View More View Less
  • 1 Heim Pál Gyermekkórház-Rendelőintézet Budapest
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Belgyógyászati Klinika Szeged
  • 3 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Szeged
  • 4 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Radiológiai Klinika Szeged
  • 5 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathologiai Intézet Szeged
  • 6 Bács-Kiskun Megyei Kórház Gasztroenterológia Kecskemét
  • 7 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ, Sebészeti Klinika Pécs
  • 8 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Osztály Győr
  • 9 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Budapest
  • 10 Boston University Henry M. Goldman School of Dental Medicine Department of Molecular and Cell Biology Boston Massachusetts USA
  • 11 Hepatology and Nutrition, Cincinnati Children’s Hospital Division of Pediatric Gastroenterology Cincinnati Ohio USA
  • 12 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Klinika Debrecen
  • 13 Országos Onkológiai Intézet Intervenciós Gasztroenterológiai Részleg Budapest
  • 14 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest
  • 15 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Sebészeti Klinika Budapest
  • 16 MTA–SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport Szeged
  • 17 Szeged Korányi fasor 8–10. 6720
Open access

A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Morinville, V. D., Husain, S. Z., Bai, H., et al.: Definitions of pediatric pancreatitis and survey of present clinical practices. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2012, 55(3), 261–265.

  • Bai, H. X., Lowe, M. E., Husain, S. Z.: What have we learned about acute pancreatitis in children? J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2011, 52(3), 262–270.

  • Morinville, V. D., Barmada, M. M., Lowe, M. E., et al.: Increasing incidence of acute pancreatitis at an American pediatric tertiary care center: is greater awareness among physicians responsible? Pancreas, 2010, 39(1), 5–8.

  • Abu-El-Haija, M., Lin, T. K., Palermo, J.: Update to the management of pediatric acute pancreatitis: highlighting areas in need of research. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2014, 58(6), 689–693.

  • Kandula, L., Lowe, M. E.: Etiology and outcome of acute pancreatitis in infants and toddlers. J. Pediatr., 2008, 152(1), 106–110.

  • Berney, T., Belli, D., Bugmann, P., et al.: Influence of severe underlying pathology and hypovolemic shock on the development of acute pancreatitis in children. J. Pediatr. Surg., 1996, 31(9), 1256–1261.

  • Park, A. J., Latif, S. U., Ahmad, M. U., et al.: A comparison of presentation and management trends in acute pancreatitis between infants/toddlers and older children. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2010, 51(2), 167–170.

  • DeBanto, J. R., Goday, P. S., Pedroso, M. R., et al.: Acute pancreatitis in children. Am. J. Gastroenterol., 2002, 97(7), 1726–1731.

  • Joergensen, M., Brusgaard, K., Crüger, D. G., et al.: Incidence, etiology and prognosis of first time acute pancreatitis in young patients: A population-based cohort study. Pancreatology, 2010, 10(4), 453–461.

  • Lowe, M. E., Greer, J. B.: Pancreatitis in children and adolescents. Curr. Gastroenterol. Rep., 2008, 10(2), 128–135.

  • Patel, R., Johlin, F. C. Jr., Murray, J.: Celiac disease and recurrent pancreatitis. Gastrointest. Endosc., 1999, 50(6), 823–827.

  • Whitcomb, D. C., Gorry, M. C., Preston, R. A., et al.: Hereditary pancreatitis is caused by a mutation in the cationic trypsinogen gene. Nat. Genet., 1996, 14(2), 141–145.

  • Bertin, C., Pelletier, A. L., Vullierme, M. P., et al.: Pancreas divisum is not a cause of pancreatitis by itself but acts as a partner of genetic mutations. Am. J. Gastroenterol., 2012, 107(2), 311–317.

  • Witt, H., Beer, S., Rosendahl, J., et al.: Variants in CPA1 are strongly associated with early onset chronic pancreatitis. Nat. Genet., 2013, 45(10), 1216–1220.

  • Witt, H., Luck, W., Hennies, H. C., et al.: Mutations in the gene encoding the serine protease inhibitor, Kazal type 1 are associated with chronic pancreatitis. Nat, Genet., 2000, 25(2), 213–216.

  • Rosendahl, J., Witt, H., Szmola, R., et al.: Chymotrypsin C (CTRC) variants that diminish activity or secretion are associated with chronic pancreatitis. Nat. Genet., 2008, 40(1), 78–82.

  • Rosendahl, J., Landt, O., Bernadova, J., et al.: CFTR, SPINK1, CTRC and PRSS1 variants in chronic pancreatitis: is the role of mutated CFTR overestimated? Gut, 2013, 62(4), 582–592.

  • Working Group IAP/APA Acute Pancreatitis Guidelines: IAP/APA evidence-based guidelines for the management of acute pancreatitis. Pancreatology, 2013, 13(4 Suppl. 2), e1–e15.

  • Fabre, A., Petit, P., Gaudart, J., et al.: Severity scores in children with acute pancreatitis. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2012, 55(3), 266–267.

  • Coffey, M. J., Nightingale, S., Ooi, C. Y.: Serum lipase as an early predictor of severity in pediatric acute pancreatitis. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2013, 56(6), 602–608.

