Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 156: Issue 13
ALR, the multifunctional protein
Authors:
Tibor Balogh Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Laboratórium Budapest

Search for other papers by Tibor Balogh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
András Szarka

Search for other papers by András Szarka in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
503–509
Online Publication Date:
21 Mar 2015
Publication Date:
01 Mar 2015
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2015.30119
Keywords:
ALR; máj; oxidatív folding; mitokondrium; steatosis; ALR; liver; oxidative folding; mitochondria; steatosis
Open access

Az ALR fehérje egy igazi misztikum. A fehérje egy hosszabb, 22 kDa-os és egy rövidebb, 15 kDa-os formában létezik. A hetvenes években részleges hepatectomián átesett állatokban fedezték fel és kizárólag a májregeneráció egyik kulcsfehérjéjének tartották. A 2000-es évek elején kiderült, hogy a „hosszú” forma a mitokondriális intermembrán terében lokalizálódik és kisméretű fehérjék mitokondriális importjának és oxidatív foldingjának kapcsolt folyamatában vesz részt. A rendszer szubsztrátjai között több, alapvető mitokondriális folyamatokban nélkülözhetetlen fehérje megtalálható, ezért az ALR génjében bekövetkező mutációk mitokondriális rendellenességekhez vezethetnek. Az ALR „rövid” formája az emlősök szervezetében szekretált extracelluláris növekedési faktorként funkcionál, és változatos módokon képes elősegíteni a hepatocyták védelmét, regenerációját és proliferációját. A közelmúltban előállított kondicionális ALR-mutáns egereken nyert eredmények arra utalnak, hogy fontos szerepet kaphat az alkoholos és nem alkoholos steatosis kialakulásában is. Tekintve, hogy számos, májat érintő elváltozás során megváltozik szérumszintje, ígéretes markermolekula-jelölt a laboratóriumi diagnosztikában. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 503–509.

  • Higgins, G. M., Anderson, R. M.: Experimental pathology of the liver. I. Restoration of the liver of the white rat following partial surgical removal. Arch. Pathol., 1931, 12, 186–202.

  • Michalopoulos, G. K.: Liver regeneration after partial hepatectomy: critical analysis of mechanistic dilemmas. Am. J. Pathol., 2010, 176(1), 2–13.

  • LaBrecque, D. R., Pesch, L. A.: Preparation and partial characterization of hepatic regenerative stimulator substance (SS) from rat liver. J. Physiol., 1975, 248(2), 273–284.

  • LaBrecque, D. R.: Hepatic stimulator substance. Discovery, characteristics and mechanism of action. Dig. Dis. Sci., 1991, 36(5), 669–673.

  • Starzl, T. E., Jones, A. F., Terblanche, J., et al.: Growth-stimulating factor in regenerating canine liver. Lancet, 1979, 1(8108), 127–130.

  • Van Hoorn-Hickman, R., Kahn, D., Green, J., et al.: Is there a regeneration stimulator substance in the effluent from perfused partially hepatectomized livers? Hepatology, 1981, 1(4), 287–293.

  • Fleig, W. E., Lehmann, H., Wagner, H., et al.: Hepatic regenerative stimulator substance in the rabbit. Relation to liver regeneration after partial hepatectomy. J. Hepatol., 1986, 3(1), 19–26.

  • Francavilla, A., Ove, P., Polimeno, L., et al.: Extraction and partial purification of hepatic stimulatory substance in rats, mice and dogs. Cancer Res., 1987, 47(21), 5600–5605.

  • Francavilla, A., Barone, M., Van Thiel, D. H., et al.: Further steps of hepatic stimulatory substance purification. Dig. Dis. Sci., 1991, 36(5), 674–680.

  • Hagiya, M., Francavilla, A., Polimeno, L., et al.: Cloning and sequence analysis of the rat augmenter of liver regeneration (ALR) gene: expression of biologically active recombinant ALR and demonstration of tissue distribution. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A., 1994, 91(17), 8142–8146. Erratum in Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A., 1995, 92(7), 3076.

  • Giorda, R., Hagiya, M., Seki, T., et al.: Analysis of the structure and expression of the augmenter of liver regeneration (ALR) gene. Mol. Med., 1996, 2(1), 97–108.

  • Lee, J., Hofhaus, G., Lisowsky, T.: Erv1p from Saccharomyces cerevisiae is a FAD-linked sulfhydryl oxidase. FEBS Lett., 2000, 477(1–2), 62–66.

  • Francavilla, A., Hagiya, M., Porter, K. A., et al.: Augmenter of liver regeneration: its place in the universe of hepatic growth factors. Hepatology, 1994, 20(3), 747–757.

