Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 157: Issue 19
Diabeteses dyslipidaemia és atherosclerosis
Authors: László Márk 1 and Győző Dani 1
View More View Less
  • 1 Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula, Semmelweis u. 1., 5700
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2016.30441
Page Count:
746–752
Publication Date:
01 May 2016
Online Publication Date:
May 2016
Article Category:
Review Article
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00
Purchase Online Subscription

  • Purchase article

    USD  $25.00

  • 1 year subscription (Individual Only)

    USD  $1,070.00

Absztrakt

A diabetes mellitus gyakorisága és ezzel együtt népegészségügyi jelentősége is folyamatosan nő. Az utóbbi években tapasztalt javulások ellenére a cardiovascularis betegségek a cukorbetegek morbiditásának és mortalitásának vezető okai. A cukorbetegség fennállása önmagában olyan cardiovascularis veszélyeztetettséget jelent, mintha ismert érbetegsége lenne a betegnek. A diabeteses dyslipidaemia jellemzői a magas éhgyomri és postprandialis triglicerid-, alacsony HDL-koleszterin-szint, valamint a kissé emelkedett LDL-koleszterin-szint mellett az atherogen kicsi-sűrű, azaz a small-dense LDL nagy aránya. Az atherogen dyslipidaemiának ezen komponensei nem egymástól független eltérések, hanem egymással szorosan összefüggnek. Az utóbbi évek kutatási eredményei a small-dense LDL és az alacsony HDL káros hatásának elismerése mellett igazolták a trigliceridben gazdag lipoproteinek és azok remnantjainak atherogenitását, továbbá kimutatták, hogy a kulcs a trigliceridben gazdag lipoproteinek májban történő túltermelése és késleltetett lebontása. Ennek metabolizmusában meghatározó szerepe van a lipoproteinlipáznak, amelynek működését az ApoA5 fokozza, az ApoC3 pedig gátolja. Ez utóbbi funkciócsökkenését okozó mutáció a szívinfarktus kockázatát csökkenti, míg az ApoA5 funkciócsökkenéssel járó mutációja a trigliceridben gazdag lipoproteinszintet 60%-kal emeli és a szívinfarktus kockázatát 2,2-szeresére fokozza. Diabetes mellitus, inzulinrezisztencia, elhízás, metabolikus szindróma esetén az LDL-koleszterinnél a veszélyeztetettségnek jobb markere a non-HDL-koleszterin. Ezt úgy számolhatjuk ki, hogy az összkoleszterinből kivonjuk a HDL-koleszterin értékét. A non-HDL-koleszterin célértékeit úgy kapjuk meg, hogy az LDL-koleszterin-célértékekhez 0,8-et hozzáadunk, azaz nagy cardiovascularis kockázat esetén 3,3 mmol/l, igen nagy kockázat fennállásakor 2,6 mmol/l az elérendő szint. Diabeteses dyslipidaemia kezelésében is a statinok az elsőnek választandó gyógyszerek. Ugyanakkor ismert, hogy optimális (vagy célértékre történő) statinterápia esetén is jelentős a residualis(lipid)-kockázat. Ennek mérséklésére a magas trigliceridszint és az alacsony HDL-koleszterin-szint kezelése kézenfekvő, amire a fibrátok adása kedvező hatású lehet. Statin mellé kombinációra a fenofibrát ajánlható. Orv. Hetil., 2016, 157(19), 746–752.

  • 1

    Zimmet, P. Z., Magliano, D. J., Herman, W. H., et al.: Diabetes: a 21st century challenge. Lancet Diabetes Endocrinol., 2014, 2(1), 56–64.

  • 2

    Shaw, J. E., Sicree, R. A., Zimmet, P. Z.: Global estimates of the prevalence of diabetes for 2010 and 2030. Diabetes Res. Clin. Pract., 2010, 87(1), 4–14.

  • 3

    Jermendy, G., Nádas, J., Szigethy, E., et al.: Prevalence rate of diabetes mellitus and impaired fasting glycemia in Hungary: cross-sectional study on nationally representative sample of people aged 20–69 years. Croat. Med. J., 2010, 51(2), 151–156.

  • 4

    Danaei, G., Finucane, M. M., Lu, Y., et al.: National, regional, and global trends in fasting plasma glucose and diabetes prevalence since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 370 country-years and 2.7 million participants. Lancet, 2011, 378(9785), 31–40.

