Az infektív endocarditis a szervtranszplantált betegek körében aluldiagnosztizált kórkép. A kórokozók spektruma különbözik az átlagpopulációt érintőtől. A szerzők az 58 éves nőbetegben atípusos kórokozó által okozott, atípusos megjelenésű infektív endocarditis eredményes kezeléséről számolnak be. A betegnél alkoholos májcirrhosis talaján kialakult májelégtelenség miatt 2000. februárban májátültetést végeztek. Egy évvel a májátültetést követően krónikus hepatitis B-vírus-fertőzést állapítottak meg, és a beteg antivirális kezelésben részesült. Kalcineurintoxicitás miatt veseelégtelenség alakult ki, ezt követően a beteg 2007 júliusában vesepótló kezelésre szorult. 2013 novemberében rövid ideig tartó afázia jelentkezett. A transoesophagealis echokardiográfia az aortabillentyűn vegetációt talált, a mágneses rezonanciás vizsgálat agyi embolisatiót mutatott ki. A laboratóriumi vizsgálatok enyhén emelkedett C-reaktív protein- és normális prokalcitoninszinteket igazoltak, vérképében leukopenia volt látható. Kezdeti antibiotikus terápiaként naponta 2 g ceftiraxont és 60 mg gentamycint iv. alkalmaztak a dialízisek után. A hemokultúravizsgálatok negatívak voltak, a szerológiai vizsgálat Chlamydia pneumoniae-fertőzést igazolt. Moxifloxacinnal kiegészített kezelést követően a neurológiai tünetei visszatértek, ezért műtétre került sor (koronarográfiát követően valvulotomia és coronariabypass-műtét). A beteg állapota a műtét után javult, a neurológiai tünetek nem ismétlődtek. Orv. Hetil., 2015, 156(22), 896–900.
Tulassay, Z. (ed.): Fundamentals of internal medicine. [A belgyógyászat alapjai.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011. [Hungarian]
Netzer, R. O., Zollinger, E., Seiler, C., et al.: Infective endocarditis: clinical spectrum and outcome. An analysis of 212 cases. 1980–1995. Heart, 2000, 84(1), 25–30.
Horstkotte, D., Follath, F., Gutschik, E., et al.: Guidelines on Prevention, Diagnosis and Treatment of Infective Endocarditis Executive Summary. The Task Force on Infective Endocarditis of the European Society of Cardiology. Eur. Heart J., 2004, 25(3), 267–276.
Lengyel, M.: Infective endocarditis. In: Temesvári, A., Gyenes, G. (eds.): Cardiology 2000. [Infektív endocarditis. In: Temesvári, A., Gyenes, G. (szerk.): Kardiológia, 2000.] Melánia Kiadó, Budapest, 2000. [Hungarian]
Durack, D. T., Lukes, A. S., Bright, D. K., et al.: New criteria for the diagnosis of infective endocarditis: utilization of specific echocardiographic findings. Duke Endocarditis Service. Am. J. Med., 1994, 96(3), 200–209.
Ruttmann, E., Bonatti, H., Legit, C., et al.: Severe endocarditis in transplant recipients – an epidemiologic study. Transpl. Int., 2005, 18(6), 690–696.
Durack, D. T., Approach to diagnosis of infective endocarditis. Clin. Microbiol. Infect., 1998, 4(Suppl. 3), S3–S9.
Gutschik, E.: Microbiological recommendations for the diagnosis and follow-up of infective endocarditis. Clin. Microbiol. Infect., 1998, 4(Suppl. 3), S10–S16.
Bayer, A. S., Bolger, A. F., Taubert, K. A., et al.: Diagnosis and management of infective endocarditis and its complications. AHA Scientific Statement. Circulation, 1998, 98(25), 2936–2948.
Stamboulian, D., Carbone, E.: Recognition, management and prophylaxis of endocarditis. Drugs, 1997, 54(5), 730–744.
Prendergast, B. D.: Diagnostic criteria and problems in infective endocarditis. Heart, 2004, 90(6), 611–613.
Árvay, A., Lengyel, M.: Incidence and risk factors of prosthetic valve endocarditis. Eur. J. Cardiothorac. Surg., 1988, 2(5), 340–346.
DeCastro, S., d’Amati, G., Cartoni, D., et al.: Valvular perforation in left-sided infective endocarditis: a prospective echocardiographic evaluation and clinical outcome. Am. Heart J., 1997, 134(4), 656–664.
Tischler, M. D., Vaitkus, P. T.: The ability of vegetation size on echocardiography to predict clinical complications: a metaanalysis. J. Am. Soc. Echocardiogr., 1997, 10(5), 562–568.
Mügge, A., Daniel, W. G., Frank, G., et al.: Echocardiography in infective endocarditis: reassessment of prognostic implications of vegetation size determined by the transthoracic and the transesophageal approach. J. Am. Coll. Cardiol., 1989, 14(3), 631–638.
Ishida, K., Brown, M. G., Weiner, M., et al.: Endocarditis is a common stroke mechanism in hemodialysis patients. Stroke, 2014, 45(4), 1164–1166.
Oh, T. E. (ed.): Intensive care manual. Infective endocarditis. 4th ed. Butterworth Heinemann, Hong Kong, 1996.
http://www.uptodate.com/contetns/antimicrobial-therapy-of-native-valve-endocarditis
Paterson, D. L., Dominguez, E. A., Chang, F. Y.: Infective endocarditis in solid organ transplant recipients. Clin. Infect. Dis., 1998, 26(3), 689–694.
Wu, I. W., Chen, Y. C., Chang, M. Y., et al.: Excellent prognosis of culture negative endocarditis in hemodialysis patients: a case series. Ren. Fail., 2007, 29(6), 767–771.
Lamas, C. C., Eykyn, S. J.: Blood culture negative endocarditis: analysis of 63 cases presenting over 25 years. Heart, 2003, 98(3), 258–262.
Bayer, A. S., Bolger, A. F., Taubert, K. A., et al.: Diagnosis and management of infective endocarditis and its complications. AHA Scientific Statement. Circulation, 1998, 98(25), 2936–2948.
Ali, A. S., Trivedi, V., Lesch, M.: Culture-negative endocarditis – a historical review and 1990s update. Prog. Cardiovasc. Dis., 1994, 37(3), 149–160.
Stamboulian, D., Carbone, E.: Recognition, management and prophylaxis of endocarditis. Drugs, 1997, 54(5), 730–744.
Tingleff, J., Egeblad, H., Gotzsche, G. O., et al.: Perivalvular cavities in endocarditis: abscesses versus pseudoaneurysms? A transesophageal Doppler echocardiographic study in 118 patients with endocarditis. Am. Heart J., 1995, 130(1), 93–100.
Afridi, I., Apostolidou, M. A., Saad, R. M., et al.: Pseudoaneurysms of the mitral-aortic intervalvular fibrosa: dynamic characterization using transesophageal echocardiographic and Doppler techniques. J. Am. Coll. Cardiol., 1995, 25(1), 137–145.