Bevezetés: A hypertonia kezelése során nagy jelentőségű a jó terápiahűség, mivel a célvérnyomás elérésének egyik hangsúlyos eleme. A vérnyomáscélértékek elérésével csökkenthető a cardiovascularis szövődmények kockázata. Célkitűzés: A hypertonia indikációban indított ramipril/amlodipin és a lisinopril/amlodipin fix kombinációk egyéves perzisztenciájának összehasonlítása. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a vényforgalmi adatokra támaszkodva hypertonia indikációban, 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között első alkalommal a ramipril/amlodipin, illetve a lisinopril/amlodipin fix kombinációk receptjeit kiváltó olyan betegeket választottak ki, akik a megelőző egy évben hasonló hatóanyagokkal végzett antihypertensiv terápiában nem részesültek. A perzisztencia modellezésére a túlélésanalízis klasszikus eszköztárát alkalmazták, ahol a „túlélési” idő a gyógyszer szedésének abbahagyásáig eltelt idő volt. A modellezéshez komplementer log-log link függvényt használó általánosított lineáris modellt alkalmaztak, mint diszkrét túléléselemzési modellt. Eredmények: A vizsgált időszakban 10 449 beteg kezdett ramipril/amlodipin, míg 20 276 beteg kapott lisinopril/amlodipin fix kombinációt hypertonia indikációban. A megfigyelési időszakban a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 54%, míg a lisinopril/amlodipin fix kombinációt szedőké 36% volt. Az átlagos perzisztencia időtartama 271 nap volt a ramipril/amlodipin, míg 211 nap a lisinopril/amlodipin fix kombinációt szedőknél. A lisinopril/amlodipin fix kombináció abbahagyásának kockázata a ramipril/amlodipin fix kombinációhoz képest majdnem kétszeres volt (HR = 1,79, p<0,001). Következtetések: A szerzők igazolták, hogy hypertonia indikációban alkalmazott ramipril/amlodipin, illetve lisinopril/amlodipin fix kombinációk között szignifikáns különbség van az egyéves perzisztencia vonatkozásában. Az eredmények azt igazolták, hogy a betegek terápiahűsége szempontjából előnyösebb a ramipril/amlodipin fix kombinációt alkalmazni. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 30–34.
Barna, I., Daiki, T., Dankovics, G., et al.: Population based study of hypertension in Hungary – 2011. Comprehensive Health Protection Screening Program of Hungary, 2010–2020. [A hypertonia lakossági vizsgálata Magyarországon – 2011. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020.] Hypertonia és Nephrologia, 2013, 17(1), 28–33. [Hungarian]
Kiss, I. (ed.): Professional and organizational guidelines of treatment of hypertension in adults and children. [A hypertoniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei.] Hypertonia és Nephrologia, 2009, 13 (Suppl. 2), 89–167. [Hungarian]
Simonyi, G.: Importance of patient adherence in antihypertensive treatment. [A betegadherencia jelentősége az antihypertenzív terápiában.] Háziorvos Továbbképző Szemle, 2013, 18(5), 283–287. [Hungarian]
Coca, A.: Actual blood pressure control: are we doing things right? J. Hypertens. Suppl., 1998, 16(1), S45–S51.
Bakris, G. L.: The importance of blood pressure control in the patient with diabetes. Am. J. Med., 2004, 116(Suppl. 5A), 30S–38S.
Mancia, G., Fagard, R., Narkiewicz, K., et al.: 2013 ESH/ESC guidelines for the management of arterial hypertension: the Task Force for the Management of Arterial Hypertension of the European Society of Hypertension (ESH) and of the European Society of Cardiology (ESC). Eur. Heart J., 2013, 34(28), 2159–2219.
Kiss, I. (ed.): Professional and organizational guidelines of treatment of hypertension (The guideline of Hungarian Society of Hypertension 2015). [A hypertoniabetegség ellátása (Az MHT szakmai irányelve 2015).] Hypertonia és Nephrologia, 2015, 19(Suppl. 1), 1–38. [Hungarian]
Singer, J. D., Willett, J. B.: Applied longitudinal data analysis: Modeling change and event occurrence. Oxford University Press, New York, 2003.
Mills, M.: Introducing survival and event history analysis. Sage Publications, London, 2011.
Willett, J. B., Singer, J. D.: Investigating onset, cessation, relapse, and recovery: why you should, and how you can, use discrete-time survival analysis to examine event occurrence. J. Consult. Clin. Psychol., 1993, 61(6), 952–965.
Royston, P., Parmar, M. K.: Restricted mean survival time: an alternative to the hazard ratio for the design and analysis of randomized trials with a time-to-event outcome. BMC Med. Res. Methodol., 2013, 13, 152.
Simonyi, G.: Relevence of ramipril and amlodipine fixed dose combination in the treatment of metabolic syndrome with hypertension. [A ramipril/amlodipin fix kombináció jelentősége a metabolikus szindrómások hypertóniájának kezelésében.] Cardiometabolica Hungarica, 2015, 8(Suppl. 1), S16–S17. Abstract. [Hungarian]
Dezii, C. M.: A retrospective study of persistence with single-pill combination therapy vs. concurrent two-pill therapy in patients with hypertension. Manag. Care, 2000, 9(9 Suppl.), 2–6.