Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 155: Issue 34
Post-stroke depression
Authors:
Mónika Schulte-Altedorneburg Medizinisches Versorgungszentrum München

Search for other papers by Mónika Schulte-Altedorneburg in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Dániel Bereczki Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika Budapest Balassa u. 6. 1083

Search for other papers by Dániel Bereczki in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1335–1343
Online Publication Date:
17 Aug 2014
Publication Date:
01 Aug 2014
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2014.29968
Keywords:
poststroke-depresszió; epidemiológia; befolyásoló tényezők; kezelés; megelőzés; post-stroke depression; epidemiology; predictors; treatment; prevention
Open access

A cerebrovascularis megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuropszichiátriai kórképek, amelyek közül a poststroke-depresszió fordul elő a leggyakrabban. A poststroke-depresszió gyakorisága a stroke-ot követő első év során 30–35%-ra tehető. A szerzők az irodalmi adatok alapján áttekintik az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavar prevalenciáját, patogenezisét, prediszponáló tényezőit, terápiás lehetőségeit. Az utóbbi időben egyre több közlemény felveti a prevenció lehetőségét is. A magas prevalencia ellenére az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavart gyakran nem ismerik fel, a kezelés elmaradása pedig hátrányosan befolyásolja a betegek rehabilitációját, életminőségét, a kognitív funkciókat, illetve a stroke-ot követő mortalitást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1335–1343.

  • Lloyd-Jones, D., Adams, R. J., Brown, T. M., et al.: Executive summary: heart disease and stroke statistics – 2010 update. A report from the American Heart Association. Circulation, 2010, 121, 948–954.

  • National Statistical Office: Social health state, 2010. Health look-round, health service. [Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Társadalmi helyzetkép, 2010. Egészségi állapot, egészségügy.] KSH, Budapest, 2010. [Hungarian]

  • Hellmann-Regen, J., Piber, D., Hinkelmann, K., et al.: Depressive syndromes in neurological disorders. Eur. Arch. Psychiatry Clin. Neurosci., 2013, 263(Suppl. 2), S123–S136.

  • Pan, A., Sun, Q., Okereke, O. I., et al.: Depression and risk of stroke morbidity and mortality: a meta-analysis and systematic review. JAMA, 2011, 306(11), 1241–1249.

  • Folstein, M. F., Maiberger, R., McHugh, P. R.: Mood disorder as a specific complication of stroke. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 1977, 40(10), 1018–1022.

  • Kraepelin, E.: Psychiatrie. Barth, Leipzig, 1910.

  • Goldstein, K.: The organism: A holistic approach to biology derived from pathological data in man. American Books, New York, 1939.

  • Babinski, J.: Contribution to the study of mental disturbance in organic cerebral hemiplegia. (Anosognosia). Rev. Neurol. (Paris), 1914, 27, 845–848.

  • Ironside, R.: Disorders of laughter due to brain lesions. Brain, 1956, 79(4), 589–609.

  • El Husseini, N., Goldstein, L. B., Peterson, E. D., et al.: Depression and antidepressant use after stroke and transient ischemic attack. Stroke, 2012, 43(6), 1609–1616.

  • Cushman, L. A.: Secondary neuropsychiatric complications in stroke: implications for acute care. Arch. Phys. Med. Rehabil., 1988, 69(10), 877–879.

  • Herrmann, N., Black, S. E., Lawrence, J., et al.: The Sunnybrook Stroke Study: a prospective study of depressive symptoms and functional outcome. Stroke, 1998, 29(3), 618–624.

  • Kotila, M., Numminen, H., Waltimo, O., et al.: Depression after stroke. Results of the FINNSTROKE Study. Stroke, 1998, 29(2), 368–372.

  • De Ryck, A., Fransen, E., Brouns, R.,et al.: Psychosocial problems associated with depression at 18  months poststroke. Int. J. Geriatr. Psychiatry, 2014, 29(2), 144–152.

  • Ayerbe, L., Ayis, S., Crichton, S., et al.: The long-term outcomes of depression up to 10 years after stroke; the South London Stroke Register. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2014, 85(5), 514–521.

  • Spalletta, G., Bossù, P., Ciaramella, A., et al.: The etiology of poststroke depression: a review of the literature and a new hypothesis involving inflammatory cytokines. Mol. Psychiatry, 2006, 11(11), 984–991.

