View More View Less
  • 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Budapest, Mikszáth K. tér 1., 1088
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • 3 Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest
  • 4 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 5 Nathan Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, NY, Amerikai Egyesült Államok
  • 6 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Open access

Absztrakt

Bevezetés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség korábbi vizsgálatok eredményei alapján összefüggésben áll a serdülőkori dohányzással és alkoholfogyasztással, azok kockázati tényezőjének tekinthető. Mivel a felnőttkorban kialakuló szenvedélybetegségek erős prediktora a figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség, valamint a serdülőkori dohányzás és alkoholfogyasztás is, a később kialakuló addiktív problémák megelőzése szempontjából fontos a serdülőkori összefüggések vizsgálata. Célkitűzés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek és az együttesen előforduló dohányzás és alkoholhasználat összefüggéseinek feltárása 9. osztályos serdülők körében. Módszer: A budapesti állami fenntartású középiskolák 9. osztályába járó fiatalok körében 944 elemű reprezentatív mintán általánosított lineáris kevert modellelemzéseket és logisztikusregresszió-elemzéseket végeztek. Eredmények: A jelenlegi dohányzás prevalenciája 29,6%, a jelenlegi alkoholfogyasztásé 41,4%, míg a két szer együttes használatáé 21,7% volt. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a Figyelemhiányos-Hiperaktivitás Zavar Skála pontszámaival, valamint a Figyelemzavar és a Hiperaktivitás/Impulzivitás Alskála pontszámaival. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a figyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek szerepére az alkoholfogyasztás és dohányzás kialakulása szempontjából veszélyeztetett serdülők körében. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1750–1757.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Mason, M., Walker, L., Wine, L., et al.: Child and adolescent tobacco and substance use within the context of ADHD: implications for prevention and treatment. J. Clin. Psychol. Med. Settings, 2007, 14(3), 227–237.

  • 2

    Balázs, J., Keresztény, A.: Subthreshold attention deficit hyperactivity in children and adolescents: a systematic review. Eur. Child Adolesc. Psychiatry, 2014, 23(6), 393–408.

  • 3

    Evren, C., Dalbudak, E., Evren, B., et al.: The severity of attention deficit hyperactivity symptoms and its relationship with lifetime substance use and psychological variables among 10th grade students in Istanbul. Compr. Psychiatry, 2014, 55(7), 1665–1670.

  • 4

    Kessler, R. C., Adler, L. A., Barkley, R., et al.: Patterns and predictors of attention-deficit/hyperactivity disorder persistence into adulthood: results from the national comorbidity survey replication. Biol. Psychiatry, 2005, 57(11), 1442–1451.

  • 5

    Molina, B. S., Pelham, W. E. Jr.: Childhood predictors of adolescent substance use in a longitudinal study of children with ADHD. J Abnorm. Psychol., 2003, 112(3), 497–507.

  • 6

    Palmer, R. H., Knopik, V. S., Rhee, S. H., et al.: Prospective effects of adolescent indicators of behavioral disinhibition on DSM-IV alcohol, tobacco, and illicit drug dependence in young adulthood. Addict. Behav., 2013, 38(9), 2415–2421.

  • 7

    Balázs, J., Miklósi, M., Keresztény, Á., et al.: Attention-deficit hyperactivity disorder and suicidality in a treatment naïve sample of children and adolescents. J. Affect Dis., 2014, 152–154, 282–287.

  • 8

    Dalsgaard, S., Mortensen, P. B., Frydenberg, M., et al.: ADHD, stimulant treatment in childhood and subsequent substance abuse in adulthood – a naturalistic long-term follow-up study. Addict. Behav., 2014, 39(1), 325–328.

  • 9

    Hammerness, P., Joshi, G., Doyle, R., et al.: Do stimulants reduce the risk for cigarette smoking in youth with attention-deficit hyperactivity disorder? A prospective, long-term, open-label study of extended-release methylphenidate. J. Pediatr., 2013, 162(1), 22–27.e2.

  • 10

    Brinkman, W. B., Epstein, J. N., Auinger, P., et al.: Association of attention-deficit/hyperactivity disorder and conduct disorder with early tobacco and alcohol use. Drug Alcohol Depend., 2015, 147, 183–189.

  • 11

    Lambert, N. M., Hartsough, C. S.: Prospective study of tobacco smoking and substance dependencies among samples of ADHD and non-ADHD participants. J. Learn. Disabil., 1998, 31(6), 533–544.

  • 12

    Chang, Z., Lichtenstein, P., Larsson, H.: The effects of childhood ADHD symptoms on early-onset substance use: a Swedish twin study. J. Abnorm. Child Psychol., 2012, 40(3), 425–435.

  • 13

    Bácskai, E., Czobor, P., Gerevich, J.: Trait aggression, depression and suicidal behavior in drug dependent patients with and without ADHD symptoms. Psychiatry Res., 2012, 200(2–3), 719–723.

  • 14

    Doran, N., Luczak, S. E., Bekman, N., et al.: Adolescent substance use and aggression: a review. Crim. Justice Behav., 2012, 39(6), 748–769.

