Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 155: Issue 8
Bacterial translocation: gap in the shield
Authors:
Olivér Rosero Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest Üllői út 78. 1082

Search for other papers by Olivér Rosero in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Tibor Kovács Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest Üllői út 78. 1082

Search for other papers by Tibor Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Ónody Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest Üllői út 78. 1082

Search for other papers by Péter Ónody in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Harsányi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest Üllői út 78. 1082

Search for other papers by László Harsányi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Attila Szijártó Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest Üllői út 78. 1082

Search for other papers by Attila Szijártó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
304–312
Online Publication Date:
17 Feb 2014
Publication Date:
01 Feb 2014
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2014.29836
Keywords:
bélflóra; bakteriális transzlokáció; szepszis; bélrendszer; intestinal flora; bacterial translocation; sepsis; gut
Open access

A gastrointestinalis traktus a táplálék feldolgozásában betöltött emésztő-, illetve felszívófunkcióján túl kiemelkedő jelentőséggel bír a béllumenben lévő patogénekkel szemben, megakadályozva azok keringésbe jutását, és fontos szerepet játszik az immunhomeosztázis fenntartásában. Bakteriális transzlokáció alatt a gyomor-bél rendszer életképes baktériumainak vagy bakteriális termékeinek különböző, extraintestinalis szövetekbe jutása értendő. A kóros jelenséget számos klinikai kórkép kapcsán azonosították. A bakteriális transzlokáció kialakulására prediszponáló, alapvető feltételek közé tartozik a bél mikroflórájának megváltozása, a nyálkahártya-integritás sérülése, valamint a gazdaszervezet immunhiányos állapota. A bakteriális transzlokáció fellépése megnövekedett szövődményekkel és mortalitási rátával párosul, ezért a jövőben fontos mérlegelendő szempontot kell képeznie a kockázati csoportba tartozó betegek terápiás algoritmusának felállítása során. Orv. Hetil., 2014, 155(8), 304–312.

  • O’Hara, A. M., Shanahan, F.: The gut flora as a forgotten organ. EMBO Rep., 2006, 7(7), 688–693.

  • Balzan, S., de Almeida Quadros, C., de Cleva, R., et al.: Bacterial translocation: overview of mechanisms and clinical impact. J. Gastroenterol. Hepatol., 2007, 22, 464–471.

  • Ding, L. A., Li, J. S.: Gut in diseases: physiological elements and their clinical significance. World J. Gastroenterol., 2003, 9(11), 2385–2389.

  • Anderson, R. C., Cookson, A. L., McNabb, W. C., et al.: Lactobacillus plantarum MB452 enhances the function of the intestinal barrier by increasing the expression levels of genes involved in tight junction formation. BMC Microbiol., 2010, 10, 316.

  • Gomez-Llorente, C., Munoz, S., Gil, A.: Role of Toll-like receptors in the development of immunotolerance mediated by probiotics. Proc. Nutr. Soc., 2010, 69, 381–389.

  • Gourbeyre, P., Denery, S., Bodinier, M.: Probiotics, prebiotics, and synbiotics: impact on the gut immune system and allergic reactions. J. Leukoc. Biol., 2011, 89(5), 685–695.

  • Nair, V., Soraisham, A. S.: Probiotics and prebiotics: role in prevention of nosocomial sepsis in preterm infants. Int. J. Pediatr., 2013, 2013, 874726.

  • Uccello, M., Malaguarnera, G., Basile, F., et al.: Potential role of probiotics on colorectal cancer prevention. BMC Surg., 2012, 12(Suppl. 1), S35.

  • Slavin, J.: Fiber and prebiotics: mechanisms and health benefits. Nutrients, 2013, 5(4), 1417–1435.

  • Deitch, E. A.: Bacterial translocation or lymphatic drainage of toxic products from the gut: what is important in human beings? Surgery, 2002, 131(3), 241–244.

  • Deitch, E. A., Xu, D., Kaise, V. L.: Role of the gut in the development of injury- and shock induced SIRS and MODS: the gut-lymph hypothesis, a review. Front. Biosci., 2006, 11, 520–528.