  • Bartoli, F., Lillia, N., Lax, A.,et al.: Depression after stroke and risk of mortality: a systematic review and meta-analysis. Stroke Res. Treat., 2013, 2013, 862978.

  • Sibolt, G., Curtze, S., Melkas, S., et al.: Post-stroke depression and depression-executive dysfunction syndrome are associated with recurrence of ischaemic stroke. Cerebrovasc. Dis., 2013, 36(5–6), 336–343.

  • International statistical classification of diseases and related health problems. Revision 10. [BNO-10: A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (10. revízió).] Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995. [Hungarian]

  • Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th Edition. American Psychiatric Association, Washington, 1994.

  • Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 5th Edition. American Psychiatric Pub Inc., American Psychiatric Association, Washington, 2013.

  • Hackett, M. L., Anderson, C. S., House, A.,et al.: J. Interventions for treating depression after stroke. Cochrane Database Syst. Rev., 2008, (4), CD003437.

  • Berg, A., Lönnqvist, J., Palomäki, H., et al.: Assessment of depression after stroke: a comparison of different screening instruments. Stroke, 2009, 40(2), 523–529.

  • Robinson, R. G., Spalletta, G.: Poststroke depression: A review. Can. J. Psychiatry, 2010, 55(6), 341–349.

  • Schubert, D. S. P., Taylor, C., Lee, S., et al.: Detection of depression in the stroke patient. Psychosomatics, 1992, 33(3), 290–294.

  • Bereczki, D., Gesztelyi, R., Kellermann, M., et al.: Post stroke depressive disorders in the acute and chronic phases of stroke: a prospective study. Eur. J. Neurol., 1996, 3(Suppl. 5), 51.

  • Kellermann, M., Fekete, I., Gesztelyi, R., et al.: Screening for depressive symptoms in the acute phase of stroke. Gen. Hosp. Psychiatry, 1999, 21(2), 116–121.

  • Gesztelyi, R., Fekete, I., Kellermann, M., et al.: Screening for depressive symptoms among post-stroke outpatients in Eastern Hungary. J. Geriatr. Psychiatry Neurol., 1999, 12(4), 194–199.

  • Hackett, M. L., Yapa, C., Parag, V., et al.: Frequency of depression after stroke: a systematic review of observational studies. Stroke, 2005, 36(6), 1330–1340.

  • Murakami, T., Hama, S., Yamashita, H., et al.: Neuroanatomic pathways associated with poststroke affective and apathetic depression. Am. J. Geriatr. Psychiatry, 2013, 21(9), 840–847.

  • El Husseini, N., Laskowitz, D. T.: The role of neuroendocrine pathways in prognosis after stroke. Expert. Rev. Neurother., 2014, 14(2), 217–232.

  • Whyte, E. M., Mulsant, B. H.: Post stroke depression: epidemiology, pathophysiology, and biological treatment. Biol. Psychiatry, 2002, 52(3), 253–264.

  • Robinson, R. G., Kubos, K. L., Starr, L. B., et al.: Mood disorders in stroke patients. Importance of location of lesion. Brain, 1984, 107(1), 81–93.

  • Tang, W. K., Lu, J. Y., Chen, Y. K., et al.: Association of frontal subcortical circuits infarcts in poststroke depression: a magnetic resonance imaging study of 591 Chinese patients with ischemic stroke. J. Geriatr. Psychiatry Neurol., 2011, 24(1), 44–49.

  • Kouwenhoven, S. E., Gay, C. L., Bakken, L. N., et al.: Depressive symptoms in acute stroke: a cross-sectional study of their association with sociodemographics and clinical factors. Neuropsychol. Rehabil., 2013, 23(5), 658–677.

  • Zhang, W. N., Pan, Y. H., Wang, X. Y., et al.: A prospective study of the incidence and correlated factors of post-stroke depression in China. PLoS One, 2013, 8(11), e78981.

  • Carson, A. J., MacHale, S., Allen, K., et al.: Depression after stroke and lesion location: a systematic review. Lancet, 2000, 356(9224), 122–126.

  • Hackett, M. L., Andersen, C. S.: Predictors of depression after stroke: a systematic review of observational studies. Stroke, 2005, 36(10), 2296–2301.