  • 5

    Emerging Risk Factors Collaboration, Sarwar, N., Gao, P., Seshasai, S. R., et al.: Diabetes mellitus, fasting blood glucose concentration, and risk of vascular disease: a collaborative meta-analysis of 102 prospective studies. Lancet, 2010, 375(9733), 2215–2222.

  • 6

    Chait, A., Bierman, E. L.: Pathogenesis of macrovascular disease in diabetes. In: Kahn, C. R., Weir, G. C. (eds.): Joslin’s diabetes mellitus. 13th edition. Lea and Febiger, Philadelphia, 1994.

  • 7

    Márk, L., Kiss, Z., Nagy, L., et al.: Beyond decreasing LDL-cholesterol: changes in HDL-cholesterol and trigliceride in patients with high risk. [Az LDL-koleszterin-szint csökkentésen túl: a HDL-koleszterin- és trigliceridszintek alakulása nagy kockázatú betegek körében.] Metabolizmus, 2009, 7(1), 33–38. [Hungarian]

  • 8

    Isomaa, B., Almgren, P., Tuomi, T., et al.: Cardiovascular morbidity and mortality associated with the metabolic syndrome. Diabetes Care, 2001, 24(4), 683–689.

  • 9

    Feher, M., Greener, M., N. Munro, N.: Persistent hypertriglyceridemia in statin-treated patients with type 2 diabetes mellitus. Diabetes Metab. Syndr. Obes., 2013, 6, 11–15.

  • 10

    Leiter, L. A., Lundman, P., da Silva, P. M., et al.: Persistent lipid abnormalities in statin-treated patients with diabetes mellitus in Europe and Canada: results of the Dyslipidaemia International Study. Diabet. Med., 2011, 28(11), 1343–1351.

  • 11

    Taskinen, M. R., Borén, J.: New insights into the pathophysiology of dyslipidemia in type 2 diabetes. Atherosclerosis, 2015, 239(2), 483–495.

  • 12

    Do, R., Stitziel, N. O., Won, H. H., et al.: Exome sequencing identifies rare LDLR and APOA5 alleles conferring risk for myocardial infarction. Nature, 2015, 518(7537), 102–106.

  • 13

    TG and HDL Working Group of the Exome Sequencing Project, National Heart, Lung, and Blood Institute, Crosby, J., Peloso, G. M., Auer, P. L., et al.: Loss-of-function mutations in APOC3, triglycerides, and coronary disease. N. Engl. J. Med., 2014, 371(1), 22–31.

  • 14

    Varbo, A., Benn, M., Tybjærg-Hansen, A., et al.: Remnant cholesterol as a causal risk factor for ischemic heart disease. J. Am. Coll. Cardiol., 2013, 61(4), 427–436.

  • 15

    McPherson, R.: Remnant cholesterol: “Non-(HDL-C + LDL-C)” as a coronary artery disease risk factor. J. Am. Coll. Cardiol., 2013, 61(4), 437–439.

  • 16

    Boekholdt, S. M., Arsenault, B. J., Mora, S., et al.: Association of LDL cholesterol, non-HDL cholesterol, and apolipoprotein B levels with risk of cardiovascular events among patients treated with statins: a meta-analysis. JAMA, 2012, 307(12), 1302–1309.

  • 17

    Márk, L., Reiber, I., Paragh, Gy., et al.: Importance of non-HDL-cholesterol determination in diabetic patients. [A non-HDL-koleszterin vizsgálatának jelentősége cukorbetegekben.] Metabolizmus, 2012, 10(5), 285–292. [Hungarian]

  • 18

    Mark, L., Vallejo-Vaz, A. J., Reiber, I., et al.: Non-HDL cholesterol goal attainment and its relationship with triglyceride concentrations among diabetic subjects with cardiovascular disease: a nationwide survey of 2,674 individuals in Hungary. Atherosclerosis, 2015, 241(1), 62–68.

  • 19

    Reiber, I., Paragh, Gy., Márk, L., et al.: The most atherogenic cholesterol. [Az igazán atherogen koleszterin.] Metabolizmus, 2011, 9(3), 146–150. [Hungarian]

  • 20

    Reiber, I., Mezo, I., Mark, L., et al.: The good, the bad, and the atherogenic. Letter to the editor. J. Am. Coll. Cardiol., 2012, 59(14), 1333–1334.

