Bevezetés: Az olyan krónikus betegségek, mint a hypertonia kezelése során is kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő betegadherencia, mivel csak tartós és hatásos gyógyszerszedés segítségével érhető el a célvérnyomás és a cardiovascularis kockázat csökkenése. Jól ismert, hogy a hypertonia az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. Nemzetközi adatok szerint a fix kombinációval végzett antihipertenzív terápia mintegy 20%-kal javítja a betegadherenciát a szabad kombinációhoz képest. Célkitűzés: A szerzők célja a hypertoniaindikációban indított ramipril és amlodipin szabad és fix kombinációk egyéves perzisztenciájának összehasonlítása volt. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a vényforgalmi adatokra támaszkodva hypertoniaindikációban, 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között első alkalommal ramipril és amlodipin szabad, illetve ramipril és amlodipin fix kombináció receptjeit kiváltó betegeket választották ki, akik az ezt megelőző egy évben hasonló hatóanyaggal végzett antihipertenzív terápiában nem részesültek. A perzisztenciagörbéket Kaplan–Meier-becsléssel határozták meg, 95%-os, log-skálán számolt pontonkénti konfidenciaintervallummal. Cenzoráltnak azokat a betegeket vették, akik a vizsgálat záró időpontjában is perzisztensek voltak. A görbék modellezéséhez félparaméteres eljárást, Cox-regressziót használtak, ahol az egyetlen – kategoriális – magyarázó változó a terápia volt; referenciacsoportnak a fix kombinációt vették. Eredmények: A vizsgált időszakban 20 096 beteg kezdett ramipril és amlodipin szabad kombinációs, míg 10 449 beteg kezdett ramipril és amlodipin fix kombinációs antihipertenzív terápiát. A megfigyelési időszakban a ramipril és az amlodipin szabad kombinációja esetén az egyéves perzisztencia 34%-os volt, míg a fix kombinációt szedőknél ez 54%-nak adódott, azaz 20%-os volt a különbség, ami 58,8/2%-kal magasabb perzisztenciát jelent. A 360 napra korlátozott átlagos perzisztencia időtartama 272 nap volt a fix, míg 206 nap a szabad kombinációt szedő csoportban. A szabad és a fix kombinációs kezelés perzisztenciáját Cox regressziós analízissel vizsgálva azt találták, hogy a szabad kombináció esetén mintegy kétszeres a gyógyszerelhagyás pillanatnyi rátája a fix kombinációhoz képest (kockázat arány = 1,94, p<0,001). Következtetések: A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló vizsgálatukban igazolták, hogy a hypertoniaindikációban ramipril és amlodipin szabad és fix kombinációs terápia közül egyértelműen előnyösebb a fix kombinációs készítmény, mivel ebben az esetben a gyógyszerelhagyás esélye mintegy fele a szabad kombinációhoz képest az egyéves követési időszak alatt. Tekintettel arra, hogy a nem megfelelően kezelt hypertonia jelentős cardiovascularis kockázati tényező, a ramipril/amlodipin fix kombinációval végzett terápia kifejezetten nagyobb perzisztenciája hosszabb távon népegészségügyileg is jelentős cardiovascularis kockázatcsökkenést eredményezhet. Orv. Hetil., 2014, 155(47), 1882–1888.
Kiss, I., Páll, L., Schanberg, Z., et al.: The Hungarian Society of Hypertension „Live below 140/90!” Task Force. Change in the approach of the treatment of hypertension in Hungary. Five years results of the „Live below 140/90!” Program. [A hypertoniabetegség kezelésének szemléletváltása Magyarországon. – Az „Éljen 140/90 alatt!” Program öt éve és eredményei.] Hypertonia és Nephrologia, 2011, 15(2), 53–59. [Hungarian]
Kotseva, K., Wood, D., De Backer, G., et al.: EUROASPIRE III: a survey on the lifestyle, risk factors and use of cardioprotective drug therapies in coronary patients from 22 European countries. Eur. J. Cardiovasc. Prev. Rehabil., 2009, 16(2), 121–137.
Barna, I., Tenno, D., Dankovics, G., et al.: Population based study of hypertension in Hungary – 2012 Comprehensive Health Protection Screening Program of Hungary 2010–2020. [A hypertonia lakossági vizsgálata Magyarországon – 2011 Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020.] Hypertonia és Nephrologia, 2013, 17(1), 28–33. [Hungarian]
Stokes, J. 3rd, Kannel, W. B., Wolf, P. A., et al.: Blood pressure as a risk factor for cardiovascular disease. The Framingham Study – 30 years of follow-up. Hypertension, 1989, 13(5 Suppl), I13–I18.
