View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4., XX. emelet 1089
  • 2 Outcome Magyarország Budapest
  • 3 University of Calgary Department of Psychology Calgary Kanada
Open access

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Healthy Workplaces Manage Stress: Campaign Guide: Managing stress and psychosocial risks at work. OSHA, European Agency for Safety Health at Work, 2013. https://www.healthy-workplaces.eu/en/campaign-material/introducing-the-campaign-guide/campaign-guide-en.pdf

  • Glozier, N., Tofler, G. H., Colquhoun, D. M., et al.: Psychosocial risk factors for coronary heart disease. Med. J. Aust., 2013, 199(3), 179–180.

  • Steptoe, A., Kivimäki, M.: Stress and cardiovascular disease: an update on current knowledge. Annu. Rev. Public Health, 2013, 34, 337–354.

  • Siegrist, J.: Chronic psychosocial stress at work and risk of depression: evidence from prospective studies. Eur. Arch. Psychiatry. Clin. Neurosci., 2008, 258(Suppl. 5), 115–119.

  • Virtanen, M., Stansfeld, S. A., Fuhrer, R., et al.: Overtime work as a predictor of major depressive episode: a 5-year follow-up of the Whitehall II study. PLoS ONE, 2012, 7(1), e30719.

  • Siegrist, J., Lunau, T., Wahrendorf, M., et al.: Depressive symptoms and psychosocial stress at work among older employees in three continents. Global Health, 2012, 8, 27.

  • Kivimäki, M., Virtanen, M., Vartia, M., et al.: Workplace bullying and the risk of cardiovascular disease and depression. Occup. Environ. Med., 2003, 60(10), 779–783.

  • Tsutsumi, A., Kayaba, K., Theorell, T., et al.: Association between job stress and depression among Japanese employees threatened by job loss in a comparison between two complementary job-stress models. Scand. J. Work Environ. Health, 2001, 27(2), 146–153.

  • Siegrist, J.: Effort-reward imbalance at work and depression: current research evidence. [Berufliche Gratifikationskrisen und depressive Störungen.] Nervenarzt, 2013, 84(1), 33–37. [German]

  • Lunau, T., Wahrendorf, M., Dragano, N., et al.: Work stress and depressive symptoms in older employees: impact of national labour and social policies. BMC Public Health, 2013, 13, 1086.

  • Rugulies, R., Bültmann, U., Aust, B., et al.: Psychosocial work environment and incidence of severe depressive symptoms: prospective findings from a 5-year follow-up of the Danish work environment cohort study. Am. J. Epidemiol., 2006, 163(10), 877–887.

  • Wieclaw, J., Agerbo, E., Mortensen, P. B., et al.: Psychosocial working conditions and the risk of depression and anxiety disorders in the Danish workforce. BMC Public Health, 2008, 8, 280.

  • Grynderup, M. B., Mors, O., Hansen, Å. M., et al.: Work-unit measures of organisational justice and risk of depression – a 2-year cohort study. Occup. Environ. Med., 2013, 70(6), 380–385.

  • Wang, J., Patten, S. B., Currie, S., et al.: A population-based longitudinal study on work environmental factors and the risk of major depressive disorder. Am. J. Epidemiol., 2012, 176(1), 52–59.

  • Birnbaum, H. G., Greenberg, P. E., Barton, M., et al.: Workplace burden of depression: a case study in social functioning using employer claims data. Drug Benefit Trends, 1999, 11(8), 6BH–12BH.

  • Olesen, J., Gustavsson, A., Svensson, M., et al.: The economic cost of brain disorders in Europe. Eur. J. Neurol., 2012, 19(1), 155–162.

  • Mathers, C. D., Loncar, D.: Projections of global mortality and burden of disease from 2002 to 2030. PLoS Med., 2006, 3(11), e442.

  • Beck, A., Crain, A. L., Solberg, L. I., et al.: Severity of depression and magnitude of productivity loss. Ann. Fam. Med., 2011, 9(4), 305–311.

  • Jain, G., Roy, A., Harikrishnan, V., et al.: Patient-reported depression severity measured by the PHQ-9 and impact on work productivity: results from a survey of full-time employees in the United States. J. Occup. Environ. Med., 2013, 55(3), 252–258.

  • Perk, J., De Backer, G., Gohlke, H., et al.: European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (version 2012). The Fifth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of nine societies and by invited experts). Eur. Heart J., 2012, 33(13), 1635–1701.

  • Act on Labour Safety 54. § (1). [Munkavédelmi törvény 54. § (1) pont.] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV [Hungarian]

  • Communication on workplace stress. Act on Labour Safety. Act XCIII, 87. § 1/H, of the year 1993. [Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban, Munkavédelemről szóló törvény: 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/H.] http://ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=163 [Hungarian]

  • Rasmussen, M. B., Hansen, T., Nielsen, K. T.: New tools and strategies for the inspection of the psychosocial working environment: The experience of the Danish Working Environment Authority. Safety Sci., 2011, 49(4), 565–574.

  • Siegrist, J., Starke, D., Chandola, T., et al.: The measurement of effort-reward imbalance at work: European comparisons. Soc. Sci. Med., 2004, 58(8), 1483–1499.