  • Gatt, M., Reddy, B. S., MacFie, J.: Review article: bacterial translocation in the critically ill – evidence and methods of prevention. Aliment. Pharmacol. Ther., 2007, 25(7), 741–757.

  • Van Leeuwen, P. A., Boermeester, M. A., Houdijk, A. P., et al.: Clinical significance of translocation. Gut, 1994, 35(Suppl. 1), S28–S34.

  • Gaines, S., Sprinz, H., Tully, J. G., et al.: Studies on infection and immunity in experimental typhoid fever. VII. The distribution of Salmonella typhi in chimpanzee tissue following oral challenge, and the relationship between the numbers of bacilli and morphologic lesions. J. Infect. Dis., 1968, 118(3), 293–306.

  • Beutheu Youmba, S., Belmonte, L., Galas, L., et al.: Methotrexate modulates tight junctions through NF-kappaB, MEK, and JNK pathways. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2012, 54(4), 463–470.

  • Berg, R. D.: Bacterial translocation from the gastrointestinal tract. Adv. Exp. Med. Biol., 1999, 473, 11–30.

  • Lichtman, S. M.: Bacterial [correction of baterial] translocation in humans. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2001, 33(1), 1–10.

  • Gebbers, J. O., Laissue, J. A.: Bacterial translocation in the normal human appendix parallels the development of the local immune system. Ann. N.Y. Acad. Sci., 2004, 1029, 337–343.

  • Takesue, Y., Ohge, H., Uemura, K., et al.: Bacterial translocation in patients with Crohn’s disease undergoing surgery. Dis. Colon Rectum, 2002, 45(12), 1665–1671.

  • Ambrose, N. S., Johnson, M., Burdon, D. W., et al.: Incidence of pathogenic bacteria from mesenteric lymph nodes and ileal serosa during Crohn’s disease surgery. Br. J. Surg., 1984, 71(8), 623–625.

  • Kuzu, M. A., Kale, I. T., Cöl, C., et al.: Obstructive jaundice promotes bacterial translocation in humans. Hepato-gastroenterology, 1999, 46(28), 2159–2164.

  • Sakrak, O., Akpinar, M., Bedirli, A., et al.: Short and long-term effects of bacterial translocation due to obstructive jaundice on liver damage. Hepato-gastroenterology, 2003, 50(53), 1542–1546.

  • Deitch, E. A.: Simple intestinal obstruction causes bacterial translocation in man. Arch. Surg., 1989, 124(6), 699–701.

  • Sagar, P. M., MacFie, J., Sedman, P., et al.: Intestinal obstruction promotes gut translocation of bacteria. Dis. Colon Rectum, 1995, 38(6), 640–644.

  • O’Boyle, C. J., MacFie, J., Mitchell, C. J., et al.: Microbiology of bacterial translocation in humans. Gut, 1998, 42(1), 29–35.

  • Kale, I. T., Kuzu, M. A., Berkem, H., et al.: The presence of hemorrhagic shock increases the rate of bacterial translocation in blunt abdominal trauma. J. Trauma, 1998, 44(1), 171–174.

  • Zheng, C., Jia, C., Shi, Y.: Hemorrhagic shock increases the occurrence of bacterial translocation. Zhonghua Wai Ke Za Zhi (Chinese Journal of Surgery), 2000, 38(3), 176–178. [Chinese]

  • Cirera, I., Bauer, T. M., Navasa, M., et al.: Bacterial translocation of enteric organisms in patients with cirrhosis. J. Hepatol., 2001, 34(1), 32–37.

  • Woodcock, N. P., Sudheer, V., El-Barghouti, N., et al.: Bacterial translocation in patients undergoing abdominal aortic aneurysm repair. Br. J. Surg., 2000, 87(4), 439–442.

  • Madrid, A. M., Cumsille, F., Defilippi, C.: Altered small bowel motility in patients with liver cirrhosis depends on severity of liver disease. Dig. Dis. Sci., 1997, 42(4), 738–742.

  • Almdal, T. P., Skinhøj, P.: Spontaneous bacterial peritonitis in cirrhosis. Incidence, diagnosis, and prognosis. Scand. J. Gastroenterol., 1987, 22(3), 295–300.

