View More View Less
  • 1 Bács-Kiskun Megyei Kórház Gasztroenterológia Kecskemét
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Belgyógyászati Klinika Szeged
  • 3 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Szeged
  • 4 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Radiológiai Klinika Szeged
  • 5 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathologiai Intézet Szeged
  • 6 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ, Sebészeti Klinika Pécs
  • 7 Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőintézet Budapest
  • 8 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Osztály Győr
  • 9 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Budapest
  • 10 Boston University Henry M. Goldman School of Dental Medicine Department of Molecular and Cell Biology Boston Massachusetts USA
  • 11 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Klinika Debrecen
  • 12 Országos Onkológiai Intézet Intervenciós Gasztroenterológiai Részleg Budapest
  • 13 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest
  • 14 MTA–SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport Szeged
  • 15 Szeged Korányi fasor 8–10. 6720
Open access

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Yadav, D., Lowenfels, A. B.: The epidemiology of pancreatitis and pancreatic cancer. Gastroenterology, 2013, 144(6), 1252–1261.

  • Banks, P. A., Bollen, T. L., Dervenis, C., et al.: Classification of acute pancreatitis – 2012: revision of the Atlanta classification and definitions by international consensus. Gut, 2013, 62(1), 102–111.

  • Working Group IAP/APA Acute Pancreatitis Guidelines: IAP/APA evidence-based guidelines for the management of acute pancreatitis. Pancreatology, 2013, 13(4 Suppl. 2), e1–e15.

  • Tenner, S., Baillie, J., DeWitt, J., et al.: American College of Gastroenterology guideline: management of acute pancreatitis. Am. J. Gastroenterol., 2013, 108(9), 1400–1415.

  • Chang, K., Lu, W., Zhang, K., et al.: Rapid urinary trypsinogen-2 test in the early diagnosis of acute pancreatitis: a meta-analysis. Clin. Biochem., 2012, 45(13–14), 1051–1056.

  • Liu, C. L., Fan, S. T., Lo, C. M., et al.: Clinico-biochemical prediction of biliary cause of acute pancreatitis in the era of endoscopic ultrasonography. Aliment. Pharmacol. Ther., 2005, 22(5), 423–431.

  • Wilcox, C. M., Varadarajulu, S., Eloubeidi, M.: Role of endoscopic evaluation in idiopathic pancreatitis: a systematic review. Gastrointest. Endosc., 2006, 63(7), 1037–1045.

  • Whitcomb, D. C., Gorry, M. C., Preston, R. A., et al.: Hereditary pancreatitis is caused by a mutation in the cationic trypsinogen gene. Nat. Genet., 1996, 14(2), 141–145.

  • American College of Chest Physicians/Society of Critical Care Medicine consensus conference: definitions for sepsis and organ failure and guidelines for the use of innovative therapies in sepsis. Crit. Care Med., 1992, 20(6), 864–874.

  • Johnson, C. D., Abu-Hilal, M.: Persistent organ failure during the first week as a marker of fatal outcome in acute pancreatitis. Gut, 2004, 53(9), 1340–1344.

  • Mofidi, R., Duff, M. D., Wigmore, S. J., et al.: Association between early systemic inflammatory response, severity of multiorgan dysfunction and death in acute pancreatitis. Br. J. Surg., 2006, 93(6), 738–744.

  • Papachristou, G. I., Muddana, V., Yadav, D., et al.: Comparison of BISAP, Ranson’s, APACHE-II, and CTSI scores in predicting organ failure, complications, and mortality in acute pancreatitis. Am. J. Gastroenterol., 2010, 105(2), 435–441.

  • Bollen, T. L., Singh, V. K., Maurer, R., et al.: A comparative evaluation of radiologic and clinical scoring systems in the early prediction of severity in acute pancreatitis. Am. J. Gastroenterol., 2012, 107(4), 612–619.

  • Balthazar, E. J., Robinson, D. L., Megibow, A. J., et al.: Acute pancreatitis: value of CT in establishing prognosis. Radiology, 1990, 174(2), 331–336.

  • Morgan, D. E., Baron, T. H., Smith, J. K., et al.: Pancreatic fluid collections prior to intervention: evaluation with MR imaging compared with CT and US. Radiology, 1997, 203(3), 773–778.

  • Wu, B. U., Hwang, J. Q., Gardner, T. H., et al.: Lactated Ringer’s solution reduces systemic inflammation compared with saline in patients with acute pancreatitis. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2011, 9(8), 710–717. e1.

