View More View Less
  • 1 Bács-Kiskun Megyei Kórház Gasztroenterológia Kecskemét
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Szeged
  • 3 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Belgyógyászati Klinika Szeged
  • 4 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Radiológiai Klinika Szeged
  • 5 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathologiai Intézet Szeged
  • 6 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ, Sebészeti Klinika Pécs
  • 7 Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőintézet Budapest
  • 8 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Osztály Győr
  • 9 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Budapest
  • 10 Boston University Henry M. Goldman School of Dental Medicine Department of Molecular and Cell Biology Boston Massachusetts USA
  • 11 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Klinika Debrecen
  • 12 Országos Onkológiai Intézet Intervenciós Gasztroenterológiai Részleg Budapest
  • 13 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest
  • 14 MTA–SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport Szeged
  • 15 Szeged Korányi fasor 8–10. 6720
Open access

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Sarles, H., Sarles, J. C., Muratore, R., et al.: Chronic inflammatory sclerosis of the pancreas – an autonomous pancreatic disease? Am. J. Dig. Dis., 1961, 6, 688–698.

  • Yoshida, K., Toki, F., Takeuchi, T., et al.: Chronic pancreatitis caused by an autoimmune abnormality. Proposal of the concept of autoimmune pancreatitis. Dig. Dis. Sci., 1995, 40(7), 1561–1568.

  • Nishimori, I., Tamakoshi, A., Otsuki, M.: Prevalence of autoimmune pancreatitis in Japan from a nationwide survey in 2002. J. Gastroenterol., 2007, 42(Suppl. 18), 6–8.

  • Shimosegawa, T., Chari, S. T., Frulloni, L., et al.: International consensus diagnostic criteria for autoimmune pancreatitis: guidelines of the International Association of Pancreatology. Pancreas, 2011, 40(3), 352–358.

  • Okazaki, K., Kawa, S., Kamisawa, T., et al.: Amendment of the Japanese Consensus Guidelines for Autoimmune Pancreatitis, 2013. I. Concept and diagnosis of autoimmune pancreatitis. J. Gastroenterol., 2014, 49(4), 567–588.

  • Kawa, S., Okazaki, K., Kamisawa, T., et al.: Amendment of the Japanese Consensus Guidelines for Autoimmune Pancreatitis, 2013. II. Extrapancreatic lesions, differential diagnosis. J. Gastroenterol., 2014, 49(5), 765–784.

  • Kamisawa, T., Okazaki, K., Kawa, S., et al.: Amendment of the Japanese Consensus Guidelines for Autoimmune Pancreatitis, 2013. III. Treatment and prognosis of autoimmune pancreatitis. J. Gastroenterol., 2014, 49(6), 961–970.

  • Czakó, L., Gyökeres, T., Topa, L., et al.: Autoimmune pancreatitis in Hungary: a multicenter nationwide study. Pancreatology, 2011, 11(2), 261–267.

  • Czakó, L.: Autoimmune pancreatitis: an underdiagnozed disorder in Hungary? [Autoimmun pancreatitis: Magyarországon aluldiagnosztizált kórkép?] Lege Artis Med., 2006, 16(6), 505–510. [Hungarian]

  • Czakó, L., Hegyközi, É., Pálinkás, A., et al.: Autoimmune pancreatitis: functional and morphological recovery after steroid therapy. World J. Gastroenterol., 2006, 12(11), 1810–1812.

  • O’Reilly, D. A., Malde, D. J., Duncan, T., et al.: Review of the diagnosis, classification and management of autoimmune pancreatitis. World J. Gastrointest. Pathophysiol., 2014, 5(2), 71–78.

  • Notohara, K., Burgart, L. J., Yadav, D., et al.: Idiopathic chronic pancreatitis with periductal lymphoplasmacytic infiltration: clinicopathologic features of 35 cases. Am. J. Surg. Pathol., 2003, 27(8), 1119–1127.

  • Chari, S. T., Kloeppel, G., Zhang, L., et al., Autoimmune Pancreatitis International Cooperative Study Group (APICS): Histopathologic and clinical subtypes of autoimmune pancreatitis: the Honolulu consensus document. Pancreas, 2010, 39(5), 549–554.

  • Kanno, A., Nishimori, I., Masamune, A., et al.: Nationwide epidemiological survey of autoimmune pancreatitis in Japan. Pancreas, 2012, 41(6), 835–839.

