View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest
  • | 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest Szentkirályi utca 46. 1088
  • | 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Budapest
  • | 4 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet Budapest
  • | 5 MTA–SE „Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport Budapest
Open access

A kromogranin-A a granincsaládba tartozó fehérje, amelyet neuroendokrin sejtek termelnek és ezek szekréciós granulumaiból származik. A kromogranin-A-ból számos, mind ez idáig kevésbé tisztázott funkciójú fehérje képződik. Jelenleg a kromogranin-A vérben mérhető szintjének meghatározását elsősorban neuroendokrin daganatok laboratóriumi diagnosztikájában használják. A legfrissebb kutatások alapján azonban úgy tűnik, a kromogranin-A-ból származó WE-14 nevű fehérjének szerepe lehet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában is. A WE-14 fehérje autoantigénként viselkedik a β-sejtek elpusztításában részt vevő T-sejtek számára. Ezt a mechanizmust eddig specifikusan a nem obes diabetogén egerekben figyelték meg. Újabb eredmények alapján a WE-14 a diabeteses egerek mellett az újonnan diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegeknél is az autoreaktív sejtek célpontjaként szolgál, amely reakció szöveti transzglutamináz enzimmel fokozható. A szerzők jelen összefoglalójukban áttekintik a kromogranin-A bioszintézisét, biokémiai jellegzetességeit, szervezetbeli funkcióit, valamint ismertetik a cukorbetegség patomechanizmusában betöltött szerepére vonatkozó jelen ismereteket. Orv. Hetil., 2015, 156(5), 163–170.

  • Blaschko, H., Comline, R. S., Schneider, F. H., et al.: Secretion of a chromaffin granule protein, chromogranin, from the adrenal gland after splanchnic stimulation. Nature, 1967, 215(5096), 58–59.

  • Schneider, F. H., Smith, A. D., Winkler, H.: Secretion from the adrenal medulla: biochemical evidence for exocytosis. Br. J. Pharmacol. Chemother., 1967, 31(1), 94–104.

  • Feldman, S. A., Eiden, L. E.: The chromogranins: their roles in secretion from neuroendocrine cells and as markers for neuroendocrine neoplasia. Endocr. Pathol., 2003, 14(1), 3–23.

  • Winkler, H., Fischer-Colbrie, R.: The chromogranins A and B: the first 25 years and future perspectives. Neuroscience, 1992, 49(3), 497–528.

  • Takiyyuddin, M. A., Neumann, H. P., Cervenka, J. H., et al.: Ultradian variations of chromogranin A in humans. Am. J. Physiol., 1991, 261(4 Pt 2), R939–R944.

  • Simon, J. P., Bader, M. F., Aunis, D.: Effect of secretagogues on chromogranin A synthesis in bovine cultured chromaffin cells. Possible regulation by protein kinase C. Biochem. J., 1989, 260(3), 915–922.

  • Louthan, O.: Chromogranin A in physiology and oncology. Folia Biol. (Praha), 2011, 57(5), 173–181.

  • Nobels, F. R., Kwekkeboom, D. J., Bouillon, R., et al.: Chromogranin A: its clinical value as marker of neuroendocrine tumours. Eur. J. Clin. Invest., 1998, 28(6), 431–440.

  • Gorr, S. U., Shioi, J., Cohn, D. V.: Interaction of calcium with porcine adrenal chromogranin A (secretory protein-I) and chromogranin B (secretogranin I). Am. J. Physiol., 1989, 257(2 Pt 1), E247–E254.

  • Hendy, G. N., Bevan, S., Mattei, M. G., et al.: Chromogranin A. Clin. Invest. Med., 1995, 18(1), 47–65.

  • Deftos, L. J.: Chromogranin A: its role in endocrine function and as an endocrine and neuroendocrine tumor marker. Endocr. Rev., 1991, 12(2), 181–187.

  • Wu, H. J., Rozansky, D. J., Parmer, R. J., et al.: Structure and function of the chromogranin A gene. Clues to evolution and tissue-specific expression. J. Biol. Chem., 1991, 266(20), 13130–13134.

  • Simon, J. P., Aunis, D.: Biochemistry of the chromogranin A protein family. Biochem. J., 1989, 262(1), 1–13.

  • Angeletti, R. H., Hickey, W. F.: A neuroendocrine marker in tissues of the immune system. Science, 1985, 230(4721), 89–90.