  • 21

    Reiner, Z., Catapano, A. L., De Backer, G., et al.: The Task Force for the management of dyslipidaemias of the European Society of Cardiology (ESC) and the European Atherosclerosis Society (EAS): ESC/EAS Guidelines for the management of dyslipidaemias. Eur. Heart J., 2011, 32(14), 1769–1818.

  • 22

    Jacobson, T. A., Ito, M. K., Maki, K. C., et al.: National Lipid Association recommendations for patient-centered management of dyslipidemia: part 1 – executive summary. J. Clin. Lipidol., 2014, 8(5), 473–488.

  • 23

    Recommendations of the 6th Hungarian Cardiovascular Consensus Conference. [A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai.] Metabolizmus, 2015, 13(1), 1–55. [Hungarian]

  • 24

    Gaede, P., Lund-Andersen, H., Parving, H. H., et al.: Effect of a multifactorial intervention on mortality in type 2 diabetes. N. Engl. J. Med., 2008, 358(6), 580–591.

  • 25

    Yudkin, J. S., Richter, B., Gale, E. A.: Intensified glucose lowering in type 2 diabetes: time for a reappraisal. Diabetologia, 2010, 53(10), 2079–2085.

  • 26

    Cholesterol Treatment Trialists’ (CTT) Collaborators, Kearney, P. M., Blackwell, L., Collins, R., et al.: Efficacy of cholesterol-lowering therapy in 18,686 people with diabetes in 14 randomised trials of statins: a meta-analysis. Lancet, 2008, 371(9607), 117–125.

  • 27

    Sattar, N., Preiss, D., Murray, H. M., et al.: Statins and risk of incident diabetes: a collaborative meta-analysis of randomised statin trials. Lancet, 2010, 375(9716), 735–742.

  • 28

    Preiss, D., Seshasai, S. R., Welsh, P., et al.: Risk of incident diabetes with intensive-dose compared with moderate-dose statin therapy: a meta-analysis. JAMA, 2011, 305(24), 2556–2564.

  • 29

    Van de Woestijne, A. P., van der Graaf, Y., Westerink, J., et al.: Effect of statin therapy on incident type 2 diabetes mellitus in patients with clinically manifest vascular disease. Am. J. Cardiol., 2015, 115(4), 441–446.

  • 30

    Bays, H. E.: Lowering low-density lipoprotein cholesterol levels in patients with type 2 diabetes mellitus. Int. J. Gen. Med., 2014, 7, 355–364.

  • 31

    Cannon, C. P., Blazing, M. A., Giugliano, R. P., et al.: Ezetimibe added to statin therapy after acute coronary syndromes. N. Engl. J. Med., 2015, 372(25), 2387–2397.

  • 32

    ACCORD Study Group, Ginsberg, H. N., Elam, M. B., Lovato, L. C., et al.: Effects of combination lipid therapy in type 2 diabetes mellitus. N. Engl. J. Med., 2010, 362(17), 1563–1574.

  • 33

    FDA Endocrinologic and Metabolic Drugs Advisory Committee meeting, May 19, 2011, Briefing information. http://www.fda.gov/AdvisoryCommittees/CommitteesMeetingMaterials/Drugs/EndocrinologicandMetabolicDrugsAdvisoryCommittee/ucm255549.htm
  • 34

    Tenenbaum, A., Fisman, E. Z.: Fibrates are an essential part of modern anti-dyslipidemic arsenal: spotlight on atherogenic dyslipidemia and residual risk reduction. Cardiovasc. Diabetol., 2012, 11, 125.

  • 35

    Sacks, F. M., Carey, V. J., Fruchart, J. C.: Combination lipid therapy in type 2 diabetes. N. Engl. J. Med., 2010, 363(7), 692–694.

  • 36

    Aguiar, C., Alegria, E., Bonadonna, R. C., et al.: A review of the evidence on reducing macrovascular risk in patients with atherogenic dyslipidaemia: A report from an expert consensus meeting on the role of fenofibrate-statin combination therapy. Atheroscler. Suppl., 2015, 19, 1–12.
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Keywords:
diabetes mellitus; cardiovascularis kockázat; diabeteses dyslipidaemia; statin; fibrát; diabetes mellitus; cardiovascular risk; diabetic dyslipidaemia; statin fibrate

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 53 0 0
Sep 2020 85 2 3
Oct 2020 18 0 0
Nov 2020 25 11 1
Dec 2020 53 1 3
Jan 2021 29 0 0
Feb 2021 0 0 0