Mancia, G., De Backer, G., Dominiczak, A., et al.: 2007 Guidelines for the Management of Arterial Hypertension: The Task Force for the Management of Arterial Hypertension of the European Society of Hypertension (ESH) and of the European Society of Cardiology (ESC). J. Hypertens., 2007, 25(6), 1105–1187.
Sever, P. S., Messerli, F. H.: Hypertension management 2011: optimal combination therapy. Eur. Heart J., 2011, 32(20), 2499–2506.
Corrao, G., Parodi, A., Zambon, A., et al.: Reduced discontinuation of antihypertensive treatment by two-drug combination as first step. Evidence from daily life practice. J. Hypertens., 2010, 28(7), 1584–1590.
Dezii, C. M.: A retrospective study of persistence with single-pill combination therapy vs. concurrent two-pill therapy in patients with hypertension. Manag. Care, 2000, 9(9Suppl.), 2–6.
Hosmer, D. W., Lemeshow, S., May, S.: Applied Survival Analysis. Regression Modeling of Time to Event Data. John Wiley&Sons, New York, 2011.
Grambsch, P. M., Therneau, T. M.: Proportional hazards tests and diagnostics based on weighted residuals. Biometrika, 1994, 81(3), 515–526.
Jung, O., Gechter, J. L., Wunder, C., et al.: Resistant hypertension? Assessment of adherence by toxicological urine analysis. J. Hypertens., 2013, 31(4), 766–774.
Burnier, M., Schneider, M. P., Chioléro, A., et al.: Electronic compliance monitoring in resistant hypertension: the basis for rational therapeutic decisions. J. Hypertens., 2001, 19(2), 335–341.
Yusuf, S., Sleight, P., Pogue, J., et al.: Effects of an angiotensin-converting-enzyme inhibitor, ramipril, on cardiovascular events in high-risk patients. The Heart Outcomes Prevention Evaluation Study Investigators. N. Engl. J. Med., 2000, 342(3), 145–153.
Heart Outcomes Prevention Evaluation (HOPE) Study Investigators: Effects of ramipril on cardiovascular and microvascular outcomes in people with diabetes mellitus: results of the HOPE study and MICRO-HOPE substudy. Lancet, 2000, 355(9200), 253–259.
The ALLHAT Officers and Coordinators for the ALLHAT Collaborative Research Group: Major outcomes in high-risk hypertensive patients randomized to angiotensin-converting enzyme inhibitor or calcium channel blocker vs. diuretic. The Antihypertensive and Lipid-Lowering Treatment to Prevent Heart Attack Trial (ALLHAT). JAMA, 2002, 288(23), 2981–2997.
Julius, S., Kjeldsen, S. E., Weber, M., et al.: Outcomes in hypertensive patients at high cardiovascular risk treated with regimens based on valsartan or amlodipine: the VALUE randomised trial. Lancet, 2004, 363(9426), 2022–2031.
Dahlöf, B., Sever, P. S., Poulter, N. R., et al., for the ASCOT Investigators: Prevention of cardiovascular events with an antihypertensive regimen of amlodipine adding perindopril as required versus atenolol adding bendroflumethiazide as required, in the Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial-Blood Pressure Lowering Arm (ASCOT-BPLA): a multicentre randomised controlled trial. Lancet, 2005, 366(9489), 895–906.
Pitt, B., Byington, R. P., Furberg, C. D., et al.: Effect of amlodipine on the progression of atherosclerosis and the occurrence of clinical events. PREVENT Investigators. Circulation, 2000, 102(13), 1503–1510.
Nissen, S. E., Tuzcu, E. M., Libby, P., et al.: Effect of antihypertensive agents on cardiovascular events in patients with coronary disease and normal blood pressure: the CAMELOT study: a randomized controlled trial. JAMA, 2004, 292(18), 2217–2225.
Neal, B., MacMahon, S., Chapman, N., et al.: Effects of ACE inhibitors, calcium antagonists, and other blood-pressure-lowering drugs: results of prospectively designed overviews of randomised trials. Blood Pressure Lowering Treatment Trialists’ Collaboration. Lancet, 2000, 356(9246), 1955–1964.
Fogari, R., Malamani, G. D., Zoppi, A., et al.: Effect of benazepril addition to amlodipine on ankle oedema and subcutaneous tissue pressure in hypertensive patients. J. Hum. Hypertens., 2003, 17(3), 207–212.
Simonyi, G.: Subgroup analysis of diabetic patients in the RAMONA trial. Monitoring and non-interventional collection of data relating to the efficacy of ramipril/amlodipine fixed combination. Exp. Clin. Cardiol., 2014, 20(6), 145–155.