  • Lisowsky, T.: Dual function of a new nuclear gene for oxidative phosphorylation and vegetative growth in yeast. Mol. Gen. Genet., 1992, 232(1), 58–64.

  • Lisowsky, T., Weinstat-Saslow, D. L., Barton, N., et al.: A new human gene located in the PKD1 region of chromosome 16 is a functional homologue to ERV1 of yeast. Genomics, 1995, 29(3), 690–697.

  • Senkevich, T. G., White, C. L., Koonin, E. V., et al.: A viral member of the ERV1⁄ALR protein family participates in a cytoplasmic pathway of disulfide bond formation. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A., 2000, 97(22), 12068–12073.

  • Becher, D., Kricke, J., Stein, G., et al.: A mutant for the yeast scERV1 gene displays a new defect in mitochondrial morphology and distribution. Yeast, 1999, 15(12), 1171–1181.

  • Hofhaus, G., Stein, G., Polimeno, L., et al.: Highly divergent amino termini of the homologous human ALR and yeast scERV gene products define species specific differences in cellular localization. Eur. J. Cell Biol., 1999, 78(5), 349–356.

  • Chen, X., Li, Y., Wei, K., et al.: The potentiation role of hepatopoietin on activator protein-1 is dependent on its sulfhydryl oxidase activity. J. Biol. Chem., 2003, 278(49), 49022–49030.

  • Gandhi, C. R., Murase, N., Starzl, T. E.: Cholera toxin-sensitive GTP-binding protein-coupled activation of augmenter of liver regeneration (ALR) receptor and its function in rat Kupffer cells. J. Cell. Physiol., 2010, 222(2), 365–373.

  • Mesecke, N., Terziyska, N., Kozany, C., et al.: A disulfide relay system in the intermembrane space of mitochondria that mediates protein import. Cell, 2005, 121(7), 1059–1069.

  • Szarka, A., Bánhegyi, G.: Oxidative folding: recent developments. BioMol Concepts, 2011, 2(5), 379–390.

  • Stein, G., Lisowsky, T.: Functional comparison of the yeast scERV1 and scERV2 genes. Yeast, 1998, 14(2), 171–180.

  • Gandhi, C. R., Kuddus, R., Subbotin, V. M., et al.: A fresh look at augmenter of liver regeneration in rats. Hepatology, 1999, 29(5), 1435–1445.

  • Polimeno, L., Pesetti, B., Giorgio, F., et al.: Expression and localization of augmenter of liver regeneration in human muscle tissue. Int. J. Exp. Path., 2009, 90(4), 423–430.

  • Gandhi, C. R.: Augmenter of liver regeneration. Fibrogenesis Tissue Repair, 2012, 5, 10.

  • Coppock, D. L., Thorpe, C.: Multidomain flavin-dependent sulfhydryl oxidases. Antioxid. Redox Signal., 2006, 8(3–4), 300–311.

  • Allen, S., Balabanidou, V., Sideris, D. P., et al.: Erv1 mediates the Mia40-dependent protein import pathway and provides a functional link to the respiratory chain by shuttling electrons to cytochrome c. J. Mol. Biol., 2005, 353(5), 937–944.

  • Farrell, S. R., Thorpe, C.: Augmenter of liver regeneration: a flavin-dependent sulfhydryl oxidase with cytochrome c reductase activity. Biochemistry, 2005, 44(5), 1532–1541.

  • Di Fonzo, A., Ronchi, D., Lodi, T., et al.: The mitochondrial disulfide relay system protein GFER is mutated in autosomal-recessive myopathy with cataract and combined respiratory-chain deficiency. Am. J. Hum. Genet., 2009, 84(5), 594–604.

  • Lange, H., Lisowsky, T., Gerber, J., et al.: An essential function of the mitochondrial sulfhydryl oxidase Erv1p/ALR in the maturation of cytosolic Fe/S proteins. EMBO Rep., 2001, 2(8), 715–720.

  • Sideris, D. P., Tokatlidis, K.: Oxidative protein folding in the mitochondrial intermembrane space. Antioxid. Redox Signal., 2010, 13(8), 1189–1204.

  • DiMauro, S., Schon, E. A.: Mitochondrial disorders in the nervous system. Annu. Rev. Neurosci., 2008, 31, 91–123.

  • Wang, G., Yang, X., Zhang, Y., et al.: Identification and characterization of receptor for mammalian hepatopoietin that is homologous to yeast ERV1. J. Biol. Chem., 1999, 274(17), 11469–11472.

  • Li, Y., Li, M., Xing, G., et al.: Stimulation of the mitogen-activated protein kinase cascade and tyrosine phosphorylation of the epidermal growth factor receptor by hepatopoietin. J. Biol. Chem., 2000, 275(48), 37443–37447.

