Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 157: Issue 27
A tobozmirigy-csecsemőmirigy rendszer szerepe az autoimmunitás, öregedés és élettartam szabályozásában
Author:
György Csaba Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Pf. 370, 1445

Search for other papers by György Csaba in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1065–1070
Online Publication Date:
Jul 2016
Publication Date:
01 Jul 2016
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2016.30486
Keywords:
tobozmirigy; csecsemőmirigy; öregedés; élettartam; immunitás; autoimmun betegségek; immunszelekció; immunöregedés; pineal gland; thymus; aging; lifespan; immunity; autoimmune diseases; immune selection; immonosenescence
Open access

Absztrakt

A csecsemőmirigy (thymus) immunoendokrin szerv, amelynek endokrin elemei által termelt hormonok elsősorban a szerv saját immunelemeire hatnak. Az immunrendszerben központi szerepet tölt be, újszülöttkori eltávolítása az immunrendszer és az egész szervezet összeomlásával jár. A thymus dajkasejtjei a csontvelő-eredetű lymphocytákat szelektálják és a sajátot idegenként felismerő (autoreaktív) sejteket még a thymusban elpusztítják, illetve az ugyancsak thymuseredetű Treg-sejtek a periférián elnyomják. A szerv involúciója már születés után elkezdődik, de csak a serdülőkor vége felé válik kifejezetté, mert addig az egyidejű fejlődési folyamatok túlkompenzálják. A pubertás utáni involúció inkább megengedi az autoreaktív sejtek életben maradását, felszaporodását és fokozott működését, ami fokozatosan koptatja, pusztítja a szervezet sejtjeit és sejt közötti állományát, ezzel előidézi az öregedés jelenségét. Az autoreaktív sejtek további fokozott működése okozza az autoimmun betegségeket és vezet a természetes halálhoz is. A thymus involúciója tehát nem a szervezet általános sorvadásának részjelensége, hanem annak okozója, ami az élettartam-pacemaker funkcióban mutatkozik meg. Az öregedés tehát felfogható egy thymusvezérelt lassú autoimmun folyamatnak. A tobozmirigy újszülöttkori eltávolítása a thymus degradációjához, az immunrendszer összeomlásához és a szervezet sorvadásához (wasting disease) vezet. A mirigy felnőttkori involúciója a thymus involúciójával párhuzamosan fut, így a két szerv funkcionális egységet képez. Valószínű, hogy a corpus pineale felelős a thymus involúciójáért, ezáltal annak élettartam-meghatározó szerepéért is. Az ismertetett adatok nem bizonyítják a tobozmirigy-csecsemőmirigy rendszer kizárólagos szerepét az öregedés és élettartam meghatározásában, csak felhívják a figyelmet arra, hogy ez a rendszer önmagában is alkalmas a feladat elvégzésére. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1065–1070.

  • 1

    Csaba, G.: Hormonal regulation: morphogenetic and adaptive systems. Biol. Rev. Camb. Philos. Soc., 1977, 52(3), 295–303.

  • 2

    Manchester, L. C., Coto-Montes, A., Boga, J. A., et al.: Melatonin: an ancient molecule that makes oxygen metebolically tolerable. J. Pineal Res., 2015, 59(4), 403–419.

  • 3

    Karasek, M.: Melatonin, human aging and age-related diseases. Exp. Gerontol., 2004, 39(11–12), 1723–1729.

  • 4

    Miller, J. F.: The golden anniversary of the thymus. Nat. Rev. Immunol., 2011, 11(7), 489–495.

  • 5

    Csaba, G.: Hormones in the immune system and their possible role. A critical review. Acta Microbiol. Immunol. Hung., 2014, 61(3), 241–260.

  • 6

    Csaba, G.: The immuno-endocrine system: hormones, receptors and endocrine function of immune cells. The packed transport theory. Adv. Neuroimm. Biol., 2011, 1(1), 71–85.

  • 7

    Jimenez-Jorge, S., Jimenez-Caliani, A. J., Guerrero, J. M., et al.: Melatonin synthesis and melatonin-membrane receptor (MT1) expression during rat thymus development: role of the pineal gland. J. Pineal Res., 2005, 39(1), 77–83.

  • 8

    Szondy, Z., Garabuczi, É., Tóth, K., et al.: Thymocyte death by neglect: contribution of engulfing macrophages. Eur. J. Immunol., 2012, 42(7), 1662–1667.

  • 9

    Nakagawa, Y., Ohigashi, I., Nitta, T., et al.: Thymic nurse cells provide microenvironment for secondary T cell receptor α rearrangement in cortical thymocytes. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 2012, 109(50), 20572–20577.