  • Chuang, W. L., Liu, H. W., Chang, W. Y., et al.: Natural killer cell activity in patients with liver cirrhosis relative to severity of liver damage. Dig. Dis. Sci., 1991, 36(3), 299–302.

  • Xu, W. H., Wu, X. J., Li, J. S.: Influence of portal pressure change on intestinal permeability in patients with portal hypertension. Hepatobiliary Pancreatis Dis. Int., 2002, 1(4), 510–514.

  • Abboud, B., Daher, R., Boujaoude, J.: Acute mesenteric ischemia after cardio-pulmonary bypass surgery. World J. Gastroenterol., 2008, 14(35), 5361–5370.

  • Ohri, S. K.: Systemic inflammatory response and the splanchnic bed in cardiopulmonary bypass. Perfusion, 1996, 11(3), 200–212.

  • Kodesch, R., DuPont, H. L.: Infectious complications of acute pancreatitis. Surg. Gynecol. Obstet., 1973, 136(5), 763–768.

  • Ranson, J. H., Balthazar, E., Caccavale, R., et al.: Computed tomography and the prediction of pancreatic abscess in acute pancreatitis. Ann. Surg., 1985, 201(5), 656–665.

  • Renner, I. G., Savage, W. T. 3rd, Pantoja, J. L., et al.: Death due to acute pancreatitis. A retrospective analysis of 405 autopsy cases. Dig. Dis. Sci., 1985, 30(10), 1005–1018.

  • Runkel, N. S., Rodriguez, L. F., Moody, F. G.: Mechanisms of sepsis in acute pancreatitis in opossums. Am. J. Surg., 1995, 169(2), 227–232.

  • De las Heras, G., Forcelledo, J. L., Gutiérrez, J. M., et al.: Selective intestinal bacterial decontamination in experimental acute pancreatitis. Gastroenterol. Hepatol., 2000, 23(10), 461–465.

  • Arendt, T.: Bile-induced acute pancreatitis in cats. Roles of bile, bacteria, and pancreatic duct pressure. Dig. Dis. Sci., 1993, 38(1), 39–44.

  • Holden, J. L., Berne, T. V., Rosoff, L. Sr.: Pancreatic abscess following acute pancreatitis. Arch. Surg., 1976, 111(8), 858–861.

  • Knaus, W. A., Draper, E. A., Wagner, D. P., et al.: Prognosis in acute organ-system failure. Ann. Surg., 1985, 202(6), 685–693.

  • Bone, R. C., Balk, R. A., Cerra, F. B., et al.: Definitions for sepsis and organ failure and guidelines for the use of innovative therapies in sepsis. The ACCP/SCCM Consensus Conference Committee. American College of Chest Physicians/Society of Critical Care Medicine. Chest, 1992, 101(6), 1644–1655.

  • Biffl, W. L., Moore, E. E.: Splanchnic ischaemia/reperfusion and multiple organ failure. Br. J. Anaesth., 1996, 77(1), 59–70.

  • Fink, M. P., Delude, R. L.: Epithelial barrier dysfunction: a unifying theme to explain the pathogenesis of multiple organ dysfunction at the cellular level. Crit. Care Clin., 2005, 21(2), 177–196.

  • Goris, R. J., Boekholtz, W. K., van Bebber, I. P., et al.: Multiple-organ failure and sepsis without bacteria. An experimental model. Arch. Surg., 1986, 121(8), 897–901.

  • MacFie, J., O’Boyle, C., Mitchell, C. J., et al.: Gut origin of sepsis: a prospective study investigating associations between bacterial translocation, gastric microflora, and septic morbidity. Gut, 1999, 45(2), 223–228.

  • Reissman, P., Teoh, T. A., Cohen, S. M., et al.: Is early oral feeding safe after elective colorectal surgery? A prospective randomized trial. Ann. Surg., 1995, 222(1), 73–77.

  • Weissenfluh, G. M., Brundage, S. I., Spain, D. A.: Early enteral nutrition after abdominal trauma: effects on septic morbidity and practicality. Nutr. Clin. Pract., 2006, 21(5), 479–484.

