View More View Less
  • 1 Bács-Kiskun Megyei Kórház Gasztroenterológia Kecskemét
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Szeged
  • | 3 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Belgyógyászati Klinika Szeged
  • | 4 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Radiológiai Klinika Szeged
  • | 5 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathologiai Intézet Szeged
  • | 6 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ, Sebészeti Klinika Pécs
  • | 7 Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőintézet Budapest
  • | 8 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Osztály Győr
  • | 9 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Budapest
  • | 10 Boston University Henry M. Goldman School of Dental Medicine Department of Molecular and Cell Biology Boston Massachusetts USA
  • | 11 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Klinika Debrecen
  • | 12 Országos Onkológiai Intézet Intervenciós Gasztroenterológiai Részleg Budapest
  • | 13 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest
  • | 14 MTA–SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport Szeged
  • | 15 Szeged Korányi fasor 8–10. 6720
Open access

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

  • Sarles, H., Sarles, J. C., Muratore, R., et al.: Chronic inflammatory sclerosis of the pancreas – an autonomous pancreatic disease? Am. J. Dig. Dis., 1961, 6, 688–698.

  • Yoshida, K., Toki, F., Takeuchi, T., et al.: Chronic pancreatitis caused by an autoimmune abnormality. Proposal of the concept of autoimmune pancreatitis. Dig. Dis. Sci., 1995, 40(7), 1561–1568.

  • Nishimori, I., Tamakoshi, A., Otsuki, M.: Prevalence of autoimmune pancreatitis in Japan from a nationwide survey in 2002. J. Gastroenterol., 2007, 42(Suppl. 18), 6–8.

  • Shimosegawa, T., Chari, S. T., Frulloni, L., et al.: International consensus diagnostic criteria for autoimmune pancreatitis: guidelines of the International Association of Pancreatology. Pancreas, 2011, 40(3), 352–358.

  • Okazaki, K., Kawa, S., Kamisawa, T., et al.: Amendment of the Japanese Consensus Guidelines for Autoimmune Pancreatitis, 2013. I. Concept and diagnosis of autoimmune pancreatitis. J. Gastroenterol., 2014, 49(4), 567–588.

  • Kawa, S., Okazaki, K., Kamisawa, T., et al.: Amendment of the Japanese Consensus Guidelines for Autoimmune Pancreatitis, 2013. II. Extrapancreatic lesions, differential diagnosis. J. Gastroenterol., 2014, 49(5), 765–784.

  • Kamisawa, T., Okazaki, K., Kawa, S., et al.: Amendment of the Japanese Consensus Guidelines for Autoimmune Pancreatitis, 2013. III. Treatment and prognosis of autoimmune pancreatitis. J. Gastroenterol., 2014, 49(6), 961–970.

  • Czakó, L., Gyökeres, T., Topa, L., et al.: Autoimmune pancreatitis in Hungary: a multicenter nationwide study. Pancreatology, 2011, 11(2), 261–267.

  • Czakó, L.: Autoimmune pancreatitis: an underdiagnozed disorder in Hungary? [Autoimmun pancreatitis: Magyarországon aluldiagnosztizált kórkép?] Lege Artis Med., 2006, 16(6), 505–510. [Hungarian]

  • Czakó, L., Hegyközi, É., Pálinkás, A., et al.: Autoimmune pancreatitis: functional and morphological recovery after steroid therapy. World J. Gastroenterol., 2006, 12(11), 1810–1812.

  • O’Reilly, D. A., Malde, D. J., Duncan, T., et al.: Review of the diagnosis, classification and management of autoimmune pancreatitis. World J. Gastrointest. Pathophysiol., 2014, 5(2), 71–78.

  • Notohara, K., Burgart, L. J., Yadav, D., et al.: Idiopathic chronic pancreatitis with periductal lymphoplasmacytic infiltration: clinicopathologic features of 35 cases. Am. J. Surg. Pathol., 2003, 27(8), 1119–1127.

  • Chari, S. T., Kloeppel, G., Zhang, L., et al., Autoimmune Pancreatitis International Cooperative Study Group (APICS): Histopathologic and clinical subtypes of autoimmune pancreatitis: the Honolulu consensus document. Pancreas, 2010, 39(5), 549–554.

  • Kanno, A., Nishimori, I., Masamune, A., et al.: Nationwide epidemiological survey of autoimmune pancreatitis in Japan. Pancreas, 2012, 41(6), 835–839.

  • Ko, S. B., Mizuno, N., Yatabe, Y., et al.: Corticosteroids correct aberrant CFTR localization in the duct and regenerate acinar cells in autoimmune pancreatitis. Gastroenterology, 2010, 138(5), 1988–1996.