  • Ko, S. B., Mizuno, N., Yatabe, Y., et al.: Corticosteroids correct aberrant CFTR localization in the duct and regenerate acinar cells in autoimmune pancreatitis. Gastroenterology, 2010, 138(5), 1988–1996.

  • Tanaka, S., Kobayashi, T., Nakanishi, K., et al.: Corticosteroid-responsive diabetes mellitus associated with autoimmune pancreatitis. Lancet, 2000, 356(9233), 910–911.

  • Hart, P. A., Kamisawa, T., Brugge, W. R., et al.: Long-term outcomes of autoimmune pancreatitis: a multicentre, international analysis. Gut, 2013, 62(12), 1771–1776.

  • Nishino, T., Toki, F., Oyama, H., et al.: Long-term outcome of autoimmune pancreatitis after oral prednisolone therapy. Intern. Med., 2006, 45(8), 497–501.

  • Hirano, K., Tada, M., Isayama, H., et al.: Long-term prognosis of autoimmune pancreatitis with and without corticosteroid treatment. Gut, 2007, 56(12), 1719–1724.

  • Kamisawa, T., Okamoto, A.: Prognosis of autoimmune pancreatitis. J. Gastroenterol., 2007, 42(Suppl. 18), 59–62.

  • Kamisawa, T., Shimosegawa, T., Okazaki, K., et al.: Standard steroid treatment for autoimmune pancreatitis. Gut, 2009, 58(11), 1504–1507.

  • Okazaki, K.: Autoimmune pancreatitis: etiology, pathogenesis, clinical findings and treatment. The Japanese experience. JOP, 2005, 6(Suppl. 1), 89–96.

  • Okazaki, K., Uchida, K., Ohana, M., et al.: Autoimmune-related pancreatitis is associated with autoantibodies and a Th1/Th2-type cellular immune response. Gastroenterology, 2000, 118(3), 573–581.

  • Kamisawa, T., Egawa, N., Nakajima, H., et al.: Comparison of radiological and histological findings in autoimmune pancreatitis. Hepatogastroenterology, 2006, 53(72), 953–956.

  • Muraki, T., Ozaki, Y., Hamano, H., et al.: Ultrasonographic diagnosis of autoimmune pancreatitis. Biliary Tract Pancreas, Tan to Sui, 2005, 26, 711–716.

  • Irie, H., Honda, H., Baba, S., et al.: Autoimmune pancreatitis: CT and MR characteristics. Am. J. Roentgenol., 1998, 170(5), 1323–1327.

  • Suzuki, K., Itoh, S., Nagasaka, T., et al.: CT findings in autoimmune pancreatitis: assessment using multiphase contrast-enhanced multisection CT. Clin. Radiol., 2010, 65(9), 735–743.

  • Ishigami, K., Tajima, T., Nishie, A., et al.: MRI findings of pancreatic lymphoma and autoimmune pancreatitis: a comparative study. Eur. J. Radiol., 2010, 74(3), e22–e28.

  • Toki, F., Kozu, T., Oi, I.: An usual type of chronic pancreatitis showing diffuse narrowing of the entire main pancreatic duct on ERCP. A report of four cases. Endoscopy, 1992, 24, 640.

  • Wakabayashi, T., Kawaura, Y., Satomura, Y., et al.: Clinical and imaging features of autoimmune pancreatitis with focal pancreatic swelling or mass formation; comparison with so-called tumor-forming pancreatitis and pancreatic carcinoma. Am. J. Gastroenterol., 2003, 98(12), 2679–2687.

  • Nakazawa, T., Ohara, H., Sano, H., et al.: Difficulty in diagnosing autoimmune pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2007, 65(1), 99–108.

  • Nishino, T., Oyama, H., Toki, F., et al.: Differentiation between autoimmune pancreatitis and pancreatic carcinoma based on endoscopic retrograde cholangiopancreatography findings. J. Gastroenterol., 2010, 45(9), 988–996.

  • Kamisawa, T., Imai, M., Yui Chen, P., et al.: Strategy for differentiating autoimmune pancreatitis from pancreatic cancer. Pancreas, 2008, 37(3), e62–e67.

  • Horiuchi, A., Kawa, S., Hamano, H., et al.: ERCP features in 27 patients with autoimmune pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2002, 55(4), 494–499.

  • Nishino, T., Toki, F., Oyama, H., et al.: Biliary tract involvement in autoimmune pancreatitis. Pancreas, 2005, 30(1), 76–82.

