View More View Less
  • 1 Budai Hepatológiai Centrum Budapest Egry József u. 1–3. 1111
  • 2 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Hepatológiai Szakrendelés Budapest
  • 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Transzplantációs és Sebészeti Klinika Budapest
  • 4 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest
  • 5 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Belgyógyászati Klinika Budapest
  • 6 Szent György Egyetemi Oktató Kórház I. Belgyógyászat és Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium Székesfehérvár
  • 7 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Belgyógyászati Osztály Kaposvár
  • 8 Egyesített Szent István és Szent László Kórház Budapest
  • 9 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar I. Belgyógyászati Klinika Pécs
  • 10 MH Egészségügyi Központ Honvédkórház I. Belgyógyászati Osztály Budapest
  • 11 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet Debrecen
Open access

A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelent. Az irányelv célja a 2015. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5–0,7%-át sújtó hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott – egyéves – időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D esetén pegilált interferon kezelés szükséges. Orv. Hetil., 2015, 156(Szuppl. 1), 25–35.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Management of chronic B and D hepatitis. The guideline of the Hungarian Ministry of Human Resources. [A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szakmai Protokollja a B- és D-hepatitis kezeléséről.] Egészségügyi Közlöny, 2011, 61(7), 1379–1385. www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/6/PDF/2011/7.pdf [Hungarian]

  • Horváth, G., Hunyady, B., Gervain, J., et al.: Diagnosis and treatment of chronic hepatitis B and D. Hungarian national consensus guideline. [A B- és D-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése. Magyar konszenzusajánlás.] Orv. Hetil., 2014, 155 (Suppl. 2), 25–36. [Hungarian]

  • European Association for the Study of the Liver: EASL Clinical Practice Guidelines: Management of chronic hepatitis B virus infection. J. Hepatol., 2012, 57(1), 167–185.

  • Lok, A. S., McMahon, B. J.: Chronic hepatitis B: update 2009. Hepatology, 2009, 50(3), 661–662.

  • Horváth, G.: New drugs for the treatment of chronic hepatitis B and interdisciplinary aspects of chronic hepatitis B virus infection. [A hepatitis B-vírus-fertőzés új gyógyszerei és interdiszciplináris vonatkozásai.] Orv. Hetil., 2013, 154(29), 1142–1150 [Hungarian]

  • Makara, M., Horváth, G., Gervain, J., et al.: Hungarian consensus guideline for the diagnosis and treatment of B, C, and D viral hepatitis. [Ajánlás a B-, a C- és a D-vírus hepatitisek diagnosztikájára és antivirális kezelésére.] Orv. Hetil., 2012, 153(10), 375–394. [Hungarian]

  • Tornai, I.: Interferon-based versus direct antiviral therapy in patients with chronic hepatitis B. [Interferonalapú versus direkt antivirális terápia a krónikus B hepatitis kezelésében.] Orv. Hetil., 2011, 152(22), 869–874. [Hungarian]

  • Pár, A., Pár, G.: Non-invasive fibrosis assessment in chronic hepatitis C: aspartate-aminotransferase to platelet ratio index (APRI) and transient elastography (FibroScan). [Nem invazív fibrosisdiagnosztika krónikus C-hepatitisben: aszpartát-aminotranszferáz/thrombocyta hányadosindex (APRI) és tranziens elasztográfia (FibroScan).] Orv. Hetil., 2010, 151(47), 1951–1955. [Hungarian]

  • Horváth, G.: New non-invasive tool for assessment of liver fibrosis: transient elastography. [A májfibrosis meghatározásának új, noninvazív módszere: tranziens elasztográfia (FibroScan).] Orv. Hetil., 2011, 152(22), 860–865. [Hungarian]

  • Chen, C. J., Yang, H. I., Su, J., et al.: Risk of hepatocellular carcinoma across a biological gradient of serum hepatitis B virus DNA level. JAMA, 2006, 295(1), 65–73.

  • Chen, C. J., Yang, H. I., Su, J., et al.: Serial monitoring of viral load and serum alanine aminotransferase level and the risk of hepatocellular carcinoma (HCC): R.E.V.E.A.L.-HBV study update. J. Hepatol., 2008, 48(Suppl. 2), S61 (A141).

  • Marcellin, P., Gane, E., Buti, M., et al.: Regression of cirrhosis during treatment with tenofovir disoproxil fumarate for chronic hepatitis B: a 5-year open-label follow-up study. Lancet, 2013, 381(9865), 468–475.

  • Shim, J. H., Lee, H. C., Kim, K. M., et al.: Efficacy of entecavir in teratment-naïve patients with hepatitis B virus-related decompensated cirrhosis. J. Hepatol., 2010, 52(2), 176–182.

  • Bzowej, N. H.: Hepatitis B therapy in pregnancy. Curr. Hepat. Rep., 2010, 9(4), 197–204.

  • Han, G. R., Cao, M. K., Zhao, W., et al.: A prospective and open-label study for the efficacy and safety of telbivudine in pregnancy for the prevention of perinatal transmission of hepatitis B virus infection. Br. J. Hepatol., 2011, 55(6), 1215–1221.

  • Raimondo, G., Pollicino, T., Cacciola, I., et al.: Occult hepatitis B virus infection. J. Hepatol., 2007, 46(1), 160–170.

  • Evens, A. M., Jovanovic, B. D., Su, Y. C., et al.: Rituximab-associated hepatitis B virus (HBV) reactivation in lymphoproliferative diseases: meta-analysis and examination of FDA safety reports. Ann. Oncol., 2011, 22(5), 1170–1180.

  • Lalazar, G., Rund, D., Shouval, D.: Screening, prevention and treatment of viral hepatitis B reactivation in patients with haematological malignancies. Br. J. Haematol., 2007, 136(5), 699–712.

  • Marzano, A., Angelucci, E., Andreone, P., et al.: Prophylaxis and treatment of hepatitis B in immunocompromised patients. Dig. Liver Dis., 2007, 39(5), 397–408.

  • Cornberg, M., Protzer, U., Petersen, J., et al.: Prophylaxis, diagnosis and therapy of hepatitis B virus infection – the German guideline. Z. Gastroenterol., 2011, 49(7), 871–930.

  • Viganò, M., Vener, C., Lampertico, P., et al.: Risk of hepatitis B surface antigen seroreversion after allogeneic hematopoietic SCT. Bone Marrow Transplant., 2011, 46(1), 125–131.