Author: György Csaba1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Pf. 370, 1445
Open access

Absztrakt

A csecsemőmirigy (thymus) immunoendokrin szerv, amelynek endokrin elemei által termelt hormonok elsősorban a szerv saját immunelemeire hatnak. Az immunrendszerben központi szerepet tölt be, újszülöttkori eltávolítása az immunrendszer és az egész szervezet összeomlásával jár. A thymus dajkasejtjei a csontvelő-eredetű lymphocytákat szelektálják és a sajátot idegenként felismerő (autoreaktív) sejteket még a thymusban elpusztítják, illetve az ugyancsak thymuseredetű Treg-sejtek a periférián elnyomják. A szerv involúciója már születés után elkezdődik, de csak a serdülőkor vége felé válik kifejezetté, mert addig az egyidejű fejlődési folyamatok túlkompenzálják. A pubertás utáni involúció inkább megengedi az autoreaktív sejtek életben maradását, felszaporodását és fokozott működését, ami fokozatosan koptatja, pusztítja a szervezet sejtjeit és sejt közötti állományát, ezzel előidézi az öregedés jelenségét. Az autoreaktív sejtek további fokozott működése okozza az autoimmun betegségeket és vezet a természetes halálhoz is. A thymus involúciója tehát nem a szervezet általános sorvadásának részjelensége, hanem annak okozója, ami az élettartam-pacemaker funkcióban mutatkozik meg. Az öregedés tehát felfogható egy thymusvezérelt lassú autoimmun folyamatnak. A tobozmirigy újszülöttkori eltávolítása a thymus degradációjához, az immunrendszer összeomlásához és a szervezet sorvadásához (wasting disease) vezet. A mirigy felnőttkori involúciója a thymus involúciójával párhuzamosan fut, így a két szerv funkcionális egységet képez. Valószínű, hogy a corpus pineale felelős a thymus involúciójáért, ezáltal annak élettartam-meghatározó szerepéért is. Az ismertetett adatok nem bizonyítják a tobozmirigy-csecsemőmirigy rendszer kizárólagos szerepét az öregedés és élettartam meghatározásában, csak felhívják a figyelmet arra, hogy ez a rendszer önmagában is alkalmas a feladat elvégzésére. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1065–1070.

  • 1

    Csaba, G.: Hormonal regulation: morphogenetic and adaptive systems. Biol. Rev. Camb. Philos. Soc., 1977, 52(3), 295–303.

  • 2

    Manchester, L. C., Coto-Montes, A., Boga, J. A., et al.: Melatonin: an ancient molecule that makes oxygen metebolically tolerable. J. Pineal Res., 2015, 59(4), 403–419.

  • 3

    Karasek, M.: Melatonin, human aging and age-related diseases. Exp. Gerontol., 2004, 39(11–12), 1723–1729.

  • 4

    Miller, J. F.: The golden anniversary of the thymus. Nat. Rev. Immunol., 2011, 11(7), 489–495.

  • 5

    Csaba, G.: Hormones in the immune system and their possible role. A critical review. Acta Microbiol. Immunol. Hung., 2014, 61(3), 241–260.

  • 6

    Csaba, G.: The immuno-endocrine system: hormones, receptors and endocrine function of immune cells. The packed transport theory. Adv. Neuroimm. Biol., 2011, 1(1), 71–85.

  • 7

    Jimenez-Jorge, S., Jimenez-Caliani, A. J., Guerrero, J. M., et al.: Melatonin synthesis and melatonin-membrane receptor (MT1) expression during rat thymus development: role of the pineal gland. J. Pineal Res., 2005, 39(1), 77–83.

  • 8

    Szondy, Z., Garabuczi, É., Tóth, K., et al.: Thymocyte death by neglect: contribution of engulfing macrophages. Eur. J. Immunol., 2012, 42(7), 1662–1667.

  • 9

    Nakagawa, Y., Ohigashi, I., Nitta, T., et al.: Thymic nurse cells provide microenvironment for secondary T cell receptor α rearrangement in cortical thymocytes. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 2012, 109(50), 20572–20577.

  • 10

    Guyden, J. C., Pezzano, M.: Thymic nurse cells: a microenvironment for thymocyte development and selection. Int. Rev. Cytol., 2003, 223, 1–37.

  • 11

    Sakaguchi, S., Wing, K., Miyara, M.: Regulatory T cells – a brief history and perspective. Eur. J. Immunol., 2007, 37(Suppl. 1), S116–S123.

  • 12

    Reyes García, M. G., García Tamayo, F.: The importance of the nurse cells and regulatory cells in the control of lymphocyte responses. BioMed Res. Int., 2013, 2013, Article ID 352414.