  • Tanaka, S., Kobayashi, T., Nakanishi, K., et al.: Corticosteroid-responsive diabetes mellitus associated with autoimmune pancreatitis. Lancet, 2000, 356(9233), 910–911.

  • Hart, P. A., Kamisawa, T., Brugge, W. R., et al.: Long-term outcomes of autoimmune pancreatitis: a multicentre, international analysis. Gut, 2013, 62(12), 1771–1776.

  • Nishino, T., Toki, F., Oyama, H., et al.: Long-term outcome of autoimmune pancreatitis after oral prednisolone therapy. Intern. Med., 2006, 45(8), 497–501.

  • Hirano, K., Tada, M., Isayama, H., et al.: Long-term prognosis of autoimmune pancreatitis with and without corticosteroid treatment. Gut, 2007, 56(12), 1719–1724.

  • Kamisawa, T., Okamoto, A.: Prognosis of autoimmune pancreatitis. J. Gastroenterol., 2007, 42(Suppl. 18), 59–62.

  • Kamisawa, T., Shimosegawa, T., Okazaki, K., et al.: Standard steroid treatment for autoimmune pancreatitis. Gut, 2009, 58(11), 1504–1507.

  • Okazaki, K.: Autoimmune pancreatitis: etiology, pathogenesis, clinical findings and treatment. The Japanese experience. JOP, 2005, 6(Suppl. 1), 89–96.

  • Okazaki, K., Uchida, K., Ohana, M., et al.: Autoimmune-related pancreatitis is associated with autoantibodies and a Th1/Th2-type cellular immune response. Gastroenterology, 2000, 118(3), 573–581.

  • Kamisawa, T., Egawa, N., Nakajima, H., et al.: Comparison of radiological and histological findings in autoimmune pancreatitis. Hepatogastroenterology, 2006, 53(72), 953–956.

  • Muraki, T., Ozaki, Y., Hamano, H., et al.: Ultrasonographic diagnosis of autoimmune pancreatitis. Biliary Tract Pancreas, Tan to Sui, 2005, 26, 711–716.

  • Irie, H., Honda, H., Baba, S., et al.: Autoimmune pancreatitis: CT and MR characteristics. Am. J. Roentgenol., 1998, 170(5), 1323–1327.

  • Suzuki, K., Itoh, S., Nagasaka, T., et al.: CT findings in autoimmune pancreatitis: assessment using multiphase contrast-enhanced multisection CT. Clin. Radiol., 2010, 65(9), 735–743.

  • Ishigami, K., Tajima, T., Nishie, A., et al.: MRI findings of pancreatic lymphoma and autoimmune pancreatitis: a comparative study. Eur. J. Radiol., 2010, 74(3), e22–e28.

  • Toki, F., Kozu, T., Oi, I.: An usual type of chronic pancreatitis showing diffuse narrowing of the entire main pancreatic duct on ERCP. A report of four cases. Endoscopy, 1992, 24, 640.

  • Wakabayashi, T., Kawaura, Y., Satomura, Y., et al.: Clinical and imaging features of autoimmune pancreatitis with focal pancreatic swelling or mass formation; comparison with so-called tumor-forming pancreatitis and pancreatic carcinoma. Am. J. Gastroenterol., 2003, 98(12), 2679–2687.

  • Nakazawa, T., Ohara, H., Sano, H., et al.: Difficulty in diagnosing autoimmune pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2007, 65(1), 99–108.

  • Nishino, T., Oyama, H., Toki, F., et al.: Differentiation between autoimmune pancreatitis and pancreatic carcinoma based on endoscopic retrograde cholangiopancreatography findings. J. Gastroenterol., 2010, 45(9), 988–996.

  • Kamisawa, T., Imai, M., Yui Chen, P., et al.: Strategy for differentiating autoimmune pancreatitis from pancreatic cancer. Pancreas, 2008, 37(3), e62–e67.

  • Horiuchi, A., Kawa, S., Hamano, H., et al.: ERCP features in 27 patients with autoimmune pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 2002, 55(4), 494–499.

  • Nishino, T., Toki, F., Oyama, H., et al.: Biliary tract involvement in autoimmune pancreatitis. Pancreas, 2005, 30(1), 76–82.

  • Nakazawa, T., Ohara, H., Sano, H., et al.: Cholangiography can discriminate sclerosing cholangitis with autoimmune pancreatitis from primary sclerosing cholangitis. Gastrointest. Endosc., 2004, 60(6), 937–944.