  • Lloyd, R. V., Cano, M., Rosa, P., et al.: Distribution of chromogranin A and secretogranin I (chromogranin B) in neuroendocrine cells and tumors. Am. J. Pathol., 1988, 130(2), 296–304.

  • Reiffen, F. U., Gratzl, M.: Chromogranins, widespread in endocrine and nervous tissue, bind Ca2+. FEBS Lett., 1986, 195(1–2), 327–330.

  • Gorr, S. U., Dean, W. L., Radley, T. L., et al.: Calcium-binding and aggregation properties of parathyroid secretory protein-I (chromogranin A). Bone Miner., 1988, 4(1), 17–25.

  • Settleman, J., Nolan, J., Angeletti, R. H.: Chromogranin, an integral membrane protein. J. Biol. Chem., 1985, 260(3), 1641–1644.

  • Seidah, N. G., Hendy, G. N., Hamelin, J., et al.: Chromogranin A can act as a reversible processing enzyme inhibitor. Evidence from the inhibition of the IRCM-serine protease 1 cleavage of pro-enkephalin and ACTH at pairs of basic amino acids. FEBS Lett., 1987, 211(2), 144–150.

  • Drees, B. M., Hamilton, J. W.: Pancreastatin and bovine parathyroid cell secretion. Bone Miner., 1992, 17(3), 335–346.

  • Drees, B. M., Rouse, J., Johnson, J., et al.: Bovine parathyroid glands secrete a 26-kDa N-terminal fragment of chromogranin-A which inhibits parathyroid cell secretion. Endocrinology, 1991, 129(6), 3381–3387.

  • Aardal, S., Helle, K. B.: The vasoinhibitory activity of bovine chromogranin A fragment (vasostatin) and its independence of extracellular calcium in isolated segments of human blood vessels. Regul. Pept., 1992, 41(1), 9–18.

  • Galindo, E., Rill, A., Bader, M. F., et al.: Chromostatin, a 20-amino acid peptide derived from chromogranin A, inhibits chromaffin cell secretion. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 1991, 88(4), 1426–1430.

  • Goetze, J. P., Alehagen, U., Flyvbjerg, A., et al.: Chromogranin A as a biomarker in cardiovascular disease. Biomark. Med., 2014, 8(1), 133–140.

  • Valicherla, G. R., Hossain, Z., Mahata, S. K., et al.: Pancreastatin is an endogenous peptide that regulates glucose homeostasis. Physiol. Genomics, 2013, 45(22), 1060–1071.

  • Sánchez-Margalet, V., Lobón, J. A., González, A., et al.: Increased plasma pancreastatin-like levels in gestational diabetes: correlation with catecholamine levels. Diabetes Care, 1998, 21(11), 1951–1954.

  • Funakoshi, A., Tateishi, K., Shinozaki, H., et al.: Elevated plasma levels of pancreastatin (PST) in patients with non-insulin-dependent diabetes mellitus (NIDDM). Regul. Pept., 1990, 30(2), 159–164.

  • Stadinski, B. D., Delong, T., Reisdorph, N., et al.: Chromogranin A is an autoantigen in type 1 diabetes. Nat. Immunol., 2010, 11(3), 225–231.

  • Guillemot, J., Guérin, M., Thouënnon, E., et al.: Characterization and plasma measurement of the WE-14 peptide in patients with pheochromocytoma. PLoS One, 2014, 9(2), e88698.

  • Gleeson, C. M., Curry, W. J., Johnston, C. F., et al.: Occurrence of WE-14 and chromogranin A-derived peptides in tissues of the human and bovine gastro-entero-pancreatic system and in human neuroendocrine neoplasia. J. Endocrinol., 1996, 151(3), 409–420.

  • Mathews, C. E., Suarez-Pinzon, W. L., Baust, J. J., et al.: Mechanisms underlying resistance of pancreatic islets from ALR/Lt mice to cytokine-induced destruction. J. Immunol., 2005, 175(2), 1248–1256.

  • Anderson, M. S., Venanzi, E. S., Klein, L., et al.: Projection of an immunological self shadow within the thymus by the aire protein. Science, 2002, 298(5597), 1395–1401.

  • Sollid, L. M.: Molecular basis of celiac disease. Annu. Rev. Immunol., 2000, 18, 53–81.