  • Perner, A., Haase, N., Guttormsen, A. B., et al.: Hydroxyethyl starch 130/0.42 versus Ringer’s acetate in severe sepsis. N. Engl. J. Med., 2012, 367(2), 124–134.

  • Mao, E. Q., Tang, Y. Q., Fei, J., et al.: Fluid therapy for severe acute pancreatitis in acute response stage. Chin. Med. J. (Engl.), 2009, 122(2), 169–173.

  • Guidelines for intensive care unit admission, discharge, and triage. Task Force of the American College of Critical Care Medicine, Society of Critical Care Medicine. Crit. Care Med., 1999, 27(3), 633–638.

  • Singla, A., Simons, J., Li, Y., et al.: Admission volume determines outcome for patients with acute pancreatitis. Gastroenterology, 2009, 137(6), 1995–2001.

  • Gardner, T. B., Vege, S. S., Pearson, R. K., et al.: Fluid resuscitation in acute pancreatitis. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2008, 6(10), 1070–1076.

  • Al-Omran, M., Albalawi, Z. H., Tashkandi, M. F., et al.: Enteral versus parenteral nutrition for acute pancreatitis. Cochrane Database Syst. Rev., 2010, (1), CD002837.

  • Kirkpatrick, A. W., Roberts, D. J., De Waele, J., et al.: Intra-abdominal hypertension and the abdominal compartment syndrome: updated consensus definitions and clinical practice guidelines from the World Society of the Abdominal Compartment Syndrome. Intensive Care Med., 2013, 39(7), 1190–1206.

  • Wittau, M., Mayer, B., Scheele, J., et al.: Systematic review and meta-analysis of antibiotic prophylaxis in severe acute pancreatitis. Scand. J. Gastroenterol., 2011, 46(3), 261–270.

  • Luiten, E. J., Hop, W. C., Lange, J. F., et al.: Controlled clinical trial of selective decontamination for the treatment of severe acute pancreatitis. Ann. Surg., 1995, 222(1), 57–65.

  • Besselink, M. G., van Santvoort, H. C., Buskens, E., et al.: Probiotic prophylaxis in predicted severe acute pancreatitis: a randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Lancet, 2008, 371(9613), 651–659.

  • Eckerwall, G. E., Tingstedt, B. B., Bergenzaun, P. E., et al.: Immediate oral feeding in patients with mild acute pancreatitis is safe and may accelerate recovery – a randomized clinical study. Clin. Nutr., 2007, 26(6), 758–763.

  • Teich, N., Aghdassi, A., Fischer, J., et al.: Optimal timing of oral refeeding in mild acute pancreatitis: results of an open randomized multicenter trial. Pancreas, 2010, 39(7), 1088–1092.

  • Petrov, M. S., van Santvoort, H. C., Besselink, M. G., et al.: Enteral nutrition and the risk of mortality and infectious complications in patients with severe acute pancreatitis: a meta-analysis of randomized trials. Arch. Surg., 2008, 143(11), 1111–1117.

  • Sun, J. K., Mu, X. W., Li, W. Q., et al.: Effects of early enteral nutrition on immune function of severe acute pancreatitis patients. World J. Gastroenterol., 2013, 19(6), 917–922.

  • Petrov, M. S., Loveday, B. P., Pylypchuk, R. D., et al.: Systematic review and meta-analysis of enteral nutrition formulations in acute pancreatitis. Br. J. Surg., 2009, 96(11), 1243–1252.

  • Eatock, F. C., Chong, P., Menezes, N., et al.: A randomized study of early nasogastric versus nasojejunal feeding in severe acute pancreatitis. Am. J. Gastroenterol., 2005, 100(2), 432–439.

  • Kumar, A., Singh, N., Prakash, S., et al.: Early enteral nutrition in severe acute pancreatitis: a prospective randomized controlled trial comparing nasojejunal and nasogastric routes. J. Clin. Gastroenterol., 2006, 40(5), 431–434.

  • Mirtallo, J. M., Forbes, A., McClave, S. A., et al.: International consensus guidelines for nutrition therapy in pancreatitis. J. Parenter. Enteral. Nutr., 2012, 36(3), 284–291.

  • Tse, F., Yuan, Y.: Early routine endoscopic retrograde cholangiopancreatography strategy versus early conservative management strategy in acute gallstone pancreatitis. Cochrane Database Syst. Rev., 2012, (5), CD009779.

  • Liu, C. L., Fan, S. T., Lo, C. M., et al.: Comparison of early endoscopic ultrasonography and endoscopic retrograde cholangiopancreatography in the management of acute biliary pancreatitis: a prospective randomized study. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2005, 3(12), 1238–1244.