  • Siegel, M. J., Martin, K. W., Worthington, J. L.: Normal and abnormal pancreas in children: US studies. Radiology, 1987, 165(1), 15–18.

  • American Gastroenterological Association (AGA) Institute on ‘‘Management of Acute Pancreatitis’’ Clinical Practice and Economics Committee; AGA Institute Governing Board: AGA Institute medical position statement on acute pancreatitis. Gastroenterology, 2007, 132(5), 2019–2021.

  • Banks, P. A., Freeman, M. L.: Practice guidelines in acute pancreatitis. Am. J. Gastroenterol., 2006, 101(10), 2379–2400.

  • Rescorla, F. J., Plumley, D. A., Sherman, S., et al.: The efficacy of early ERCP in pediatric pancreatic trauma. J. Pediatr. Surg., 1995, 30(2), 336–340.

  • Darge, K., Anupindi, S.: Pancreatitis and the role of US, MRCP and ERCP. Pediatr. Radiol., 2009, 39(Suppl. 2), S153–S157.

  • Varadarajulu, S., Wilcox, C. M., Eloubeidi, M. A.: Impact of EUS in the evaluation of pancreaticobiliary disorders in children. Gastrointest. Endosc., 2005, 62(2), 239–244.

  • Tipnis, N. A., Dua, K. S., Werlin, S. L.: A retrospective assessment of magnetic resonance cholangiopancreatography in children. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2008, 46(1), 59–64.

  • Birmingham Children’s Hospital: Intravenous fluid therapy, Guideline, 2nd ed., 2010.

  • Petrov, M. S., van Santvoort, H. C., Besselink, M. G., et al.: Oral refeeding after onset of acute pancreatitis: a review of literature. Am. J. Gastroenterol., 2007, 102(9), 2079–2084.

  • Kumar, S., Gariepy, C. E.: Nutrition and acute pancreatitis: review of the literature and pediatric perspectives. Curr. Gastroenterol. Rep., 2013, 15(8), 338.

  • Oláh, A., Pardavi, G., Belágyi, T., et al.: Early nasojejunal feeding in acute pancreatitis is associated with a lower complication rate. Nutrition, 2002, 18(3), 259–262.

  • McClave, S. A., Chang, W. K., Dhaliwal, R., et al.: Nutrition support in acute pancreatitis: a systematic review of the literature. J. Parenter. Enter. Nutr., 2006, 30(2), 143–156.

  • Tse, F., Yuan, Y.: Early routine endoscopic retrograde cholangiopancreatography strategy versus early conservative management strategy in acute gallstone pancreatitis. Cochrane Database Syst. Rev., 2012, (5), CD009779.

  • Lin, T. K., Palermo, J., Nathan, J. D., et al.: Timing of cholecystectomy in children with biliary pancreatitis. Early versus delayed surgery: A single pediatric center. PancreasFest 2014, abstract.

  • Bakker, O. J., van Santvoort, H. C., Hagenaars, J. C., et al.: Timing of cholecystectomy after mild biliary pancreatitis. Br. J. Surg., 2011, 98(10), 1446–1454.

  • Jazrawi, S. F., Barth, B. A., Sreenarasimhaiah, J.: Efficacy of endoscopic ultrasound-guided drainage of pancreatic pseudocysts in a pediatric population. Dig. Dis. Sci., 2011, 56(3), 902–908.

  • Attila, T., Adler, D. G., Hilden, K., et al.: EUS in pediatric patients. Gastrointest. Endosc., 2009, 70(5), 892–898.

  • Ludvigsson, J. F., Montgomery, S. M., Ekbom, A.: Risk of pancreatitis in 14,000 individuals with celiac disease. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2007, 5(11), 1347–1353.

  • Varadarajulu, S., Wilcox, C. M., Eloubeidi, M. A.: Impact of EUS in the evaluation of pancreaticobiliary disorders in children. Gastrointest. Endosc., 2005, 62(2), 239–244.

  • Manfredi, R., Lucidi, V., Gui, B., et al.: Idiopathic chronic pancreatitis in children: MR cholangiopancreatography after secretin administration. Radiology, 2002, 224(3), 675–682.

  • Hsu, R. K., Draganov, P., Leung, J. W., et al.: Therapeutic ERCP in the management of pancreatitis in children. Gastrointest. Endosc., 2000, 51(4 Pt 1), 396–400.

  • Iqbal, C. W., Baron, T. H., Moir, C. R., et al.: Post-ERCP pancreatitis in pediatric patients. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr., 2009, 49(4), 430–434.

  • Stallings, V. A., Stark, L. J., Robinson, K. A., et al.: Evidence-based practice recommendations for nutrition-related management of children and adults with cystic fibrosis and pancreatic insufficiency: results of a systematic review. J. Am. Diet. Assoc., 2008, 108(5), 832–839.

  • Graff, G. R., Maguiness, K., McNamara, J., et al.: Efficacy and tolerability of a new formulation of pancreas lipase delayed-release capsules in children aged 7 to 11 years with exocrine pancreatic insufficiency and cystic fibrosis: a multicenter, randomized, double-blind, placebo-controlled, two-period crossover, superiority study. Clin. Ther., 2010, 32(1), 89–103.