View More View Less
  • 1 Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai Osztály Budapest Maglódi út 89–91. 1106
  • | 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport Budapest
  • | 3 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részleg Budapest
  • | 4 B. Braun Avitum Zrt. Dialízis Hálózat 1. Sz. Dialízisközpont Budapest
Open access

Az utóbbi időben ellentmondó adatok jelentek meg az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatképződést fokozó hatásairól. A szakirodalomban az ellentmondásoknak számos oka lehet, többek között: rosszul tervezett vizsgálat, illetve hibás interpretáció. Tekintettel a kezelt hypertoniás betegek nagy számára, különösen fontos, hogy a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek onkológiai biztonságosságának kérdésében tisztán lássunk. Jelen közlemény a rendelkezésre álló adatok áttekintésével igyekszik választ adni a felmerült kérdésekre. Az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatellenes hatásának, mai tudásunk szerint, nagyobb az esélye, mint a karcinogenezist fokozó hatásnak. Erre mutatnak azok az onkológiai vizsgálatok, amelyekben az angiotenzinreceptor-blokkoló terápiát kiegészítő kezelésnek javasolják a kemoterápia mellé hasnyálmirigy-, nyelőcső- és gyomordaganatok esetén. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 423–430.

  • Lawes, C. M., Vander Hoorn, S., Rodgers, A.: Global burden of blood-pressure-related disease, 2001. Lancet, 2008, 371(9623), 1513–1518.

  • Globocan 2008. Cancer incidence and mortality worldwide. WHO, International Agency for Research on Cancer. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/2010/globocan2008.php

  • Globocan 2012. Estimated cancer incidence, mortality and prevalence worldwide in 2012. WHO, International Agency for Research on Cancer. http://globocan.iarc.fr/Default.aspx

  • Kiss, I., Telekes, A.: Cancer and hypertension. In: Farsang, Cs. (ed.): Textbook of hypertension. [Daganatos betegségek és hypertonia. In: Farsang, Cs. (szerk.): A hypertonia kézikönyve.] Medintel Kiadó, Budapest, 2002. [Hungarian]

  • Sipahi, I., Debanne, S. M., Rowland, D. Y., et al.: Angiotensin-receptor blockade and risk of cancer: meta-analysis of randomised controlled trials. Lancet Oncol., 2010, 11(7), 627–636.

  • Farsang, Cs.: On the safety of angiotensinreceptor blockers – A new attack on this drug class. [Az angiotenzinreceptor-blokkolók biztonságosságáról. Újabb támadás e gyógyszercsoport ellen.] Lege Artis Med., 2010, 20(8), 473–477. [Hungarian]

  • Dézsi, Cs. A.: In the mirror of clinical studies: Angiotensin II receptor blockers and risk of cancer. [A klinikai vizsgálatok tükrében: Az angiotensin-II-receptor-blokkolók és a rák kockázata.] Háziorvosi Továbbképző Szemle, 2013, 18(8), 521–526. [Hungarian]

  • Volpe, M., Azizi, M., Danser, A. H., et al.: Twisting arms to angiotensin receptor blockers/antagonists: the turn of cancer. Eur. Heart J., 2011, 32(1), 19–22.

  • George, A. J., Thomas, W. G., Hannan, R. D.: The renin-angiotensin system and cancer: old dog, new tricks. Nat. Rev. Cancer, 2010, 10(11), 745–759.

  • Deshayes, F., Nahmias, C.: Angiotensin receptors: a new role in cancer? Trends Endocrinol. Metab., 2005, 16(7), 293–299.

  • Chung, O., Csikós, T., Unger, T.: Angiotensin II receptor pharmacology and AT1-receptor blockers. J. Hum. Hypertens., 1999, 13(Suppl. 1), S11–S20.

  • Chung, O., Kühl, H., Stoll, M., et al.: Physiological and pharmacological implications of AT1 versus AT2 receptors. Kidney Int. 1998, 67(Suppl.), S95–S99.

  • Egami, K., Murohara, T., Shimada, T., et al.: Role of host angiotensin II type 1 receptor in tumor angiogenesis and growth. J. Clin. Invest., 2003, 112(1), 67–75.

