Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 156: Issue 20
Szorongás, depresszió, egészségkontrollhit és az egészség-magatartással való kapcsolatuk ischaemiás szívbetegek körében
Authors:
Beatrix Rafael Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk, Alkotmány u. 36., 6772
Semmelweis Egyetem, Budapest

Search for other papers by Beatrix Rafael in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Barna Konkolÿ Thege Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
University of Calgary, Calgary

Search for other papers by Barna Konkolÿ Thege in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Kovács Szegedi Tudományegyetem, Szeged

Search for other papers by Péter Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Piroska Balog Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Piroska Balog in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
813–822
Online Publication Date:
May 2015
Publication Date:
01 May 2015
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2015.30158
Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az ischaemiás szívbetegség vezető haláloknak számít hazánkban. Kialakulásában és a betegség prognózisában is kiemelkedő szerepet játszanak a mentális és az életmódbeli tényezők. Célkitűzés: Ischaemiás szívbetegek körében a szorongás, a depresszió és az egészséggel kapcsolatos kontrollérzés, valamint az egészség-magatartások összefüggéseinek elemzése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 116 kardiológiai rehabilitációs osztályon fekvő beteg vett részt (56,9% férfi, átlagéletkor: 57,65±8,22 év). Eredmények: A betegek 30,9%-a számolt be megemelkedett szorongásról és 21,9%-a depressziós hangulatról. Az egészségkontrollhit tekintetében e betegek körében a más személyek befolyásában való hit volt a legerősebb. A kevésbé szorongó és kevesebb depressziós tünetet mutató betegek gyakrabban figyeltek oda az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra. Az erősebb belső kontrollhittel rendelkezők nagyobb eséllyel végeztek testmozgást, a társas külső kontroll skálán magas értéket mutatók pedig nagyobb valószínűséggel keresték fel orvosukat, ha betegségre gyanakodtak. Következtetések: A kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos mentális tényezők átfogó vizsgálata és szükség esetén adekvát pszichológiai intervenciók alkalmazása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 813–822.

  • 1

    Løgstrup, S., O’Kelly, S. (eds.): European Cardiovascular Disease Statistics, 2012 Edition. http://www.ehnheart.org/cvd-statistics.html.

  • 2

    Population and population movement (1949–) (3/3). The main causes of mortality. [Népesség, népmozgalom (1949–) (3/3). Halálozás főbb okok szerint.] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001c.html?420 [Hungarian]

  • 3

    Ginter, E., Simko, V.: Dramatic decline of ischaemic heart disease mortality in post communist Central Europe: recovery from totality. Cent. Eur. J. Public Health, 2012, 20(2), 101–103.

  • 4

    Strike, P. C., Steptoe, A.: Psychosocial factors in the development of coronary artery disease. Prog. Cardiovasc. Dis., 2004, 46(4), 337–347.

  • 5

    Rosengren, A., Hawken, S., Ôunpuu, S., et al.: Association of psychosocial risk factors with risk of acute myocardial infarction in 11 119 cases and 13 648 controls from 52 countries (the INTERHEART study): case-control study. Lancet, 2004, 364(9438), 953–962.

  • 6

    Lett, H. S., Blumenthal, J. A., Babyak, M. A., et al.: Depression as a risk factor for coronary artery disease: evidence, mechanisms, and treatment. Psychosom. Med., 2004, 66(3), 305–315.

  • 7

    Van Melle, J. P., de Jonge, P., Spijkerman, T. A., et al.: Prognostic association of depression following myocardial infarction with mortality and cardiovascular events: a meta-analysis. Psychosom. Med., 2004, 66(6), 814–822.

  • 8

    Roest, A. M., Martens, E. J., de Jonge, P., et al.: Anxiety and risk of incident coronary heart disease: a meta-analysis. J. Am. Coll. Cardiol., 2010, 56(1), 38–46.

  • 9

    Benninghoven, D., Kaduk, A., Wiegand, U., et al.: Influence of anxiety on the course of heart disease after acute myocardial infarction–risk factor or protective function? Psychother. Psychosom., 2006, 75(1), 56–61.

  • 10

    Elderon, L., Whooley, M. A.: Depression and cardiovascular disease. Prog. Cardiovasc. Dis., 2013, 55(6), 511–523.

  • 11

    Von Känel, R.: Psychosocial stress and cardiovascular risk – current opinion. Swiss Med. Wkly, 2012, 142, w13502.

  • 12

    Moser, D. K., Dracup, K.: Psychosocial recovery from a cardiac event: the influence of perceived control. Heart Lung, 1995, 24(4), 273–280.