  • 15

    Ge, X., Conger, R. D., Elder, G. H. Jr.: Pubertal transition, stressful life events, and the emergence of gender differences in adolescent depressive symptoms. Dev. Psychol., 2001, 37(3), 404–417.

  • 16

    Costa, F. M., Jessor, R., Turbin, M. S.: Transition into adolescent problem drinking: The role of psychosocial risk and protective factors. J. Stud. Alcohol., 1999, 60(4), 480–490.

  • 17

    Crews, F., He, J., Hodge, C.: Adolescent cortical development: A critical period of vulnerability for addiction. Pharmacol. Biochem. Behav., 2007, 86(2), 189–199.

  • 18

    Liao, Y., Huang, Z., Huh, J. et al.: Changes in friends’ and parental influences on cigarette smoking from early through late adolescence. J. Adolesc. Health, 2013, 53(1), 132–138.

  • 19

    Fettes, D. L., Aarons, G. A.: Smoking behavior of US youths: a comparison between child welfare system and community populations. Am. J. Public Health, 2011, 101(12), 2342–2348.

  • 20

    Latvala, A., Tuulio-Henriksson, A., Perälä, J. et al.: Prevalence and correlates of alcohol and other substance use disorders in young adulthood: a population-based study. BMC Psychiatry, 2009, 9, 73.

  • 21

    Results from the 2004 National Survey on Drug Use and Health: National Findings. SAMSHA, Office of Applied Studies, Rockville, 2005.

  • 22

    Anthony, J. C., Echeagaray-Wagner, F.: Epidemiologic analysis of alcohol and tobacco use. Alcohol Res. Health, 2000, 24(4), 201–208.

  • 23

    Chun, J., Chung, I. J.: Gender differences in factors influencing smoking, drinking, and their co-occurrence among adolescents in South Korea. Nicotine Tob. Res., 2013, 15(2), 542–551.

  • 24

    Grucza, R. A. Bierut, L. J.: Cigarette smoking and the risk for alcohol use disorders among adolescent drinkers. Alcohol. Clin. Exp. Res., 2006, 30(12), 2046–2054.

  • 25

    Jackson, K. M., Sher, K. J., Cooper, M. L., et al.: Adolescent alcohol and tobacco use: onset, persistence and trajectories of use across two samples. Addiction, 2002, 97(5), 517–531.

  • 26

    Johnson, C. C., Webber, L. S., Myers, L., et al.: Co-use of alcohol and tobacco among ninth-graders in Louisiana. Prev. Chronic Dis., 2009, 6(3), A85.

  • 27

    Schmid, B., Hohm, E., Blomeyer, D., et al.: Concurrent alcohol and tobacco use during early adolescence characterizes a group at risk. Alcohol Alcoholism, 2007, 42(3), 219–225.

  • 28

    Faeh, D., Viswanathan, B., Chiolero, A., et al.: Clustering of smoking, alcohol drinking and cannabis use in adolescents in a rapidly developing country. BMC Public Health, 2006, 6, 169.

  • 29

    Burke, M. A., Sass, T. R.: Classroom peer effects and student achievement. National Center for Analysis of Longitudinal Data in Education Research, 2008.

  • 30

    Creswell, J. W.: Educational research: planning, conducting, and evaluating quantitative and qualitative research. Pearson education, Boston, 2012.

  • 31

    Czobor, P., Bácskai, E., Oberg, D., et al.: The European Adolescent Assessment Dialogue (EuroADAD): a psychometric evaluation. Eur. Addict. Res., 2011, 17(6), 302–315.

  • 32

    DuPaul, G. J., Anastopoulos, A. D., Power, T. J., et al.: Parent ratings of attention-deficit/hyperactivity disorder symptoms: Factor structure and normative data. J. Psychopathol. Behav. Assess, 1998, 20(1), 83–102.

  • 33

    Faries, D. E., Yalcin, I., Harder, D., et al.: Validation of the ADHD Rating Scale as a clinician administered and scored instrument. J. Attent. Disord., 2001, 5(2), 107–117.

  • 34

    Zhang, S., Faries, D. E., Vowles, M., et al.: ADHD Rating Scale IV: psychometric properties from a multinational study as a clinician-administered instrument. Int. J. Methods Psychiatr. Res., 2005, 14(4), 186–201.

  • 35

    Rao, C. R., Sinharay, S.: Handbook of Statistics: Psychometrics. Elsevier, North-Holland, 2006.

  • 36

    Lotrean, L. M., Kremers, S., Ionut, C., et al.: Gender differences regarding the alcohol-tobacco relationship among Romanian adolescents – a longitudinal study. Eur. J. Public Health, 2009, 19(3), 285–289.

  • 37

    Chung, I. J., Chun, J.: Co-occurring patterns of smoking and alcohol consumption among Korean adolescents. Am. J. Addict., 2010, 19(3), 252–256.

  • 38

    Black, S.: The Pivotal Year. Am. School Board J., 2004, 191(2), 42–44.

  • 39

    Dolcini, M. M., Adler, N. E., Lee, P., et al.: An assessment of the validity of adolescent self-reported smoking using three biological indicators. Nicotine Tobacco Res., 2003, 5(4), 473–483.