  • Suzuki, Y., Ruiz-Ortega, M., Lorenzo, O., et al.: Inflammation and angiotensin II. Int. J. Biochem. Cell Biol., 2003, 35(6), 881–900.

  • Sano, H., Hosokawa, K., Kidoya, H., et al.: Negative regulation of VEGF-induced vascular leakage by blockade of angiotenzin II type 1 receptor. Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., 2006, 26(12), 2673–2680.

  • Ager, E. I., Neo, J., Cristophi, C.: The renin-angiotensin system and malignancy. Carcinogenesis, 2008, 29(9), 1675–1684.

  • Silvestre, J. S., Tamarat, R., Senbonmatsu, T., et al.: Antiangiogenic effect of angiotensin II type 2 receptor in ischemia-induced angiogenesis in mice hindlimb. Circ. Res., 2002, 90(10), 1072–1079.

  • Link, W. T., De Felice, A.: An FDA overview of rodent carcinogenicity studies of angiotensin II AT-1 receptor blockers: Pulmonary adenomas and carcinomas. Regul. Toxicol. Pharmacol., 2014, 70(2), 555–563.

  • Gong, Q., Davis, M., Chipitsyna, G., et al.: Blocking angiotensin II type 1 receptor triggers apoptotic cell death in human pancreatic cancer cells. Pancreas, 2010, 39(5), 581–594.

  • Uemura, H., Ishiguro, H., Nagashima, Y., et al.: Antiproliferative activity of angiotensin II receptor blocker through cross-talk between stromal and epithelial prostate cancer cells. Mol. Cancer Ther., 2005, 4(11), 1699–1709.

  • Suganuma, T., Ino, K., Shibata, K., et al.: Functional expression of the angiotensin II type 1 receptor in human ovarian carcinoma cells and its blockade therapy resulting in suppression of tumor invasion, angiogenesis and peritoneal dissemination. Clin. Cancer Res., 2005, 11(7), 2686–2694.

  • Schupp, N., Schmid, U., Rutkowski, P., et al.: Angiotenzin II-induced genomic damage in renal cells can be prevented by angiotensin II type 1 receptor blockage or radical scavenging. Am. J. Physiol. Renal Physiol., 2007, 292(5), F1427–F1434.

  • Kinoshita, J., Fushida, S., Harada, S., et al.: Local angiotensin II-generation in human gastric cancer: correlation with tumor progression through the activation of ERK1/2, NF-kappaB and surviving. Int. J. Oncol., 2009, 34(6), 1573–1582.

  • Herr, D., Rodewald, M., Fraser, H. M., et al.: Potential role of Renin-Angiotensin-system for tumor angiogenesis in receptor negative breast cancer. Gynecol. Oncol., 2008, 109(3), 418–425.

  • Arafat, H. A., Gong, Q., Chipitsyna, G., et al.: Antihypertensives as novel antineoplastics: angiotensin-I-converting enzyme inhibitors and angiotensin II type 1 receptor blockers in pancreatic ductal adenocarcinoma. J. Am. Coll. Surg., 2007, 204(5), 996–1005.

  • Noguchi, R., Yoshiji, H., Ikenaka, Y., et al.: Synergistic inhibitory effect of gemcitabine and angiotensin type-1 receptor blocker, losartan, on murine pancreatic tumor growth via anti-angiogenic activities. Oncol. Rep., 2009, 22(2), 355–360.

  • Redondo-Müller, M. A., Stevanovic-Walker, M., Barker, S., et al.: Anti-cancer actions of recombinant antibody (R6313/G2) against the angiotensin II AT1 receptor. Endocr. Relat. Cancer, 2008, 15(1), 277–288.

  • Uemura, H., Ishiguro, H., Kubota, Y.: Angiotensin II receptor blocker: possibility of antitumor agent for prostate cancer. Mini Rev. Med. Chem., 2006, 6(7), 835–844.

  • Ino, K., Shibata, K., Kajiyama, H., et al.: Manipulating the angiotensin system – new approaches to the treatment of solid tumors. Expert Opin. Biol. Ther., 2006, 6(3), 243–255.