  • 10

    Guyden, J. C., Pezzano, M.: Thymic nurse cells: a microenvironment for thymocyte development and selection. Int. Rev. Cytol., 2003, 223, 1–37.

  • 11

    Sakaguchi, S., Wing, K., Miyara, M.: Regulatory T cells – a brief history and perspective. Eur. J. Immunol., 2007, 37(Suppl. 1), S116–S123.

  • 12

    Reyes García, M. G., García Tamayo, F.: The importance of the nurse cells and regulatory cells in the control of lymphocyte responses. BioMed Res. Int., 2013, 2013, Article ID 352414.

  • 13

    Medawar, P. B.: The Nobel Lectures in immunology. The Nobel Prize for physiology or medicine, 1960. Immunological tolerance. Scand. J. Immunol., 1991, 33(4), 337–344.

  • 14

    Aw, D., Silva, A. B., Palmer, D. B.: Immunosenescence: emerging challenges for an ageing population. Immunology, 2007, 120(4), 435–446.

  • 15

    Yung, R. L., Julius, A.: Epigenetics, aging and autoimmunity. Autoimmunity, 2008, 41(4), 329–335.

  • 16

    Csaba, G.: The biological basis and clinical significance of hormonal imprinting, an epigenetic process. Clin. Epigenetics, 2011, 2(2), 187–196.

  • 17

    Asano, M., Toda, M., Sakaguchi, N., et al.: Autoimmune disease as a consequence of developmental abnormality of a T cell subpopulation. J. Exp. Med., 1996, 184(2), 387–396.

  • 18

    Bonomo, A., Kehn, P. J., Shevach, E. M.: Post-thymectomy autoimmunity: abnormal T-cell homeostasis. Immunol. Today, 1995, 16(2), 61–67.

  • 19

    Pachciarz, J. A., Teague, P. O.: Age-associated involution of cellular immune function. I. Accelerated decline of mitogen reactivity of spleen cells in adult thymectomized mice. J. Immunol., 1976, 116(4), 982–988.

  • 20

    Van de Griend, J. R., Carreno, M., Van Doorn, R., et al.: Changes in human T lymphocytes after thymectomy and during senescence. J. Clin. Immunol., 1982, 2(4), 289–295.

  • 21

    Carnaud, C., Charreire, J., Bach, J. F.: Adult thymectomy promotes the manifestation of autoreactive lymphocytes. Cell. Immunol., 1977, 28(2), 274–283.

  • 22

    Barrett, S. P., Toh, B. H., Alderuccio, F.: Organ-specific autoimmunity induced by adult thymectomy and cyclophosphamide-induced lymphopenia. Eur. J. Immunol., 1995, 25(1), 238–244.

  • 23

    Youm, Y. H., Horvath, T. L., Mangelsdorf, D. J., et al.: Prolongevity hormone FGF21 protects against immune senescence by delaying age-related thymic involution. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 2016, 113(4), 1026–1031.

  • 24

    Csaba, G., Baráth, P.: Morphological changes of thymus and thyroid gland after postnatal extirpation of pineal body. Endocrinol. Exp., 1975, 9(1), 59-67.

  • 25

    Csaba, G., Rados, I., Wohlmuth, E.: Wasting disease and tetany following neonatal pinealectomy. Acta Med. Acad. Sci. Hung., 1973, 29(3), 231–240.

  • 26

    Baráth, P., Csaba, G.: Histological changes in the lung, thymus and adrenal one and a half year after pinealectomy. Short communication. Acta Biol. Acad. Sci. Hung., 1974, 25(1–2), 123–125.

  • 27

    Csaba, G.: The pineal regulation of the immune system: 40 years since the discovery. Acta Microbiol. Immunol. Hung., 2013, 60(2), 77–91.

  • 28

    Lin’kova, N. S., Poliakova, V. O., Trofimov, A. V., et al.: Influence of peptides from pineal gland on thymus function at aging. Adv. Gerontol., 2010, 23(4), 543–546.

  • 29

    Molinero, P., Soutto, M., Benot, S., et al.: Melatonin is responsible for the nocturnal increase observed in serum and thymus of thymosin α1 and thymulin concentrations: observations in rats and humans. J. Neuroimmunol., 2000, 103(2), 180–188.

  • 30

    Oner, H., Kus, I., Oner, J., et al.: Possible effects of melatonin on thymus gland after pinealectomy in rats. Neuro Endocrinol. Lett., 2004, 25(1–2), 115–118.

