View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika Szeged Kálvária sgt. 57. 6722
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Szeged
  • | 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály Budapest
  • | 4 Országos Pszichiátriai és Adiktológiai Intézet Budapest
  • | 5 MTA–SE Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport Budapest
Open access

A pikkelysömör kialakulásában és progressziójában a betegek és az orvosok jelentős hányada a stresszt tartja az egyik legfontosabb rizikótényezőnek. Mivel a stresszor és hatásai is egyaránt szubjektumfüggőek és így nehezen mérhetőek, sokáig csupán kevés, a stressznek a betegség kialakulásában játszott szerepét vizsgáló tanulmány készült. Az elmúlt években azonban egyre több nívós, objektív mérésekkel alátámasztott vizsgálat született, amelyek új, értékes adatokkal szolgáltak a háttérben zajló patofiziológiai folyamatok megértéséhez. A szerzők a szakirodalomban fellelhető stresszexpozíciót és -percepciót befolyásoló pszichológiai (alexithymia, személyiség, hangulat) és a stresszválaszt szabályozó biológiai (kortizol-, adrenalinszintek, neurogén gyulladás) tényezőket elemző vizsgálatokat integratív, pszichoszomatikus szemlélettel tekintik át, és bemutatják, hogy az eddig főleg csak tapasztalati szinten bizonyított kapcsolatot egyre több modern, magas színvonalú kutatási eredmény igazolja. Ismerve a stresszcsökkentő pszichofarmakológiai és pszichoterápiás intervenciók sikerességét a pikkelysömör kezelésében és a betegek életminőségének javításában, a szerzők bíznak abban, hogy tanulmányuk hozzájárul a pszichoszomatikus szemlélet szélesebb körű elterjedéséhez a mindennapi bőrgyógyászati gyakorlatban. Orv. Hetil., 2014, 155(24), 939–948.

  • Gyulai, R., Kemény, L.: The immunology of psoriasis: from basic research to the bedside. [A psoriasis immunológiája: alapkutatástól a betegágyig.] Orv. Hetil., 2006, 147(46), 2213–2220. [Hungarian]

  • Griffiths, C. E., Barker, J. N.: Pathogenesis and clinical features of psoriasis. Lancet, 2007, 370(9583), 263–271.

  • Gupta, M. A., Gupta, A. K., Kirkby, S., et al.: A psychocutaneous profile of psoriasis patients who are stress reactors. A study of 127 patients. Gen. Hosp. Psychiatry, 1989, 11(3), 166–173.

  • Zachariae, R., Zachariae, H., Blomqvist, K., et al.: Self-reported stress reactivity and psoriasis-related stress of Nordic psoriasis sufferers. J. Eur. Acad. Dermatol. Venereol., 2004, 18(1), 27–36.

  • Kabat-Zinn, J., Wheeler, E., Light, T., et al.: Influence of a mindfulness meditation-based stress reduction intervention on rates of skin clearing in patients with moderate to severe psoriasis undergoing phototherapy (UVB) and photochemotherapy (PUVA). Psychosom. Med., 1998, 60(5), 625–632.

  • Tausk, F., Whitmore, S. E.: A pilot study of hypnosis in the treatment of patients with psoriasis. Psychother. Psychosom., 1999, 68(4), 221–225.

  • Lazaroff, I., Shimshoni, R.: Effects of medical resonance therapy music on patients with psoriasis and neurodermatitis – a pilot study. Integr. Physiol. Behav. Sci., 2000, 35(3), 189–198.

  • Hunter, H. J., Griffiths, C. E., Kleyn, C. E.: Does psychosocial stress play a role in the exacerbation of psoriasis? Br. J. Dermatol., 2013, 169(5), 965–974.

  • DeWeerdt, S.: Psychodermatology: An emotional response. Nature, 2012, 492(7429), S62–S63.

  • Verhoeven, E. W., Kraaimaat, F. W., Jong, E. M., et al.: Effect of daily stressors on psoriasis: a prospective study. J. Invest. Dermatol., 2009, 129(8), 2075–2077.

  • Picardi, A., Pasquini, P., Cattaruzza, M. S., et al.: Only limited support for a role of psychosomatic factors in psoriasis. Results from a case-control study. J. Psychosom. Res., 2003, 55(3), 189–196.

  • Al’Abadie, M. S., Kent, G. G., Gawkrodger, D. J.: The relationship between stress and the onset and exacerbation of psoriasis and other skin conditions. Br. J. Dermatol., 1994, 130(2), 199–203.

  • Lazarus, R. S.: Emotion and adaptation. Oxford University Press, London, 1991.