  • Nakazawa, T., Ohara, H., Sano, H., et al.: Cholangiography can discriminate sclerosing cholangitis with autoimmune pancreatitis from primary sclerosing cholangitis. Gastrointest. Endosc., 2004, 60(6), 937–944.

  • Hirano, K., Shiratori, Y., Komatsu, Y., et al.: Involvement of the biliary system in autoimmune pancreatitis: a follow-up study. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2003, 1(6), 453–464.

  • Kanno, A., Ishida, K., Hamada, S., et al.: Diagnosis of autoimmune pancreatitis by EUS-FNA by using a 22-gauge needle based on the International Consensus Diagnostic Criteria. Gastrointest. Endosc., 2012, 76(3), 594–602.

  • Ghazale, A., Chari, S. T., Smyrk, T. C., et al.: Value of serum IgG4 in the diagnosis of autoimmune pancreatitis and in distinguishing it from pancreatic cancer. Am. J. Gastroenterol., 2007, 102(8), 1646–1653.

  • Hoki, N., Mizuno, N., Sawaki, A., et al.: Diagnosis of autoimmune pancreatitis using endoscopic ultrasonography. J. Gastroenterol., 2009, 44(2), 154–159.

  • Deshpande, V., Mino-Kenudson, M., Brugge, W. R., et al.: Endoscopic ultrasound guided fine needle aspiration biopsy of autoimmune pancreatitis: diagnostic criteria and pitfalls. Am. J. Surg. Pathol., 2005, 29(11), 1464–1471.

  • Williams, D. B., Sahai, A. V., Aabakken, L., et al.: Endoscopic ultrasound guided fine needle aspiration biopsy: a large single centre experience. Gut, 1999, 44(5), 720–726.

  • Eloubeidi, M. A., Chen, V. K., Eltoum, I. A.: Endoscopic ultrasound-guided fine needle aspiration biopsy of patients with suspected pancreatic cancer: diagnostic accuracy and acute and 30-day complications. Am. J. Gastroenterol., 2003, 98(12), 2663–2668.

  • Mizuno, N., Bhatia, V., Hosoda, W., et al.: Histological diagnosis of autoimmune pancreatitis using EUS-guided trucut biopsy: a comparison study with EUS-FNA. J. Gastroenterol., 2009, 44(7), 742–750.

  • Ishikawa, T., Itoh, A., Kawashima, H., et al.: Endoscopic ultrasound-guided fine needle aspiration in the differentiation of type 1 and type 2 autoimmune pancreatitis. World J. Gastroenterol., 2012, 18(29), 3883–3888.

  • Mizuno, N., Bhatia, V., Hosoda, W., et al.: Histological diagnosis of autoimmune pancreatitis using EUS-guided trucut biopsy: a comparison study with EUS-FNA. J. Gastroenterol., 2009, 44(7), 742–750.

  • Iwashita, T., Yasuda, I., Doi, S., et al.: Use of samples from endoscopic ultrasound-guided 19-gauge fine-needle aspiration in diagnosis of autoimmune pancreatitis. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2012, 10(3), 316–322.

  • Czakó, L., Dubravcsik, Z., Gasztonyi, B., et al.: The role of endoscopic ultrasound in the diagnosis and therapy of gastrointestinal disorders. [Az endoszkópos ultrahang alkalmazása a gastrointestinalis betegségek diagnosztikájában és terápiájában.] Orv. Hetil., 2014, 155(14), 526–540. [Hungarian]

  • Nakazawa, T., Ohara, H., Sano, H., et al.: Schematic classification of sclerosing cholangitis with autoimmune pancreatitis by cholangiography. Pancreas, 2006, 32(2), 229.

  • Ohara, H., Okazaki, K., Tsubouchi, H., et al.: Clinical diagnostic criteria of IgG4-related sclerosing cholangitis 2012. J. Hepatobiliary Pancreat. Sci., 2012, 19(5), 536–542.

  • Wakabayashi, T., Kawaura, Y., Satomura, Y., et al.: Long-term prognosis of duct-narrowing chronic pancreatitis: strategy for steroid treatment. Pancreas, 2005, 30(1), 31–39.

  • Kamisawa, T., Yoshiike, M., Egawa, N., et al.: Treating patients with autoimmune pancreatitis: results from a long-term follow-up study. Pancreatology, 2005, 5(2–3), 234–238.

  • Ghazale, A., Chari, S. T., Zhang, L., et al.: Immunoglobulin G4-associated cholangitis: clinical profile and response to therapy. Gastroenterology, 2008, 134(3), 706–715.