monitorizálást. A cukorbetegek számára kifejlesztett, a szövet közti glükóz meghatározásán alapuló módszerek (continuous glucose monitoring) jó alternatívát jelenthetnek az intenzív osztályos monitorizálásra, amennyiben felmérjük a rendszer korlátait. A mérés a szövet közti folyadékban történik, így a szöveti perfúzió változásai zavarhatják a pontosságát. A folyamatos glükózmonitoring módszer intenzív osztályos alkalmazását jelenleg még nem javasolják, amíg a rendszer megbízhatóságáról nem áll rendelkezésre elegendő adat. Összefoglaló közleményükben a szerzők a magyar klinikai gyakorlatban elterjedt Medtronic folyamatos szubkután glükózmonitorizáló rendszert értékelik, részben saját eredményeik alapján. Orv. Hetil., 2013, 154, 1043–1048.

  • Cruickshank, N.: Coronary thrombosis and myocardial infarction, with glycosuria. Br. Med. J., 1931, 1 (3666), 618–619.

    Cruickshank N. , 'Coronary thrombosis and myocardial infarction, with glycosuria ' (1931 ) 1 Br. Med. J. : 618 -619 .

    • Search Google Scholar

  • Kavanagh, B. P., McCowen, K. C.: Glycemic control in the ICU. N. Engl. J. Med., 2010, 363, 2540–2546.

    McCowen K. C. , 'Glycemic control in the ICU ' (2010 ) 363 N. Engl. J. Med. : 2540 -2546 .

    • Search Google Scholar

  • Corstjens, A. M., van der Horst, I. C. C., Zijlstra, J. G., et al.: Hyperglycaemia in critically ill patients: marker or mediator of mortality? Crit. Care, 2006, 10, R216.

    Zijlstra J. G. , 'Hyperglycaemia in critically ill patients: marker or mediator of mortality? ' (2006 ) 10 Crit. Care : R216 -.

    • Search Google Scholar

  • Marik, P. E., Raghavan, M.: Stress-hyperglycemia, insulin and immunomodulation in sepsis. Intensive Care Med., 2004, 30, 748–756.

    Raghavan M. , 'Stress-hyperglycemia, insulin and immunomodulation in sepsis ' (2004 ) 30 Intensive Care Med. : 748 -756 .

    • Search Google Scholar

  • Poddar, B.: Treating hyperglycemia in the critically ill child: is there enough evidence? Indian Pediatr., 2011, 48, 531–536.

    Poddar B. , 'Treating hyperglycemia in the critically ill child: is there enough evidence? ' (2011 ) 48 Indian Pediatr. : 531 -536 .

    • Search Google Scholar

  • Brealey, D., Singer, M.: Hyperglycemia in critical illness: a review. J. Diabetes Sci. Technol., 2009, 3, 1250–1260.

    Singer M. , 'Hyperglycemia in critical illness: a review ' (2009 ) 3 J. Diabetes Sci. Technol. : 1250 -1260 .

    • Search Google Scholar

  • Kovalaske, M. A., Gandhi, G. Y.: Glycemic control in the medical intensive care unit. J. Diabetes Sci. Technol., 2009, 3, 1330–1341.

    Gandhi G. Y. , 'Glycemic control in the medical intensive care unit ' (2009 ) 3 J. Diabetes Sci. Technol. : 1330 -1341 .

    • Search Google Scholar

  • Laird, A. M., Miller, P. R., Kilgo, P. D., et al.: Relationship of early hyperglycemia to mortality in trauma patients. J. Trauma, 2004, 56, 1058–1062.

    Kilgo P. D. , 'Relationship of early hyperglycemia to mortality in trauma patients ' (2004 ) 56 J. Trauma : 1058 -1062 .

    • Search Google Scholar

  • Norhammar, A. M., Rydén, L., Malmberg, K.: Admission plasma glucose. Independent risk factor for long-term prognosis after myocardial infarction even in nondiabetic patients. Diabetes Care, 1999, 22, 1827–1831.

    Malmberg K. , 'Admission plasma glucose. Independent risk factor for long-term prognosis after myocardial infarction even in nondiabetic patients ' (1999 ) 22 Diabetes Care : 1827 -1831 .

    • Search Google Scholar

  • Sung, J., Bochicchio, G. V., Joshi, M., et al.: Admission hyperglycemia is predictive of outcome in critically ill trauma patients. J. Trauma, 2005, 59, 80–83.

    Joshi M. , 'Admission hyperglycemia is predictive of outcome in critically ill trauma patients ' (2005 ) 59 J. Trauma : 80 -83 .