  • Willemsen, R., Roseeuw, D., Vanderlinden, J.: Alexithymia and dermatology: the state of the art. Int. J. Dermatol., 2008, 47(9), 903–910.

  • Evers, A. W., Verhoeven, E. W., Kraaimaat, F. W., et al.: How stress gets under the skin: cortisol and stress reactivity in psoriasis. Br. J. Dermatol., 2010, 163(5), 986–991.

  • Fava, G. A., Perini, G. I., Santonastaso, P., et al.: Life events and psychological distress in dermatologic disorders: psoriasis, chronic urticaria and fungal infections. Br. J. Med. Psychol., 1980, 53(3), 277–282.

  • Rubino, I. A., Sonnino, A., Stefanato, C. M., et al.: Separation-individuation, aggression and alexithymia in psoriasis. Acta Derm. Venereol. Suppl. (Stockh.), 1989, 146, 87–90.

  • Allegranti, I., Gon, T., Magaton-Rizzi, G., et al.: Prevalence of alexithymic characteristics in psoriatic patients. Acta Derm. Venereol. Suppl. (Stockh.), 1994, 186, 146–147.

  • Fortune, D. G., Richards, H. L., Griffiths, C. E., et al.: Targeting cognitive-behaviour therapy to patients’ implicit model of psoriasis: results from a patient preference controlled trial. Br. J. Clin. Psychol., 2004, 43(Pt 1), 65–82.

  • Richards, H. L., Fortune, D. G., Griffiths, C. E., et al.: Alexithymia in patients with psoriasis: clinical correlates and psychometric properties of the Toronto Alexithymia Scale-20. J. Psychosom. Res., 2005, 58(1), 89–96.

  • Picardi, A., Mazzotti, E., Gaetano, P., et al.: Stress, social support, emotional regulation, and exacerbation of diffuse plaque psoriasis. Psychosomatics, 2005, 46(6), 556–564.

  • Consoli, S. M., Rolhion, S., Martin, C., et al.: Low levels of emotional awareness predict a better response to dermatological treatment in patients with psoriasis. Dermatology, 2006, 212(2), 128–136.

  • Schneider, G., Hockmann, J., Ständer, S., et al.: Psychological factors in prurigo nodularis in comparison with psoriasis vulgaris: results of a case-control study. Br. J. Dermatol., 2006, 154(1), 61–66.

  • Conrad, R., Geiser, F., Haidl, G., et al.: Relationship between anger and pruritus perception in patients with chronic idiopathic urticaria and psoriasis. J. Eur. Acad. Dermatol. Venereol., 2008, 22(9), 1062–1069.

  • Taylor, G. J., Bagby, R. M., Parker, J. D.: The alexithymia construct. A potential paradigm for psychosomatic medicine. Psychosomatics, 1991, 32(2), 153–164.

  • Näätänen, P., Ryynänen, A., Keltikangas-Järvinen, L.: The influence of alexithymic characteristics on the self-perception and facial expression of a physiological stress state. Psychother. Psychosom., 1999, 68(5), 252–262.

  • Ormel, J., Wohlfarth, T.: How neuroticism, long-term difficulties, and life situation change influence psychological distress: a longitudinal model. J. Pers. Soc. Psychol., 1991, 60(5), 744–755.

  • Rihmer, Z., Akiskal, K. K., Rihmer, A., et al.: Current research on affective temperaments. Curr. Opin. Psychiatry, 2010, 23(1), 12–18.

  • Eory, A., Gonda, X., Torzsa, P., et al.: Affective temperaments: from neurobiological roots to clinical application. [Affektív temperamentumok: a neurobiológiai alapoktól a klinikai alkalmazásig.] Orv. Hetil., 2011, 152(47), 1879–1886. [Hungarian]

  • Mroczek, D. K., Almeida, D. M.: The effect of daily stress, personality, and age on daily negative affect. J. Pers., 2004, 72(2), 355–378.

  • Bahmer, J. A., Kuhl, J., Bahmer, F. A.: How do personality systems interact in patients with psoriasis, atopic dermatitis and urticaria? Acta Derm. Venereol., 2007, 87(4), 317–324.

  • Kiliç, A., Güleç, M. Y., Gül, U., et al.: Temperament and character profile of patients with psoriasis. J. Eur. Acad. Dermatol. Venereol., 2008, 22(5), 537–542.

  • Kotrulja, L., Tadinac, M., Jokić-Begić, N. A., et al.: A multivariate analysis of clinical severity, psychological distress and psychopathological traits in psoriatic patients. Acta Derm. Venereol., 2010, 90(3), 251–256.

  • Ak, M., Haciomeroglu, B., Turan, Y., et al.: Temperament and character properties of male psoriasis patients. J. Health Psychol., 2012, 17(5), 774–781.