  • 31

    Pierpaoli, W.: Neuroimmunomodulation of aging. A program in the pineal gland. Ann. N.Y. Acad. Sci., 1998, 840, 491–497.

  • 32

    Pierpaoli, W., Bulian, D.: The pineal aging death program: life prolongation in pre-aging pinealectomized mice. Ann. N.Y. Acad. Sci., 2005, 1057, 133–144.

  • 33

    Bubenik, G. A., Konturek, S. J.: Melatonin and aging: prospects for human treatment. J. Physiol. Pharmacol., 2011, 62(1), 13–19.

  • 34

    Gursoy, A. Y., Kiseli, M., Caglar, G. S.: Melatonin in aging women. Climacteric, 2015, 18(6), 790–796.

  • 35

    Espino, J., Pariente, J. A., Rodríguez, A. B.: Oxidative stress and immunosenescence: therapeutic effects of melatonin. Oxid. Med. Cell. Longev., 2012, 2012, Article ID 670294.

  • 36

    Karasek, M., Reiter, R. J.: Melatonin and aging. Neuro Endocrinol. Lett., 2002, 23(Suppl. 1), 14–16.

  • 37

    Paltsev, M. A., Polyakova, V. O., Kvetnoy, I. M., et al.: Morphofunctional and signaling molecules overlap of the pineal gland and thymus: role and significance in aging. Oncotarget, 2016, 7(11), 11972–11983.

  • 38

    Reiter, R. J.: The pineal gland and melatonin in relation to aging: a summary of the theories and of the data. Exp. Gerontol., 1995, 30(3–4), 199–212.

  • 39

    Khavinson, V. Kh., Morozov, V. G.: Peptides of pineal gland and thymus prolong human life. Neuro Endocrinol. Lett., 2003, 24(3–4), 233–240.

  • 40

    Polyakova, V. O., Lin’kova, N. S., Kvetnoy, I. M., et al.: Functional unity of the thymus and pineal gland and study of the mechanism of aging. Bull. Exp. Biol. Med., 2011, 151(5), 627–630.

  • 41

    Lin’kova, N. S., Poliakova, V. O., Kvetnoy, I. M., et al.: Characteristics of the pineal gland and thymus relationship in aging. Adv. Gerontol., 2011, 24(1), 38–42.

  • 42

    Naranjo, M. C., Guerrero, J. M., Rubio, A., et al.: Melatonin biosynthesis in the thymus of humans and rats. Cell. Mol. Life Sci., 2007, 64(6), 781–790.

  • 43

    Geenen, V.: Thymus and type 1 diabetes: an update. Diabetes Res. Clin. Pract., 2012, 98(1), 26–32.

  • 44

    Fan, Y., Rudert, W. A., Grupillo, M., et al.: Thymus-specific deletion of insulin induces autoimmune diabetes. EMBO J., 2009, 28(18), 2812–2824.

  • 45

    Wang, X. P., Norman, M., Yang, J., et al.: The effect of global SSTR5 gene ablation on the endocrine pancreas and glucose regulation in aging mice. J. Surg. Res., 2005, 129(1), 64–72.

  • 46

    Csaba, G.: Thoughts on the cultural evolution of man. Developmental imprinting and transgenerational effect. Riv. Biol., 2007, 100(3), 461–474.

  • 47

    Grolleau-Julius, A., Ray, D., Yung, R. L.: The role of epigenetics in aging and autoimmunity. Clin. Rev. Allergy Immunol., 2010, 39(1), 42–50.

  • 48

    Wu, Y. H., Swaab, D. F.: The human pineal gland and melatonin in aging and Alzheimer’s disease. J. Pineal Res., 2005, 38(3), 145–152.

  • 49

    Brown-Borg, H. M.: The somatotropic axis and longevity in mice. Am. J. Physiol. Endocrinol. Metab., 2015, 309(6), E503–E510.

  • 50

    Atwood, C. S., Bowen, R. L.: The reproductive-cell cycle theory of aging: an update. Exp. Gerontol., 2011, 46(2–3), 100–107.

  • 51

    Hirokawa, K., Utsuyama, M., Kikuchi, Y.: Trade off situation between thymus and growth hormone: age-related decline of growth hormone is a cause of thymic involution but favorable for elongation of lifespan. Biogerontology, 2016, 17(1), 55–59.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 35 36
May 2024 0 57 40
Jun 2024 0 29 30
Jul 2024 0 54 24
Aug 2024 0 26 22
Sep 2024 0 67 53
Oct 2024 0 3 7