    • Search Google Scholar

  • Van den Berghe, G., Wouters, P., Weekers, F., et al.: Intensive insulin therapy in critically ill patients. N. Engl. J. Med., 2001, 345, 1359–1367.

    Weekers F. , 'Intensive insulin therapy in critically ill patients ' (2001 ) 345 N. Engl. J. Med. : 1359 -1367 .

    • Search Google Scholar

  • Van den Berghe, G., Wilmer, A., Hermans, G., et al.: Intensive insulin therapy in the medical ICU. N. Engl. J. Med., 2006, 354, 449–461.

    Hermans G. , 'Intensive insulin therapy in the medical ICU ' (2006 ) 354 N. Engl. J. Med. : 449 -461 .

    • Search Google Scholar

  • Arabi, Y. M., Dabbagh, O. C., Tamim, H. M., et al.: Intensive versus conventional insulin therapy: A randomized controlled trial in medical and surgical critically ill patients. Crit. Care Med., 2008, 36, 3190–3197.

    Tamim H. M. , 'Intensive versus conventional insulin therapy: A randomized controlled trial in medical and surgical critically ill patients ' (2008 ) 36 Crit. Care Med. : 3190 -3197 .

    • Search Google Scholar

  • Krinsley, J. S.: Effect of an intensive glucose management protocol on the mortality of critically ill adult patients. Mayo Clin. Proc., 2004, 79, 992–1000.

    Krinsley J. S. , 'Effect of an intensive glucose management protocol on the mortality of critically ill adult patients ' (2004 ) 79 Mayo Clin. Proc. : 992 -1000 .

    • Search Google Scholar

  • Treggiari, M. M., Karir, V., Yanez, N. D., et al.: Intensive insulin therapy and mortality in critically ill patients. Crit. Care, 2008, 12, R29.

    Yanez N. D. , 'Intensive insulin therapy and mortality in critically ill patients ' (2008 ) 12 Crit. Care : R29 -.

    • Search Google Scholar

  • Wang, L. C., Lei, S., Wu, Y. C., et al.: Intensive insulin therapy in critically ill patients. Zhongguo Wei Zhong Bing Ji Jiu Yi Xue, 2006, 18, 748–750. [Article in Chinese]

    Wu Y. C. , 'Intensive insulin therapy in critically ill patients ' (2006 ) 18 Zhongguo Wei Zhong Bing Ji Jiu Yi Xue : 748 -750 .

    • Search Google Scholar

  • The NICE-SUGAR Study Investigators, Finfer, S., Chittock, D. R., Su, S. Y., et al.: Intensive versus conventional glucose control in critically ill patients. N. Engl. J. Med., 2009, 360, 1283–1297.

    Su S. Y. , 'Intensive versus conventional glucose control in critically ill patients ' (2009 ) 360 N. Engl. J. Med. : 1283 -1297 .

    • Search Google Scholar

  • Inzucchi, S. E., Siegel, M. D.: Glucose control in the ICU – how tight is too tight? N. Engl. J. Med., 2009, 360, 1346–1349.

    Siegel M. D. , 'Glucose control in the ICU – how tight is too tight? ' (2009 ) 360 N. Engl. J. Med. : 1346 -1349 .

    • Search Google Scholar

  • Krinsley, J. S., Grover, A.: Severe hypoglycemia in critically ill patients: risk factors and outcomes. Crit. Care Med., 2007, 35, 2262–2267.

    Grover A. , 'Severe hypoglycemia in critically ill patients: risk factors and outcomes ' (2007 ) 35 Crit. Care Med. : 2262 -2267 .

    • Search Google Scholar

  • Faustino, E. V., Apkon, M.: Persistent hyperglycemia in critically ill children. J. Pediatr., 2005, 146, 30–34.

    Apkon M. , 'Persistent hyperglycemia in critically ill children ' (2005 ) 146 J. Pediatr. : 30 -34 .

    • Search Google Scholar

  • Mikos, B., Barkai, L.: Hyperglycemia and mortality in critically ill children. [Hyperglykaemia és mortalitás kritikus állapotú gyermekeknél.]. Orv. Hetil., 2007, 148, 683–688. [Hungarian]

    Barkai L. , 'Hyperglycemia and mortality in critically ill children. [Hyperglykaemia és mortalitás kritikus állapotú gyermekeknél.] ' (2007 ) 148 Orv. Hetil. : 683 -688 .

    • Search Google Scholar

  • Faustino, E. V., Bogue, C. W.: Relationship between hypoglycemia and mortality in critically ill children. Pediatr. Crit. Care Med., 2010, 11, 690–698.

    Bogue C. W. , 'Relationship between hypoglycemia and mortality in critically ill children ' (2010 ) 11 Pediatr. Crit. Care Med. : 690 -698 .