  • Lewin, A., Jöbges, M., Werheid, K.: The influence of self-efficacy, pre-stroke depression and perceived social support on self-reported depressive symptoms during stroke rehabilitation. Neuropsychol. Rehabil., 2013, 23(4), 546–562.

  • Deutsche Gesellschaft für Allgemeinmedizin und Familienmedizin: DEGAM-Leitlinie Nr. 8: Schlaganfall. Omikron Publishing, Düsseldorf, 2012.

  • Hamilton, M.: A rating scale for depression. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 1960, 23, 56–62.

  • Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., et al.: An inventory for measuring depression. Arch. Gen. Psychiatry, 1961, 4(6), 561–571.

  • Montgomery, S. A., Asberg, M.: A new depression scale designed to be sensitive to change. Br. J. Psychiatry, 1979, 134, 382–389.

  • Kang, H. J., Stewart, R., Kim, J. M., et al.: Comparative validity of depression assessment scales for screening poststroke depression. J. Affect. Disord., 2013, 147(1–3), 186–191.

  • Cole, M. G., Elie, L. M., McCusker, J.,et al.: Feasibility and effectiveness of treatments for post-stroke depression in elderly inpatients: systematic review. J. Geriatr. Psychiatry Neurol., 2001, 14(1), 37–41.

  • Currier, M. B., Murray, G. B., Welch, C. C.: Electroconvulsive therapy for post-stroke depressed geriatric patients. J. Neuropsychiatry Clin. Neurosci., 1992, 4(2), 140–144.

  • Murray, G. B., Shea, V., Conn, D. K.: Electroconvulsive therapy for post-stroke depression. J. Clin. Psychiatry, 1986, 47(5), 258–260.

  • Lipsey, J. R., Robinson, R. G., Pearlson, G. D., et al: Nortriptyline treatment of post-stroke depression: a double-blind study. Lancet, 1984, 1(8372), 297–300.

  • Robinson, R. G., Schultz, S. K., Castillo, C., et al.: Nortriptyline versus fluoxetine in the treatment of depression and in short-term recovery after stroke: a placebo-controlled, double-blind study. Am. J. Psychiatry, 2000, 157(3), 351–359.

  • Andersen, G., Vestergaard, K., Lauritzen, L.: Effective treatment of poststroke depression with the selective serotonin reuptake inhibitor citalopram. Stroke, 1994, 25(6), 1099–1104.

  • Wiart, L., Petit, H., Joseph, P. A., et al.: Fluoxetine in early poststroke depression: a double-blind placebo controlled study. Stroke, 2000, 31(8), 1829–1832.

  • Fruehwald, S., Gatterbauer, E., Rehak, P., et al.: Early fluoxetine treatment of post-stroke depression – a three-month double-blind placebo-controlled study with an open-label long-term follow up. J. Neurol., 2003, 250(3), 347–351.

  • Murray, V., vonArbin, M., Bartfai, A., et al.: Double-blind comparison of sertraline and placebo in stroke patients with minor depression and less severe major depression. J. Clin. Psychiatry, 2005, 66(6), 708–716.

  • Rampello, L., Chiechio, S., Nicoletti, G., et al.: M. Prediction of the response to citalopram and reboxetine in post-stroke depressed patients. Psychopharmacology, 2004, 173(1–2), 73–78.

  • Kneebone, I. I., Dunmore, E.: Psychological management of post-stroke depression. Br. J. Clin. Psychol., 2000, 39(Pt 1), 53–65.

  • Kootker, J. A., Fasotti, L., Rasquin, S. M., et al.: The effectiveness of an augmented cognitive behavioural intervention for post-stroke depression with or without anxiety (PSDA): the Restore 4Stroke-PSDA trial. BMC Neurol., 2012, 12, 51.

  • Lincoln, N. B., Flannaghan, T.: Cognitive behavioral psychotherapy for depression following stroke: a randomized controlled trial. Stroke, 2003, 34, 111–115.

  • Jorge, R. E., Robinson, R. G., Tateno, A., et al.: Repetitive transcranial magnetic stimulation as treatment of poststroke depression: a preliminary study. Biol. Psychiatry, 2004, 55(4), 398–405.

  • Palomäki, H., Kaste, M., Berg, A., et al.: Prevention of poststroke depression: 1 year randomised placebo controlled double blind trial of mianserin with 6 month follow up after therapy. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 1999, 66(6), 490–494.