  • Da, Y. J., Yuan, W. D., Zhu, L. F., et al.: Synthesis, anti-hypertensive effect of a novel angiotensin II AT1 receptor antagonist and its anti-tumor activity in prostate cancer. Arzneimittelforschung, 2012, 62(12), 637–643.

  • Takahashi, S., Uemura, H., Seeni, A., et al.: Therapeutic targeting of angiotensin II receptor type 1 to regulate androgen receptor in prostate cancer. Prostate, 2012, 72(14), 1559–1572.

  • Funao, K., Matsuyama, M., Kawahito, Y., et al.: Telmisartan is a potent target for prevention and treatment in human prostate cancer. Oncol. Rep., 2008, 20(2), 295–300.

  • Koyama, N., Nishida, Y., Ishii, T., et al.: Telmisartan induces growth inhibition, DNA double-strand breaks and apoptosis in human endometrial cancer cells. PLoS ONE, 2014, 9(3), e93050.

  • Li, J., Chen, L., Yu, P., et al.: Telmisartan exerts anti-tumor effects by activating peroxisome proliferator-activated receptor-γ in human lung adenocarcinoma A549 cells. Molecules, 2014, 19(3), 2862–2876.

  • Verhoest, G., Dolley-Hitze, T., Jouan, F., et al.: Sunitinib combined with angiotensin-2 type-1 receptor antagonists induces more necrosis: a murine xenograft model of renal cell carcinoma. BioMed Res. Int., 2014, 2014, 901371.

  • Pfeffer, M. A., Swedberg, K., Granger, C. B., et al.: Effects of candesartan on mortality and morbidity in patients with chronic heart failure: the CHARM-Overall programme. Lancet, 2003, 362(9386), 759–766.

  • Bangalore, S., Kumar, S., Kjeldsen, S. E., et al.: Antihypertensive drugs and risk of cancer: network meta analyses and trial sequential analyses of 324,168 participants from randomized trials. Lancet Oncol., 2011, 12(1), 65–82.

  • ARB Trialists Collaboration: Effects of telmisartan, irbesartan, valsartan, candesartan, and losartan on cancers in 15 trials enrolling 138,769 individuals. J. Hypertens., 2011, 29(4), 623–635.

  • Pasternak, B., Svanström, H., Callréus, T., et al.: Use of angiotensin receptor blockers and the risk of cancer. Circulation, 2011, 123(16), 1729–1736.

  • Opelz, G., Döhler, B.: Treatment of kidney transplant recipients with ACEi/ARB and risk of respiratory tract cancer: a collaborative transplant study report. Am. J. Transplant., 2011, 11(11), 2483–2489.

  • Sugiura, R., Ogawa, H., Oka, T., et al.: Candesartan-based therapy and risk of cancer in patients with systemic hypertension (Heart Institute of Japan Candesartan Randomized Trial for Evaluation in Coronary Artery Disease [HIJ-CREATE] substudy). Am. J. Cardiol., 2012, 109(4), 576–580.

  • Huang, C. C., Chan, W. L., Chen, Y. C., et al.: Angiotensin II receptor blockers and risk of cancer in patients with systemic hypertension. Am. J. Cardiol., 2011, 107(7), 1028–1033.

  • Chang, C. H., Lin, J. W., Wu, L. C., et al.: Angiotensin receptor blockade and risk of cancer in type 2 diabetes mellitus: a nationwide case-control study. J. Clin. Oncol., 2011, 29(22), 3001–3007.

  • Chiang, Y. Y., Chen, K. B., Tsai, T. H., et al.: Lowered cancer risk with ACE inhibitors/ARBs: a population-based cohort study. J. Clin. Hypertens (Greenwich), 2014, 16(1), 27–33.

  • Azoulay, L., Assimes, T. L., Yin, H., et al.: Long-term use of angiotensin receptor blockers and the risk of cancer. PLoS ONE 2012, 7(12), e50893.

  • Chin, H. J., Oh, S. W., Goo, H. S., et al., Members of the PREMIER Group: Effect of RAAS inhibition on the incidence of cancer and cancer mortality in patients with glomerulonephritis. J. Korean Med. Sci., 2011, 26(1), 59–66.