    • Search Google Scholar

  • Vlasselaers, D., Milants, I., Desmet, L., et al.: Intensive insulin therapy for patients in paediatric intensive care: a prospective, randomised controlled study. Lancet, 2009, 373, 547–556.

    Desmet L. , 'Intensive insulin therapy for patients in paediatric intensive care: a prospective, randomised controlled study ' (2009 ) 373 Lancet : 547 -556 .

    • Search Google Scholar

  • Lucas, A., Morley, R., Cole, T. J.: Adverse neurodevelopmental outcome of moderate neonatal hypoglycaemia. BMJ, 1988, 297, 1304–1308.

    Cole T. J. , 'Adverse neurodevelopmental outcome of moderate neonatal hypoglycaemia ' (1988 ) 297 BMJ : 1304 -1308 .

    • Search Google Scholar

  • Duvanel, C. B., Fawer, C. L., Cotting, J., et al.: Long-term effects of neonatal hypoglycemia on brain growth and psychomotor development in small-for-gestational-age preterm infants. J. Pediatr., 1999, 134, 492–498.

    Cotting J. , 'Long-term effects of neonatal hypoglycemia on brain growth and psychomotor development in small-for-gestational-age preterm infants ' (1999 ) 134 J. Pediatr. : 492 -498 .

    • Search Google Scholar

  • Tin, W., Brunskill, G., Kelly, T., et al.: 15-year follow-up of recurrent “hypoglycemia” in preterm infants. Pediatrics, 2012, 130, e1497–e1503.

    Kelly T. , '15-year follow-up of recurrent “hypoglycemia” in preterm infants ' (2012 ) 130 Pediatrics : e1497 -e1503 .

    • Search Google Scholar

  • Mesotten, D., Gielen, M., Sterken, C., et al.: Neurocognitive development of children 4 years after critical illness and treatment with tight glucose control: a randomized controlled trial. JAMA, 2012, 308, 1641–1650.

    Sterken C. , 'Neurocognitive development of children 4 years after critical illness and treatment with tight glucose control: a randomized controlled trial ' (2012 ) 308 JAMA : 1641 -1650 .

    • Search Google Scholar

  • Corstjens, A. M., Ligtenberg, J. J., van der Horst, I. C., et al.: Accuracy and feasibility of point-of-care and continuous blood glucose analysis in critically ill ICU patients. Crit. Care, 2006, 10, R135.

    Horst I. C. , 'Accuracy and feasibility of point-of-care and continuous blood glucose analysis in critically ill ICU patients ' (2006 ) 10 Crit. Care : R135 -.

    • Search Google Scholar

  • Lagarde, W. H., Barrows, F. P., Davenport, M. L., et al.: Continuous subcutaneous glucose monitoring in children with type 1 diabetes mellitus: a single-blind, randomized, controlled trial. Pediatr. Diabetes, 2006, 7, 159–164.

    Davenport M. L. , 'Continuous subcutaneous glucose monitoring in children with type 1 diabetes mellitus: a single-blind, randomized, controlled trial ' (2006 ) 7 Pediatr. Diabetes : 159 -164 .

    • Search Google Scholar

  • Streja, D.: Can continuous glucose monitoring provide objective documentation of hypoglycemia unawareness? Endocr. Pract., 2005, 11, 83–90.

    Streja D. , 'Can continuous glucose monitoring provide objective documentation of hypoglycemia unawareness? ' (2005 ) 11 Endocr. Pract. : 83 -90 .

    • Search Google Scholar

  • Tóth-Heyn, P., Körner, A., Madácsy, L.: Continuous glucose monitoring system, as a valuable tool in the care of children and adolescents with diabetes mellitus. [A folyamatos glükózszenzor (CGMS) értékes eszköz a gyermek- és serdülőkori diabetes mellitus gondozásában.] Orv. Hetil., 2004, 145, 1265–1270. [Hungarian]

    Madácsy L. , 'Continuous glucose monitoring system, as a valuable tool in the care of children and adolescents with diabetes mellitus. [A folyamatos glükózszenzor (CGMS) értékes eszköz a gyermek- és serdülőkori diabetes mellitus gondozásában.] ' (2004 ) 145 Orv. Hetil. : 1265 -1270 .

    • Search Google Scholar

  • Keenan, D. B., Mastrototaro, J. J., Zisser, H., et al.: Accuracy of the Enlite 6-day glucose sensor with guardian and Veo calibration algorithms. Diabetes Technol. Ther., 2012, 14, 225–231.