  • Ilowski, M., Putz, C., Weiss, T. S., et al.: Augmenter of liver regeneration causes different kinetics of ERK1/2 and Akt/PKB phosphorylation than EGF and induces hepatocyte proliferation in an EGF receptor independent and liver specific manner. Biochem. Biophys. Res. Commun., 2010, 394(4), 915–920.

  • Dayoub, R., Thasler, W. E., Bosserhoff, A. K., et al.: Regulation of polyamine synthesis in human hepatocytes by hepatotrophic factor augmenter of liver regeneration. Biochem. Biophys. Res. Commun., 2006, 345(1), 181–187.

  • Thasler, W. E., Dayoub, R., Mühlbauer, M., et al.: Repression of cytochrome P450 activity in human hepatocytes in vitro by a novel hepatotrophic factor, augmenter of liver regeneration. J. Pharmacol. Exp. Ther., 2006, 316(2), 822–829.

  • Higaki, I., Matsui-Yuasa, I., Hirohashi, K., et al.: The role of polyamines in growth factor induced DNA synthesis in cultured rat hepatocytes. Hepatogastroenterology, 1999, 46(27), 1874–1879.

  • Luk, G. D.: Essential role of polyamine metabolism in hepatic regeneration. Inhibition of deoxyribonucleic acid and protein synthesis and tissue regeneration by difluoromethylornithine in the rat. Gastroenterology, 1986, 90(5 Pt 1), 1261–1267.

  • Lu, J., Xu, W. X., Zhan, Y. Q., et al.: Identification and characterization of a novel isoform of hepatopoietin. World J. Gastroenterol., 2002, 8(2), 353–356.

  • Teng, E. C., Todd, L. R., Ribar, T. J., et al.: Gfer inhibits Jab1-mediated degradation of p27kip1 to restrict proliferation of hematopoietic stem cells. Mol. Biol. Cell, 2011, 22(8), 1312–1320.

  • Fischer, M., Riemer, J.: The mitochondrial disulfide relay system: roles in oxidative protein folding and beyond. Int. J. Cell Biol., 2013, 2013, 742923.

  • Tanigawa, K., Sakaida, I., Masuhara, M., et al.: Augmenter of liver regeneration (ALR) may promote liver regeneration by reducing natural killer (NK) cell activity in human liver diseases. J. Gastroenterol., 2000, 35(2), 112–119.

  • Vujanovic, N. L., Polimeno, L., Azzarone, A., et al.: Changes of liver-resident NK cells during liver regeneration in rats. J. Immunol., 1995, 154(12), 6324–6338.

  • Michalopoulos, G. K.: Liver regeneration. J. Cell. Physiol., 2007, 213(2), 286–300.

  • Gandhi, C. R., Chaillet, J. R., Nalesnik, M. A., et al.: Liver-specific deletion of augmenter of liver regeneration accelerates development of steatohepatitis and hepatocellular carcinoma in mice. Gastroenterology, 2015, 148(2), 379–391.e4.

  • Thirunavukkarasu, C., Wang, L. F., Harvey, S. A., et al.: Augmenter of liver regeneration: an important intracellular survival factor for hepatocytes. J. Hepatology, 2008, 48(4), 578–588.

  • Fromenty, B., Pessayre, D.: Inhibition of mitochondrial beta-oxidation as a mechanism of hepatotoxicity. Pharmacol. Ther., 1995, 67(1), 101–154.

  • Brunt, E. M.: Nonalcoholic steatohepatitis. Semin. Liver Dis., 2004, 24(1), 3–20.

  • Thasler, W. E., Schlott, T., Thelen, P., et al.: Expression of augmenter of liver regeneration (ALR) in human liver cirrhosis and carcinoma. Histopathology, 2005, 47(1), 57–66.

  • Gandhi, C. R., Murase, N., Subbotin, V. M., et al.: Portacaval shunt causes apoptosis and liver atrophy rats despite increases in endogenous levels of major hepatic growth factors. J. Hepatol., 2002, 37(3), 340–348.

  • Vodovotz, Y., Prelich, J., Lagoa, C., et al.: Augmenter of liver regeneration (ALR) is a novel biomarker of hepatocellular stress/inflammation: in vitro, in vivo, and in silico studies. Mol. Med., 2013, 18, 1421–1429.

  • Song, M., Yi, X., Chen, W., et al.: Augmenter of liver regeneration (ALR) gene therapy attenuates CCl4-induced liver injury and fibrosis in rats. Biochem. Bophys. Res. Commun., 2011, 415(1), 152–156.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 40 6
Jul 2024 0 34 7
Aug 2024 0 7 6
Sep 2024 0 67 12
Oct 2024 0 133 2
Nov 2024 0 55 6
Dec 2024 0 6 0