  • Yuge, K., Miyajima, A., Tanaka, N., et al.: Prognostic value of renin-angiotensin system blockade in non-muscle-invasive bladder cancer. Ann. Surg. Oncol., 2012, 19(12), 3987–3993.

  • Rao, G. A., Mann, J. R., Shoaibi, A., et al.: Angiotensin receptor blockers: are they related to lung cancer? J. Hypertens., 2013, 31(8), 1669–1675.

  • Rao, G. A., Mann, J. R., Bottai, M., et al.: Angiotensin receptor blockers and risk of prostate cancer among United States veterans. J. Clin. Pharmacol., 2013, 53(7), 773–778.

  • Holmes, S., Griffith, E. J., Musto, G., et al.: Antihypertensive medications and survival in patients with cancer: a population-based retrospective cohort study. Cancer Epidemiol., 2013, 37(6), 881–885.

  • Sørensen, G. V., Ganz, P. A., Cole, S. W., et al.: Use of β-blockers, angiotensin-converting enzyme inhibitors, angiotensin II receptor blockers, and risk of breast cancer recurrence: a Danish nationwide prospective cohort study. J. Clin. Oncol., 2013, 31(18), 2265–2272.

  • Makar, G. A., Holmes, J. H., Yang, Y. X.: Angiotensin-converting enzyme inhibitor therapy and colorectal cancer risk. J. Natl. Cancer Inst., 2014, 106(2), djt374.

  • Engineer, D. R., Burney, B. O., Hayes, T. G., et al.: Exposure to ACEI/ARB and β-blockers is associated with improved survival and decreased tumor progression and hospitalizations in patients with advanced colon cancer. Transl. Oncol., 2013, 6(5), 539–545.

  • Cardwell, C. R., Mc Menamin, Ú. C., Hicks, B. M., et al.: Drugs affecting the renin-angiotensin system and survival from cancer: a population based study of breast, colorectal and prostate cancer patient cohorts. BMC Med., 2014, 12, 28. http://www.biomedcentral.com/1741-7015/12/28

  • Mc Menamin, Ú. C., Murray, L. J., Cantwell, M. M., et al.: Angiotensin-converting enzyme inhibitors and angiotensin receptor blockers in cancer progression and survival: a systematic review. Cancer Causes Control, 2012, 23(2), 221–230.

  • Nakai, Y., Isayama, H., Ijichi, H., et al.: Inhibition of renin-angiotensin system affects prognosis of advanced pancreatic cancer receiving gemcitabine. Br. J. Cancer, 2010, 103(11), 1644–1648.

  • Kim, S. T., Park, K. H., Oh, S. C., et al.: How does inhibition of the renin-angiotensin system affect the prognosis of advanced gastric cancer patients receiving platinum-based chemotherapy? Oncology, 2012, 83(6), 354–360.

  • Chen, Y. H., Huang, C. H., Lu, H. I., et al.: Prognostic impact of renin-angiotensin system blockade in esophageal squamous cell carcinoma. J. Renin Angiotensin Aldosterone Syst., 2014 Jun 24. pii: 1470320314535275. [Epub ahead of print]

  • Chauhan, V. P., Martin, J. D., Liu, H., et al.: Angiotensin inhibition enhances drug delivery and potentiates chemotherapy by decompressing tumour blood vessels. Nat. Commun., 2013, 4, 2516. www.nature.com/naturecommunications

  • Meradith, P.: Comparative ARB pharmacology. Br. J. Cardiol., 2010, 17(Suppl. 2), S3–S5.

  • Egan, G., Lee, J., Minhas, R., et al.: Does outcome reporting bias “cause” cancer? Risks associated with hidden data on angiotensin receptor blockers. Can. J. Hosp. Pharm., 2012, 65(5), 387–393.

  • FDA Drug Safety Communication: No increase in risk of cancer with certain blood pressure drugs – angiotensin receptor blockers (ARBs). www.fda.gov/Drugs/DrugsSafety/ucm257516.htm

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 0 6 3
May 2021 0 3 12
Jun 2021 0 4 11
Jul 2021 0 4 16
Aug 2021 0 2 11
Sep 2021 0 1 6
Oct 2021 0 0 0