    Zisser H. , 'Accuracy of the Enlite 6-day glucose sensor with guardian and Veo calibration algorithms ' (2012 ) 14 Diabetes Technol. Ther. : 225 -231 .

    • Search Google Scholar

  • Mastrototaro, J., Shin, J., Marcus, A., et al.: The accuracy and efficacy of real-time continuous glucose monitoring sensor in patients with type 1 diabetes. Diabetes Technol. Ther., 2008, 10, 385–390.

    Marcus A. , 'The accuracy and efficacy of real-time continuous glucose monitoring sensor in patients with type 1 diabetes ' (2008 ) 10 Diabetes Technol. Ther. : 385 -390 .

    • Search Google Scholar

  • Goldberg, P. A., Siegel, M. D., Russell, R. R., et al.: Experience with the continuous glucose monitoring system in a medical intensive care unit. Diabetes Technol. Ther., 2004, 6, 339–347.

    Russell R. R. , 'Experience with the continuous glucose monitoring system in a medical intensive care unit ' (2004 ) 6 Diabetes Technol. Ther. : 339 -347 .

    • Search Google Scholar

  • Beardsall, K., Ogilvy-Stuart, A. L., Ahluwalia, J., et al.: The continuous glucose monitoring sensor in neonatal intensive care. Arch. Dis. Child. Fetal Neonatal Ed., 2005, 90, F307–F310.

    Ahluwalia J. , 'The continuous glucose monitoring sensor in neonatal intensive care ' (2005 ) 90 Arch. Dis. Child. Fetal Neonatal Ed. : F307 -F310 .

    • Search Google Scholar

  • Harris, D. L., Battin, M. R., Weston, P. J., et al.: Continuous glucose monitoring in newborn babies at risk of hypoglycemia. J. Pediatr., 2010, 157, 198–202.e1.

    Weston P. J. , 'Continuous glucose monitoring in newborn babies at risk of hypoglycemia ' (2010 ) 157 J. Pediatr. : 198 -202.e1 .

    • Search Google Scholar

  • Marics, G., Amiel, J., Vatai, B., et al.: Autonomic dysfunction of glucose homoeostasis in congenital central hypoventilation syndrome. Acta Paediatr., 2013, 102, e178–e180.

    Vatai B. , 'Autonomic dysfunction of glucose homoeostasis in congenital central hypoventilation syndrome ' (2013 ) 102 Acta Paediatr. : e178 -e180 .

    • Search Google Scholar

  • Allen, H. F., Rake, A., Roy, M., et al.: Prospective detection of hyperglycemia in critically ill children using continuous glucose monitoring. Pediatr. Crit. Care Med., 2008, 9, 153–158.

    Roy M. , 'Prospective detection of hyperglycemia in critically ill children using continuous glucose monitoring ' (2008 ) 9 Pediatr. Crit. Care Med. : 153 -158 .

    • Search Google Scholar

  • Piper, H. G., Alexander, J. L., Shukla, A., et al.: Real-time continuous glucose monitoring in pediatric patients during and after cardiac surgery. Pediatrics, 2006, 118, 1176–1184.

    Shukla A. , 'Real-time continuous glucose monitoring in pediatric patients during and after cardiac surgery ' (2006 ) 118 Pediatrics : 1176 -1184 .

    • Search Google Scholar

  • Lorencio, C., Leal, Y., Bonet, A., et al.: Real-time continuous glucose monitoring in an intensive care unit: better accuracy in patients with septic shock. Diabetes Technol. Ther., 2012, 14, 568–575.

    Bonet A. , 'Real-time continuous glucose monitoring in an intensive care unit: better accuracy in patients with septic shock ' (2012 ) 14 Diabetes Technol. Ther. : 568 -575 .

    • Search Google Scholar

  • Bridges, B. C., Preissig, C. M., Maher, K. O., et al.: Continuous glucose monitors prove highly accurate in critically ill children. Crit. Care, 2010, 14, R176.

    Maher K. O. , 'Continuous glucose monitors prove highly accurate in critically ill children ' (2010 ) 14 Crit. Care : R176 -.

    • Search Google Scholar

  • Klonoff, D. C., Buckingham, B., Christiansen, J. S., et al.: Continuous Glucose Monitoring: An Endocrine Society Clinical Practice Guideline. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2011, 96, 2968–2979.

    Christiansen J. S. , 'Continuous Glucose Monitoring: An Endocrine Society Clinical Practice Guideline ' (2011 ) 96 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 2968 -2979 .

    • Search Google Scholar
  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 59 9
Dec 2024 0 36 6
Jan 2025 0 59 8
Feb 2025 0 82 10
Mar 2025 0 121 10
Apr 2025 0 26 2
May 2025 0 0 0