  • 13

    Bergvik, S., Sørlie, T., Wynn, R.: Approach and avoidance coping and regulatory focus in patients having coronary artery bypass graft surgery. J. Health Psychol., 2010, 15(6), 915–924.

  • 14

    Doering, L. V., McGuire, A. W., Rourke, D.: Recovering from cardiac surgery: what patients want you to know. Am. J. Crit. Care, 2002, 11(4), 333–343.

  • 15

    Rotter, J. B.: Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychol. Monogr., 1966, 80(1), 1–28.

  • 16

    Wallston, B. S., Wallston, K. A., Kaplan, G. D., et al.: Development and validation of the health locus of control (HLC) scale. J. Consult. Clin. Psychol., 1976, 44(4), 580–585.

  • 17

    Wallston, K. A., Wallston, B. S., DeVellis, R.: Development of the Multidimensional Health Locus of Control (MHLC) scales. Health Educ. Monogr., 1978, 6(2), 160–170.

  • 18

    Wallston, K. A., Stein, M. J., Smith, C. A.: Form C of the MHLC scales: a condition-specific measure of locus of control. J. Pers. Assess., 1994, 63(3), 534–553.

  • 19

    Van der Linden, M., van den Akker, M., Buntinx, F.: The relation between health locus of control and multimorbidity: a case-control study. Personality Indiv. Differ., 2001, 30, 1189–1197.

  • 20

    Henninger, D. E., Whitson, H. E., Cohen, H. J., et al.: Higher medical morbidity burden is associated with external locus of control. J. Am. Geriatr. Soc., 2012, 60(4), 751–755.

  • 21

    Schäfer, T., Riehle, A., Wichmann, H. E., et al.: Alternative medicine and allergies. Life satisfaction, health locus of control and quality of life. J. Psychosom. Res., 2003, 55(6), 543–546.

  • 22

    Masters, K. S., Wallston, K. A.: Canonical correlation reveals important relations between health locus of control, coping, affect and values. J. Health Psychol., 2005, 10(5), 719–731.

  • 23

    Luszczynska, A., Schwarzer, R.: Multidimensional health locus of control: Comments on the construct and its measurement. J. Health Psychol., 2005, 10(5), 633–642.

  • 24

    Jacobs-Lawson, J. M., Waddell, E. L., Webb, A. K.: Predictors of health locus of control in older adults. Curr. Psychol., 2011, 30(2), 173–183.

  • 25

    Norman, P., Bennett, P., Smith, C., et al.: Health locus of control and health behaviour. J. Health Psychol., 1998, 3(2), 171–180.

  • 26

    Wardle, J., Steptoe, A.: Socioeconomic differences in attitudes and beliefs about healthy lifestyles. J. Epidemiol. Community Health, 2003, 57(6), 440–443.

  • 27

    Knappe, S., Pinquart, M.: Tracing criteria of successful aging? Health locus of control and well-being in older patients with internal diseases. Psychol. Health Med., 2009, 14(2), 201–212.

  • 28

    Konkolÿ Thege, B., Rafael, B., Rohánszky, M.: Psychometric properties of the multidimensional health locus of Control Scale Form C in a non-Western culture. PLOS ONE, 2014, 9(9), e107108.

  • 29

    Zigmond, A. S., Snaith, R. P.: The Hospital Anxiety and Depression Scale. Acta Psychiatr. Scand., 1983, 67(6), 361–370.

  • 30

    Muszbek, K., Szekely, A., Balogh, E. M., et al.: Validation of the Hungarian translation of hospital anxiety and depression scale. Qual. Life Res., 2006, 15(4), 761–766.

  • 31

    Tiringer, I., Simon, A., Herrfurth, D., et al.: The occurrence of anxiety and depressive disorders after acute cardiac events in residential rehabilitation. The application of hospital anxiety and depression scale as a screening test. [A szorongásos és depressziós zavarok előfordulása akut kardiológiai állapotokat követő osztályos rehabilitáció során. A Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szűrőtesztként történő alkalmazása.] Psychiatr. Hung., 2008, 23(6), 430–443. [Hungarian]

  • 32

    Asadi-Pooya, A. A., Schilling, C. A., Glosser, D., et al.: Health locus of control in patients with epilepsy and its relationship to anxiety, depression, and seizure control. Epilepsy Behav., 2007, 11(3), 347–350.

  • 33

    Buckelew, S. P., Shutty, M. S. Jr., Hewett, J., et al.: Health locus of control, gender differences and adjustment to persistent pain. Pain, 1990, 42(3), 287–294.

  • 34

    Blair, A. J., Leakey, P. N., Rust, S. R., et al.: Locus of control and mood following myocardial infarction. Coronary Health Care, 1999, 3, 140–144.