  • Remröd, C., Sjöström, K., Svensson, A.: Psychological differences between early- and late-onset psoriasis: a study of personality traits, anxiety and depression in psoriasis. Br. J. Dermatol., 2013, 169(2), 344–350.

  • Litaiem, N., Youssef, S., Jabeur, K., et al.: Affective temperament profile in psoriasis patients in Tunisia using TEMPS-A. J. Affect. Disord., 2013, 151(1), 321–324.

  • Hayes, J., Koo, J.: Psoriasis: depression, anxiety, smoking, and drinking habits. Dermatol. Ther., 2010, 23(2), 174–180.

  • Miller, A. H., Maletic, V., Raison, C. L.: Inflammation and its discontents: the role of cytokines in the pathophysiology of major depression. Biol. Psychiatry, 2009, 65(9), 732–741.

  • Rieder, E., Tausk, F.: Psoriasis, a model of dermatologic psychosomatic disease: psychiatric implications and treatments. Int. J. Dermatol., 2012, 51(1), 12–26.

  • Kurd, S. K., Troxel, A. B., Crits-Christoph, P., et al.: The risk of depression, anxiety, and suicidality in patients with psoriasis: a population-based cohort study. Arch. Dermatol., 2010, 146(8), 891–895.

  • Gupta, M. A., Gupta, A. K.: Depression and suicidal ideation in dermatology patients with acne, alopecia areata, atopic dermatitis and psoriasis. Br. J. Dermatol., 1998, 139(5), 846–850.

  • Picardi, A., Mazzotti, E., Pasquini, P.: Prevalence and correlates of suicidal ideation among patients with skin disease. J. Am. Acad. Dermatol., 2006, 54(3), 420–426.

  • Farber, E. M., Nickoloff, B. J., Recht, B., et al.: Stress, symmetry, and psoriasis: possible role of neuropeptides. J. Am. Acad. Dermatol., 1986, 14(2 Pt 1), 305–311.

  • Sapolsky, R. M., Romero, L. M., Munck, A. U.: How do glucocorticoids influence stress responses? Integrating permissive, suppressive, stimulatory, and preparative actions. Endocr. Rev., 2000, 21(1), 55–89.

  • Heller, M. M., Lee, E. S., Koo, J. Y.: Stress as an influencing factor in psoriasis. Skin Therapy Lett., 2011, 16(5), 1–4.

  • Sanders, V. M., Straub, R. H.: Norepinephrine, the beta-adrenergic receptor, and immunity. Brain Behav. Immun., 2002, 16(4), 290–332.

  • Sternberg, E. M.: Neural regulation of innate immunity: a coordinated nonspecific host response to pathogens. Nat. Rev. Immunol., 2006, 6(4), 318–328.

  • Elenkov, I. J., Wilder, R. L., Bakalov, V. K., et al.: IL-12, TNF-alpha, and hormonal changes during late pregnancy and early post partum: implications for autoimmune disease activity during these times. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2001, 86(10), 4933–4938.

  • Chikanza, I. C., Petrou, P., Kingsley, G., et al.: Defective hypothalamic response to immune and inflammatory stimuli in patients with rheumatoid arthritis. Arthritis Rheum., 1992, 35(11), 1281–1288.

  • Buske-Kirschbaum, A., Geiben, A., Höllig, H., et al.: Altered responsiveness of the hypothalamus-pituitary-adrenal axis and the sympathetic adrenomedullary system to stress in patients with atopic dermatitis. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2002, 87(9), 4245–4251.

  • Griep, E. N., Boersma, J. W., Lentjes, E. G., et al.: Function of the hypothalamic-pituitary-adrenal axis in patients with fibromyalgia and low back pain. J. Rheumatol., 1998, 25(7), 1374–1381.

  • Heim, C., Ehlert, U., Hanker, J. P., et al.: Abuse-related posttraumatic stress disorder and alterations of the hypothalamic-pituitary-adrenal axis in women with chronic pelvic pain. Psychosom. Med., 1998, 60(3), 309–318.

  • Arnetz, B. B., Fjellner, B., Eneroth, P., et al.: Stress and psoriasis: psychoendocrine and metabolic reactions in psoriatic patients during standardized stressor exposure. Psychosom. Med., 1985, 47(6), 528–541.

  • Buske-Kirschbaum, A., Ebrecht, M., Kern, S., et al.: Endocrine stress responses in TH1-mediated chronic inflammatory skin disease (psoriasis vulgaris) – do they parallel stress-induced endocrine changes in TH2-mediated inflammatory dermatoses (atopic dermatitis)? Psychoneuroendocrinology, 2006, 31(4), 439–446.