  • Almeida,O. P., Waterreus, A., Hankey, G. J.: Preventing depression after stroke: Results from a randomized placebo-controlled trial. J. Clin. Psychiatry, 2006, 67(7), 1104–1109.

  • Rasmussen, A.,Lunde, M., Poulsen, D. L., et al.: A double-blind, placebo-controlled study of sertraline in the prevention of depression in stroke patients. Psychosomatics, 2003, 44(3), 216–221.

  • Narushima, K., Kosier, J. T., Robinson, R. G.: Preventing poststroke depression: a 12-week double-blind randomized treatment trial and 21-month follow-up. J. Nerv. Ment. Dis., 2002, 190(5), 296–303.

  • Robinson, R. G., Jorge, R. E., Moser, D. J., et al.: Escitalopram and problem-solving therapy for prevention of poststroke depression: a randomized controlled trial. JAMA, 2008, 299(20), 2391–2400.

  • Zhang, L. S., Hu, X. Y., Yao, L. Y., et al.: Prophylactic effects of duloxetine on post-stroke depression symptoms: an open single-blind trial. Eur. Neurol., 2013, 69(6), 336–343.

  • Yi, Z. M., Liu, F., Zhai, S. D.: Fluoxetine for the prophylaxis of poststroke depression in patients with stroke: a meta-analysis. Int. J. Clin. Pract., 2010, 64(9), 1310–1317.

  • Watkins, C. L., Wathan, J. V., Leathley, M. J., et al.: The 12-month effects of early motivational interviewing after acute stroke: a randomized controlled trial. Stroke, 2011, 42(7), 1956–1961.

  • Jorge,R. E., Robinson, R. G., Arndt, S., et al.: Mortality and poststroke depression: a placebo-controlled trial of antidepressants. Am. J Psychiatry, 2003, 160(10), 1823–1829.

  • Mikami, K., Jorge, R. E., Adams, H. P. Jr., et al.: Effect of antidepressants on the course of disability following stroke. Am. J. Geriatr. Psychiatry, 2011, 19(12), 1007–1015.

  • Hackett, M. L., Anderson, C. S., House, A., et al.: Interventions for preventing depression after stroke. Cochrane Database Syst. Rev., 2008, 16(3), CD003689.

  • Chollet, F., Tardy, J., Albucher, J. F., et al.: Fluoxetine for motor recovery after acute ischaemic stroke (FLAME): a randomised placebo-controlled trial. Lancet Neurol., 2011, 10(2), 123–130.

  • De Ryck, A., Brouns, R., Fransen, E.,et al.: A prospective study on the prevalence and risk factors of poststroke depression. Cerebrovasc. Dis. Extra, 2013, 3(1), 1–13.

  • Yang, S. R., Hua, P., Shang, X. Y., et al.: Predictors of early post ischemic stroke apathy and depression: a cross-sectional study. BMC Psychiatry, 2013, 13(1), 164.

  • Rajashekaran, P., Pai, K., Thunga, R., et al.: Post-stroke depression and lesion location: A hospital based cross-sectional study. Indian J. Psychiatry, 2013, 55(4), 343–348.

  • De Man-van Ginkel, J. M., Hafsteinsdóttir, T. B., Lindeman, E., et al.: In-hospital risk prediction for post-stroke depression: development and validation of the Post-stroke Depression Prediction Scale. Stroke, 2013, 44(9), 2441–2445.

  • Srivastava, A., Taly, A. B., Gupta, A., et al.: Post-stroke depression: prevalence and relationship with disability in chronic stroke survivors. Ann. Indian Acad. Neurol., 2010, 13(2), 123–127.

  • Ayerbe, L., Ayis, S., Wolfe, C. D., et al.: Natural history, predictors and outcomes of depression after stroke: systematic review and meta-analysis. Br. J. Psychiatry, 2013, 202(1), 14–21.

  • White, J. H., Attia, J., Sturm, J., et al.: Predictors of depression and anxiety in community dwelling stroke survivors: a cohort study. Disabil. Rehabil., 2014 Feb 6. [Epub ahead of print]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 113 95
Dec 2024 0 90 86
Jan 2025 0 78 58
Feb 2025 0 107 103
Mar 2025 0 119 73
Apr 2025 0 42 40
May 2025 0 8 13