  • Delong, T., Baker, R. L., He, J., et al.: Diabetogenic T-cell clones recognize an altered peptide of chromogranin A. Diabetes, 2012, 61(12), 3239–3246.

  • Gottlieb, P. A., Delong, T., Baker, R. L., et al.: Chromogranin A is a T cell antigen in human type 1 diabetes. J. Autoimmun., 2014, 50, 38–41.

  • Pregun, I., Herszényi, L., Juhász, M., et al.: Effect of proton-pump inhibitor therapy on serum chromogranin A level. Digestion, 2011, 84(1), 22–28.

  • Glinicki, P., Jeske, W.: Chromogranin A (CgA) – the influence of various factors in vivo and in vitro, and existing disorders on it’s concentration in blood. Endokrynol. Pol., 2010, 61(4), 384–387.

  • Vinik, A. I., Silva, M. P., Woltering, E. A., et al.: Biochemical testing for neuroendocrine tumors. Pancreas, 2009, 38(8), 876–889.

  • Oberg, K., Janson, E. T., Eriksson, B.: Tumour markers in neuroendocrine tumours. Ital. J. Gastroenterol. Hepatol., 1999, 31(Suppl. 2), S160–S162.

  • De Block, C. E., Colpin, G., Thielemans, K., et al.: Neuroendocrine tumor markers and enterochromaffin-like cell hyper/dysplasia in type 1 diabetes. Diabetes Care, 2004, 27(6), 1387–1393.

  • Linnoila, R. I., Mulshine, J. L., Steinberg, S. M., et al.: Neuroendocrine differentiation in endocrine and nonendocrine lung carcinomas. Am. J. Clin. Pathol., 1988, 90(6), 641–652.

  • Seregni, E., Ferrari, L., Bajetta, E., et al.: Clinical significance of blood chromogranin A measurement in neuroendocrine tumours. Ann. Oncol., 2001, 12(Suppl. 2), S69–S72.

  • Sciola, V., Massironi, S., Conte, D., et al.: Plasma chromogranin A in patients with inflammatory bowel disease. Inflamm. Bowel Dis., 2009, 15(6), 867–871.

  • Hsiao, R. J., Mezger, M. S., O’Connor, D. T.: Chromogranin A in uremia: progressive retention of immunoreactive fragments. Kidney Int., 1990, 37(3), 955–964.

  • O’Connor, D. T.: Plasma chromogranin A. Initial studies in human hypertension. Hypertension, 1985, 7(3 Pt 2), I76–I79.

  • Di Comite, G., Morganti, A.: Chromogranin A: a novel factor acting at the cross road between the neuroendocrine and the cardiovascular systems. J. Hypertens., 2011, 29(3), 409–414.

  • Campana, D., Nori, F., Piscitelli, L., et al.: Chromogranin A: is it a useful marker of neuroendocrine tumors? J. Clin. Oncol., 2007, 25(15), 1967–1973.

  • Nehar, D., Lombard-Bohas, C., Olivieri, S., et al.: Interest of chromogranin A for diagnosis and follow-up of endocrine tumours. Clin. Endocrinol. (Oxf.), 2004, 60(5), 644–652.

  • Korse, C. M., Bonfrer, J. M., Aaronson, N. K., et al.: Chromogranin A as an alternative to 5-hydroxyindoleacetic acid in the evaluation of symptoms during treatment of patients with neuroendocrine tumors. Neuroendocrinology, 2009, 89(3), 296–301.

  • Omland, T., Dickstein, K., Syversen, U.: Association between plasma chromogranin A concentration and long-term mortality after myocardial infarction. Am. J. Med., 2003, 114(1), 25–30.

  • Estensen, M. E., Hognestad, A., Syversen, U., et al.: Prognostic value of plasma chromogranin A levels in patients with complicated myocardial infarction. Am. Heart J., 2006, 152(5), 927e1–927e6.

  • Ceconi, C., Ferrari, R., Bachetti, T., et al.: Chromogranin A in heart failure; a novel neurohumoral factor and a predictor for mortality. Eur. Heart J., 2002, 23(12), 967–974.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
May 2021 0 4 9
Jun 2021 0 7 12
Jul 2021 0 8 11
Aug 2021 0 8 12
Sep 2021 0 4 7
Oct 2021 0 4 5
Nov 2021 0 0 0