  • Thaller, V., Vrkljan, M., Hotujac, L., et al.: The potential role of hypocortisolism in the pathophysiology of PTSD and psoriasis. Coll. Antropol., 1999, 23(2), 611–619.

  • Richards, H. L., Ray, D. W., Kirby, B., et al.: Response of the hypothalamic-pituitary-adrenal axis to psychological stress in patients with psoriasis. Br. J. Dermatol., 2005, 153(6), 1114–1120.

  • Amatya, B., El-Nour, H., Holst, M., et al.: Expression of tachykinins and their receptors in plaque psoriasis with pruritus. Br. J. Dermatol., 2011, 164(5), 1023–1029.

  • Remröd, C., Lonne-Rahm, S., Nordlind, K.: Study of substance P and its receptor neurokinin-1 in psoriasis and their relation to chronic stress and pruritus. Arch. Dermatol. Res., 2007, 299(2), 85–91.

  • Mastrolonardo, M., Alicino, D., Zefferino, R., et al.: Effect of psychological stress on salivary interleukin-1beta in psoriasis. Arch. Med. Res., 2007, 38(2), 206–211.

  • Weigl, B. A.: The significance of stress hormones (glucocorticoids, catecholamines) for eruptions and spontaneous remission phases in psoriasis. Int. J. Dermatol., 2000, 39(9), 678–688.

  • Szegedi, A., Aleksza, M., Gonda, A., et al.: Elevated rate of Thelper1 (TH1) lymphocytes and serum IFN-gamma levels in psoriatic patients. Immunol. Lett., 2003, 86(3), 277–280.

  • Karanikas, E., Harsoulis, F., Giouzepas, I., et al.: Neuroendocrine stimulatory tests of hypothalamus-pituitary-adrenal axis in psoriasis and correlative implications with psychopathological and immune parameters. J. Dermatol., 2009, 36(1), 35–44.

  • Schmid-Ott, G., Jacobs, R., Jäger, B., et al.: Stress-induced endocrine and immunological changes in psoriasis patients and healthy controls. A preliminary study. Psychother. Psychosom., 1998, 67(1), 37–42.

  • Ionescu, G., Kiehl, R.: Increased plasma norepinephrine in psoriasis. Acta Derm. Venereol., 1991, 71(2), 169–170.

  • Ito, N., Ito, T., Kromminga, A., et al.: Human hair follicles display a functional equivalent of the hypothalamic-pituitary-adrenal (HPA) axis and synthesize cortisol. FASEB J., 2005, 19(10), 1332–1334.

  • Christophers, E., Metzler, G., Röcken, M.: Bimodal immune activation in psoriasis. Br. J. Dermatol., 2014, 170(1), 59–65.

  • Peters, E. M., Liezmann, C., Klapp, B. F., et al.: The neuroimmune connection interferes with tissue regeneration and chronic inflammatory disease in the skin. Ann. N. Y. Acad. Sci., 2012, 1262, 118–126.

  • Harvima, I. T., Nilsson, G., Suttle, M. M., et al.: Is there a role for mast cells in psoriasis? Arch. Dermatol. Res., 2008, 300(9), 461–478.

  • Leslie, M.: Mast cells show their might. Science, 2007, 317(5838), 614–616.

  • Saraceno, R., Kleyn, C. E., Terenghi, G., et al.: The role of neuropeptides in psoriasis. Br. J. Dermatol., 2006, 155(5), 876–882.

  • Reich, A., Orda, A., Wiśnicka, B., et al.: Plasma concentration of selected neuropeptides in patients suffering from psoriasis. Exp. Dermatol., 2007, 16(5), 421–428.

  • Peters, E. M., Kuhlmei, A., Tobin, D. J., et al.: Stress exposure modulates peptidergic innervation and degranulates mast cells in murine skin. Brain Behav. Immun., 2005, 19(3), 252–262.

  • Singh, L. K., Pang, X., Alexacos, N., et al.: Acute immobilization stress triggers skin mast cell degranulation via corticotropin releasing hormone, neurotensin, and substance P: A link to neurogenic skin disorders. Brain Behav. Immun., 1999, 13(3), 225–239.

  • Erin, N., Ersoy, Y., Ercan, F., et al.: NK-1 antagonist CP99994 inhibits stress-induced mast cell degranulation in rats. Clin. Exp. Dermatol., 2004, 29(6), 644–648.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 0 3 6
Jul 2021 0 11 15
Aug 2021 0 5 7
Sep 2021 0 5 9
Oct 2021 0 8 9
Nov 2021 0 13 15
Dec 2021 0 4 3