  • Kondo, S., Isayama, H., Akahane, M., et al.: Detection of common bile duct stones: comparison between endoscopic ultrasonography, magnetic resonance cholangiography, and helical-computed-tomographic cholangiography. Eur. J. Radiol., 2005, 54(2), 271–275.

  • Dumonceau, J. M., Andriulli, A., Elmunzer, B. J., et al.: Prophylaxis of post-ERCP pancreatitis: European Society of Gastrointestinal Endoscopy (ESGE) guideline – Updated June 2014. Endoscopy, 2014, 46(9), 799–815.

  • Dumonceau, J. M., Andriulli, A., Deviere, J., et al.: European Society of Gastrointestinal Endoscopy (ESGE) guideline: prophylaxis of post-ERCP pancreatitis. Endoscopy, 2010, 42(6), 503–515.

  • Artifon, E. L., Chu, A., Freeman, M., et al.: A comparison of the consensus and clinical definitions of pancreatitis with a proposal to redefine post-endoscopic retrograde cholangiopancreatography pancreatitis. Pancreas, 2010, 39(4), 530–535.

  • Dai, H. F., Wang, X. W., Zhao, K.: Role of nonsteroidal anti-inflammatory drugs in the prevention of post-ERCP pancreatitis: a meta-analysis. Hepatobiliary Pancreat. Dis. Int., 2009, 8(1), 11–16.

  • Elmunzer, B. J., Waljee, A. K., Elta, G. H., et al.: A meta-analysis of rectal NSAIDs in the prevention of post-ERCP pancreatitis. Gut, 2008, 57(9), 1262–1267.

  • Zheng, M. H., Xia, H. H., Chen, Y. P.: Rectal administration of NSAIDs in the prevention of post-ERCP pancreatitis: a complementary meta-analysis. Gut, 2008, 57(11), 1632–1633.

  • Adler, D. G., Chari, S. T., Dahl, T. J., et al.: Conservative management of infected necrosis complicating severe acute pancreatitis. Am. J. Gastroenterol., 2003, 98(1), 98–103.

  • Rau, B., Pralle, U., Mayer, J. M., et al.: Role of ultrasonographically guided fine-needle aspiration cytology in the diagnosis of infected pancreatic necrosis. Br. J. Surg., 1998, 85(2), 179–184.

  • Van Santvoort, H. C., Bakker, O. J., Bollen, T. L., et al.: A conservative and minimally invasive approach to necrotizing pancreatitis improves outcome. Gastroenterology, 2011, 141(4), 1254–1263.

  • Beck, W. C., Bhutani, M. S., Raju, G. S., et al: Surgical management of late sequelae in survivors of an episode of acute necrotizing pancreatitis. J. Am. Coll. Surg., 2012, 214(4), 682–688.

  • Besselink, M. G., Verwer, T. J., Schoenmaeckers, E. J., et al.: Timing of surgical intervention in necrotizing pancreatitis. Arch. Surg., 2007, 142(12), 1194–1201.

  • Van Santvoort, H. C., Besselink, M. G., Bakker, O. J., et al.: A step-up approach or open necrosectomy for necrotizing pancreatitis. N. Engl. J. Med., 2010, 362(16), 1491–1502.

  • Bakker, O. J., van Santvoort, H. C., van Brunschot, S., et al.: Endoscopic transgastric vs. surgical necrosectomy for infected necrotizing pancreatitis: a randomized trial. JAMA, 2012, 307(10), 1053–1061.

  • Van Baal, M. C., Besselink, M. G., Bakker, O. J., et al.: Timing of cholecystectomy after mild biliary pancreatitis: a systematic review. Ann. Surg., 2012, 255(5), 860–866.

  • McAlister, V. C., Davenport, E., Renouf, E.: Cholecystectomy deferral in patients with endoscopic sphincterotomy. Cochrane Database Syst. Rev., 2007, (4), CD006233.

  • Nealon, W. H., Bawduniak, J., Walser, E. M.: Appropriate timing of cholecystectomy in patients who present with moderate to severe gallstone-associated acute pancreatitis with peripancreatic fluid collections. Ann. Surg., 2004, 239(6), 741–749.

  • Heider, T. R., Brown, A., Grimm, I. S., et al.: Endoscopic sphincterotomy permits interval laparoscopic cholecystectomy in patients with moderately severe gallstone pancreatitis. J. Gastrointest. Surg., 2006, 10(1), 1–5.