  • Hirano, K., Shiratori, Y., Komatsu, Y., et al.: Involvement of the biliary system in autoimmune pancreatitis: a follow-up study. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2003, 1(6), 453–464.

  • Kanno, A., Ishida, K., Hamada, S., et al.: Diagnosis of autoimmune pancreatitis by EUS-FNA by using a 22-gauge needle based on the International Consensus Diagnostic Criteria. Gastrointest. Endosc., 2012, 76(3), 594–602.

  • Ghazale, A., Chari, S. T., Smyrk, T. C., et al.: Value of serum IgG4 in the diagnosis of autoimmune pancreatitis and in distinguishing it from pancreatic cancer. Am. J. Gastroenterol., 2007, 102(8), 1646–1653.

  • Hoki, N., Mizuno, N., Sawaki, A., et al.: Diagnosis of autoimmune pancreatitis using endoscopic ultrasonography. J. Gastroenterol., 2009, 44(2), 154–159.

  • Deshpande, V., Mino-Kenudson, M., Brugge, W. R., et al.: Endoscopic ultrasound guided fine needle aspiration biopsy of autoimmune pancreatitis: diagnostic criteria and pitfalls. Am. J. Surg. Pathol., 2005, 29(11), 1464–1471.

  • Williams, D. B., Sahai, A. V., Aabakken, L., et al.: Endoscopic ultrasound guided fine needle aspiration biopsy: a large single centre experience. Gut, 1999, 44(5), 720–726.

  • Eloubeidi, M. A., Chen, V. K., Eltoum, I. A.: Endoscopic ultrasound-guided fine needle aspiration biopsy of patients with suspected pancreatic cancer: diagnostic accuracy and acute and 30-day complications. Am. J. Gastroenterol., 2003, 98(12), 2663–2668.

  • Mizuno, N., Bhatia, V., Hosoda, W., et al.: Histological diagnosis of autoimmune pancreatitis using EUS-guided trucut biopsy: a comparison study with EUS-FNA. J. Gastroenterol., 2009, 44(7), 742–750.

  • Ishikawa, T., Itoh, A., Kawashima, H., et al.: Endoscopic ultrasound-guided fine needle aspiration in the differentiation of type 1 and type 2 autoimmune pancreatitis. World J. Gastroenterol., 2012, 18(29), 3883–3888.

  • Mizuno, N., Bhatia, V., Hosoda, W., et al.: Histological diagnosis of autoimmune pancreatitis using EUS-guided trucut biopsy: a comparison study with EUS-FNA. J. Gastroenterol., 2009, 44(7), 742–750.

  • Iwashita, T., Yasuda, I., Doi, S., et al.: Use of samples from endoscopic ultrasound-guided 19-gauge fine-needle aspiration in diagnosis of autoimmune pancreatitis. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2012, 10(3), 316–322.

  • Czakó, L., Dubravcsik, Z., Gasztonyi, B., et al.: The role of endoscopic ultrasound in the diagnosis and therapy of gastrointestinal disorders. [Az endoszkópos ultrahang alkalmazása a gastrointestinalis betegségek diagnosztikájában és terápiájában.] Orv. Hetil., 2014, 155(14), 526–540. [Hungarian]

  • Nakazawa, T., Ohara, H., Sano, H., et al.: Schematic classification of sclerosing cholangitis with autoimmune pancreatitis by cholangiography. Pancreas, 2006, 32(2), 229.

  • Ohara, H., Okazaki, K., Tsubouchi, H., et al.: Clinical diagnostic criteria of IgG4-related sclerosing cholangitis 2012. J. Hepatobiliary Pancreat. Sci., 2012, 19(5), 536–542.

  • Wakabayashi, T., Kawaura, Y., Satomura, Y., et al.: Long-term prognosis of duct-narrowing chronic pancreatitis: strategy for steroid treatment. Pancreas, 2005, 30(1), 31–39.

  • Kamisawa, T., Yoshiike, M., Egawa, N., et al.: Treating patients with autoimmune pancreatitis: results from a long-term follow-up study. Pancreatology, 2005, 5(2–3), 234–238.

  • Ghazale, A., Chari, S. T., Zhang, L., et al.: Immunoglobulin G4-associated cholangitis: clinical profile and response to therapy. Gastroenterology, 2008, 134(3), 706–715.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 1 4
Feb 2021 0 6 10
Mar 2021 0 1 4
Apr 2021 0 11 10
May 2021 0 5 6
Jun 2021 0 4 1
Jul 2021 0 0 0