  • 35

    Reynolds, K., Pietrzak, R. H., El-Gabalawy, R., et al.: Prevalence of psychiatric disorders in U.S. older adults: findings from a nationally representative survey. World Psychiatry, 2015, 14(1), 74–81.

  • 36

    Moser, D. K., Dracup, K., McKinley, S., et al.: An international perspective on gender differences in anxiety early after acute myocardial infarction. Psychosom. Med., 2003, 65(4), 511–516.

  • 37

    Elderon, L., Whooley, M. A.: Depression and cardiovascular disease. Prog. Cardiovasc. Dis., 2013, 55(6), 511–523.

  • 38

    Thurston, R. C., Rewak, M., Kubzansky, L. D.: An anxious heart: anxiety and the onset of cardiovascular diseases. Prog. Cardiovasc. Dis., 2013, 55(6), 524–537.

  • 39

    Booth, J. N. 3rd, Levitan, E. B., Brown, T. M., et al.: Effect of sustaining lifestyle modifications (nonsmoking, weight reduction, physical activity, and mediterranean diet) after healing of myocardial infarction, percutaneous intervention, or coronary bypass (from the REasons for Geographic and Racial Differences in Stroke Study). Am. J. Cardiol., 2014, 113(12), 1933–1940.

  • 40

    Whooley, M. A., de Jonge, P., Vittinghoff, E., et al.: Depressive symptoms, health behaviors and risk of cardiovascular events in patients with coronary heart disease. JAMA, 2008, 300(20), 2379–2388.

  • 41

    Lazzarino, A. I., Yiengprugsawan, V., Seubsman, S. A., et al.: The association between unhealthy behaviours, mental stress, and low socio-economic status in an international comparison of representative samples from Thailand and England. Global Health, 2014, 10, 10.

  • 42

    Norman, P., Bennett, P., Smith, C., et al.: Health locus of control and leisure–time exercise. Pers. Indiv. Diff., 1997, 23(5), 769–774.

  • 43

    Bennett, P., Norman, P., Murphy, S., et al.: Beliefs about alcohol, health locus of control, value for health and reported consumption in a representative population sample. Health Educ. Res., 1998, 13(1), 25–32.

  • 44

    Grotz, M., Hapke, U., Lampert, T., et al.: Health locus of control and health behaviour: results from a nationally representative survey. Psychol. Health Med., 2011, 16(2), 129–140.

  • 45

    Steptoe, A., Wardle, J.: Locus of control and health behaviour revisited: A multivariate analysis of young adults from 18 countries. Br. J. Psychol., 2001, 92(Pt 4), 659–672.

  • 46

    Pogosova, N., Saner, H., Pedersen, S. S., et al.: Psychosocial aspects in cardiac rehabilitation: from theory to practice. A position paper from the Cardiac Rehabilitation Section of the European Association of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation of the European Society of Cardiology. Eur. J. Prev. Cardiol., 2014 Jul 24. pii: 2047487314543075. [Epub ahead of print]

  • 47

    Wolinsky, F. D., Vander Weg, M. W., Martin, R., et al.: Does cognitive training improve internal locus of control among older adults? J. Gerontol. B Psychol. Sci. Soc. Sci., 2010, 65(5), 591–598.

  • 48

    Schneider, A., Körner, T., Mehring, M. et al.: Impact of age, health locus of control and psychological co-morbidity on patients’ preferences for shared decision making in general practice. Patient Educ. Couns., 2006, 61(2), 292–298.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS		 1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 0.3
5 Year
Impact Factor		 0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)
Scimago  
Scimago
H-index		 24
Scimago
Journal Rank		 0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score		 1.0
Scopus
CIte Score Rank		 General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP		 0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS		 1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 0,407
5 Year
Impact Factor		 0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index		 23
Scimago
Journal Rank		 0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score		 0,9
Scopus
CIte Score Rank		 General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP		 0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor		 0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS		 1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites		 0,212
5 Year
Impact Factor		 0,396
Immediacy
Index		 0,126
Citable
Items		 247
Total
Articles		 176
Total
Reviews		 71
Cited
Half-Life		 6,1
Citing
Half-Life		 7,3
Eigenfactor
Score		 0,00071
Article Influence
Score		 0,045
% Articles
in
Citable Items		 71,26
Normalized
Eigenfactor		 0,08759
Average
IF
Percentile		 10,606
Scimago
H-index		 20
Scimago
Journal Rank		 0,176
Scopus
Scite Score		 864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank		 General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP		 0,254
Acceptance
Rate		 73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2023 0 11 16
Jul 2023 0 5 2
Aug 2023 0 4 6
Sep 2023 0 18 8
Oct 2023 0 24 30
Nov 2023 0 38 17
Dec 2023 0 10 3