  • Karasek, R., Brisson, C., Kawakami, N., et al.: The Job Content Questionnaire (JCQ): an instrument for internationally comparative assessments of psychosocial job characteristics. J. Occup. Health Psychol., 1998, 3(4), 322–355.

  • Nübling, M., Burr, H., Moncada, S., et al.: COPSOQ International Network: Co-operation for research and assessment of psychosocial factors at work. Public Health Forum, 2014, 22(1), 18e1–18e3.

  • Kristensen, T. S., Hannerz, H., Høgh, A., et al.: The Copenhagen Psychosocial Questionnaire – a tool for the assessment and improvement of the psychosocial work environment. Scand. J. Work Environ. Health, 2005, 31(6), 438–449.

  • Pejtersen, J. H., Kristensen, T. S., Borg, V., et al.: The second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scand. J. Public. Health, 2010, 38(3 Suppl.), 8–24.

  • Nistor, K., Ádám, Sz., Cserháti, Z., et al.: Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire II (COPSOQ II). [A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II, COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői.] In press. [Hungarian]

  • Burr, H., Albertsen, K., Rugulies, R., et al.: Do dimensions from the Copenhagen Psychosocial Questionnaire predict vitality and mental health over and above the job strain and effort – reward imbalance models? Scand. J. Public Health, 2010, 38(3 Suppl.), 59–68.

  • Nyberg, A., Holmberg, I., Bernin, P., et al.: Destructive managerial leadership and psychological well-being among employees in Swedish, Polish, and Italian hotels. Work, 2011, 39(3), 267–281.

  • Olesen, K., Carneiro, I. G., Jørgensen, M. B., et al.: Associations between psychosocial work environment and hypertension among non-Western immigrant and Danish cleaners. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 2012, 85(7), 829–835.

  • Hungarian Central Statistical Office: TEÁOR’08 methodological guideline. [Központi Statisztikai Hivatal: TEÁOR’08 módszertani útmutató, 2008.] https://www.ksh.hu/docs/files/532985.PDF [Hungarian]

  • Guidelines of the Occupational Safety and Labour Affairs Directorate, National Labour Office, 2014. [Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának Útmutatója, 2014.] http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=389 . [Hungarian]

  • Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., et al.: An inventory for measuring depression. Arch. Gen. Psychiatry, 1961, 4(6), 561–571.

  • Kopp, M., Skrabski, Á., Czakó, L.: Recommended methodology for the elaboration of comparative studies in the field of mental hygiene. [Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan.] Végeken, 1990, 1(2), 4–24. [Hungarian]

  • Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr. Hung., 2001, 16(4), 384–402. [Hungarian]

  • Moncada, S., Utzet, M., Molinero, E., et al.: The Copenhagen psychosocial questionnaire II (COPSOQ II) in Spain – a tool for psychosocial risk assessment at the workplace. Am. J. Ind. Med., 2014, 57(1), 97–107.

  • Bonde, J. P.: Psychosocial factors at work and risk of depression: a systematic review of the epidemiological evidence. Occup. Environ. Med., 2008, 65(7), 438–445.

  • Netterstrøm, B., Conrad, N., Bech, P., et al.: The relation between work-related psychosocial factors and the development of depression. Epidemiol. Rev., 2008, 30(1), 118–132.

  • Salavecz, Gy.: Relationship between work stress and health status based on the Hungarostudy 2013 survey. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (eds.): Hungarian mental health 2013. [Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (szerk.): Magyar Lelkiállapot 2013.] Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • IDEA: Impact of Depression at Work in Europe Audit. Final report. 2012. http://www.europeandepressionday.com/resources/IDEA%20Survey_depression%20in%20the%20workplace_results.pdf

  • Du Prel, J. B., Peter, R.: Work-family conflict as a mediator in the association between work stress and depressive symptoms: cross-sectional evidence from the German lidA-cohort study. Int. Arch. Occup. Environ. Health, 2014 Jul 29 [Epub ahead of print]

  • Ádám, Sz., Győrffy, Zs., László, K.: Relationship between work-family conflict and mental well-being indicators. In: Kopp, M. (ed.): Hungarian mental health 2008. [A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jól-lét mutatók kapcsolata. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. [Hungarian]

  • Arnold, K. A., Turner, N., Barling, J., et al.: Transformational leadership and psychological well-being: the mediating role of meaningful work. J. Occup. Health Psychol., 2007, 12(3), 193–203.

  • Reevy, G. M., Deason, G.: Predictors of depression, stress, and anxiety among non-tenure track faculty. Front. Psychol., 2014, 5(701), 1–17.

  • Thielen, K., Nygaard, E., Rugulies, R., et al.: Job stress and the use of antidepressant medicine: a 3.5-year follow-up study among Danish employees. Occup. Environ. Med., 2011, 68(3), 205–210.

  • Dragano, N., He, Y., Moebus, S., et al.: Two models of job stress and depressive symptoms. Results from a population-based study. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2008, 43(1), 72–78.

  • Van Gelder, M. M., Bretveld, R. W., Roeleveld, N.: Web-based questionnaires: the future in epidemiology? Am. J. Epidemiol., 2010. 172(11), 1292–1298.