  • Satyanarayana, R., Klein, S.: Clinical efficacy of perioperative nutrition support. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care, 1998, 1(1), 51–58.

  • Alexander, J. W.: Nutrition and translocation. J. Parenter. Enteral Nutr., 1990, 14(5 Suppl.), 170S–174S.

  • Lipman, T. O.: Grains or veins: is enteral nutrition really better than parenteral nutrition? A look at the evidence. J. Parenter. Enteral Nutr., 1998, 22(3), 167–182.

  • Jeejeebhoy, K. N.: Total parenteral nutrition: potion or poison? Am. J. Clin. Nutr., 2001, 74(2), 160–163.

  • Stoutenbeek, C. P., van Saene, H. K., Miranda, D. R., et al.: The effect of selective decontamination of the digestive tract on colonisation and infection rate in multiple trauma patients. Intensive Care Med., 1984, 10(4), 185–192.

  • Nathens, A. B., Marshall, J. C.: Selective decontamination of the digestive tract in surgical patients: a systematic review of the evidence. Arch. Surg., 1999, 134(2), 170–176.

  • Jain, P. K., McNaught, C. E., Anderson, A. D., et al.: Influence of synbiotic containing Lactobacillus acidophilus La5, Bifidobacterium lactis Bb 12, Streptococcus thermophilus, Lactobacillus bulgaricus and oligofructose on gut barrier function and sepsis in critically ill patients: a randomised controlled trial. Clin. Nutr., 2004, 23(4), 467–475.

  • De-Souza, D. A., Greene, L. J.: Intestinal permeability and systemic infections in critically ill patients: effect of glutamine. Crit. Care Med., 2005, 33(5), 1125–1135.

  • Montejo, J. C., Zarazaga, A., López-Martínez, J., et al.: Immunonutrition in the intensive care unit. A systematic review and consensus statement. Clin. Nutr., 2003, 22(3), 221–233.

  • Kubes, P., McCafferty, D. M.: Nitric oxide and intestinal inflammation. Am. J. Med., 2000, 109(2), 150–158.

  • Bertolini, G., Iapichino, G., Radrizzani, D., et al.: Early enteral immunonutrition in patients with severe sepsis: results of an interim analysis of a randomized multicentre clinical trial. Intensive Care Med., 2003, 29(5), 834–840.

  • Meier-Hellmann, A., Bredle, D. L., Specht, M., et al.: Dopexamine increases splanchnic blood flow but decreases gastric mucosal pH in severe septic patients treated with dobutamine. Crit. Care Med., 1999, 27(10), 2166–2171.

  • Lisbon, A.: Dopexamine, dobutamine, and dopamine increase splanchnic blood flow: what is the evidence? Chest, 2003, 123(5 Suppl.), 460S–463S.

  • Dickinson, E. C., Gorga, J. C., Garrett, M., et al.: Immunoglobulin A supplementation abrogates bacterial translocation and preserves the architecture of the intestinal epithelium. Surgery, 1998, 124(2), 284–290.

  • Bone, R. C., Balk, R. A., Fein, A. M., et al.: A second large controlled clinical study of E5, a monoclonal antibody to endotoxin: results of a prospective, multicenter, randomized, controlled trial. The E5 Sepsis Study Group. Crit. Care Med., 1995, 23(6), 994–1006.

  • Warren, H. S., Amato, S. F., Fitting, C., et al.: Assessment of ability of murine and human anti-lipid A monoclonal antibodies to bind and neutralize lipopolysaccharide. J. Exp. Med., 1993, 177(1), 89–97.

  • Bone, R. C.: Immunologic dissonance: a continuing evolution in our understanding of the systemic inflammatory response syndrome (SIRS) and the multiple organ dysfunction syndrome (MODS). Ann. Intern. Med., 1996, 125(8), 680–687.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 63 11
May 2024 0 58 8
Jun 2024 0 22 16
Jul 2024 0 37 22
Aug 2024 0 66 8
Sep 2024 0 71 10
Oct 2024 0 57 2