  • 13

    Medawar, P. B.: The Nobel Lectures in immunology. The Nobel Prize for physiology or medicine, 1960. Immunological tolerance. Scand. J. Immunol., 1991, 33(4), 337–344.

  • 14

    Aw, D., Silva, A. B., Palmer, D. B.: Immunosenescence: emerging challenges for an ageing population. Immunology, 2007, 120(4), 435–446.

  • 15

    Yung, R. L., Julius, A.: Epigenetics, aging and autoimmunity. Autoimmunity, 2008, 41(4), 329–335.

  • 16

    Csaba, G.: The biological basis and clinical significance of hormonal imprinting, an epigenetic process. Clin. Epigenetics, 2011, 2(2), 187–196.

  • 17

    Asano, M., Toda, M., Sakaguchi, N., et al.: Autoimmune disease as a consequence of developmental abnormality of a T cell subpopulation. J. Exp. Med., 1996, 184(2), 387–396.

  • 18

    Bonomo, A., Kehn, P. J., Shevach, E. M.: Post-thymectomy autoimmunity: abnormal T-cell homeostasis. Immunol. Today, 1995, 16(2), 61–67.

  • 19

    Pachciarz, J. A., Teague, P. O.: Age-associated involution of cellular immune function. I. Accelerated decline of mitogen reactivity of spleen cells in adult thymectomized mice. J. Immunol., 1976, 116(4), 982–988.

  • 20

    Van de Griend, J. R., Carreno, M., Van Doorn, R., et al.: Changes in human T lymphocytes after thymectomy and during senescence. J. Clin. Immunol., 1982, 2(4), 289–295.

  • 21

    Carnaud, C., Charreire, J., Bach, J. F.: Adult thymectomy promotes the manifestation of autoreactive lymphocytes. Cell. Immunol., 1977, 28(2), 274–283.

  • 22

    Barrett, S. P., Toh, B. H., Alderuccio, F.: Organ-specific autoimmunity induced by adult thymectomy and cyclophosphamide-induced lymphopenia. Eur. J. Immunol., 1995, 25(1), 238–244.

  • 23

    Youm, Y. H., Horvath, T. L., Mangelsdorf, D. J., et al.: Prolongevity hormone FGF21 protects against immune senescence by delaying age-related thymic involution. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 2016, 113(4), 1026–1031.

  • 24

    Csaba, G., Baráth, P.: Morphological changes of thymus and thyroid gland after postnatal extirpation of pineal body. Endocrinol. Exp., 1975, 9(1), 59-67.

  • 25

    Csaba, G., Rados, I., Wohlmuth, E.: Wasting disease and tetany following neonatal pinealectomy. Acta Med. Acad. Sci. Hung., 1973, 29(3), 231–240.

  • 26

    Baráth, P., Csaba, G.: Histological changes in the lung, thymus and adrenal one and a half year after pinealectomy. Short communication. Acta Biol. Acad. Sci. Hung., 1974, 25(1–2), 123–125.

  • 27

    Csaba, G.: The pineal regulation of the immune system: 40 years since the discovery. Acta Microbiol. Immunol. Hung., 2013, 60(2), 77–91.

  • 28

    Lin’kova, N. S., Poliakova, V. O., Trofimov, A. V., et al.: Influence of peptides from pineal gland on thymus function at aging. Adv. Gerontol., 2010, 23(4), 543–546.

  • 29

    Molinero, P., Soutto, M., Benot, S., et al.: Melatonin is responsible for the nocturnal increase observed in serum and thymus of thymosin α1 and thymulin concentrations: observations in rats and humans. J. Neuroimmunol., 2000, 103(2), 180–188.

  • 30

    Oner, H., Kus, I., Oner, J., et al.: Possible effects of melatonin on thymus gland after pinealectomy in rats. Neuro Endocrinol. Lett., 2004, 25(1–2), 115–118.

  • 31

    Pierpaoli, W.: Neuroimmunomodulation of aging. A program in the pineal gland. Ann. N.Y. Acad. Sci., 1998, 840, 491–497.

  • 32

    Pierpaoli, W., Bulian, D.: The pineal aging death program: life prolongation in pre-aging pinealectomized mice. Ann. N.Y. Acad. Sci., 2005, 1057, 133–144.

  • 33

    Bubenik, G. A., Konturek, S. J.: Melatonin and aging: prospects for human treatment. J. Physiol. Pharmacol., 2011, 62(1), 13–19.

  • 34

    Gursoy, A. Y., Kiseli, M., Caglar, G. S.: Melatonin in aging women. Climacteric, 2015, 18(6), 790–796.

  • 35

    Espino, J., Pariente, J. A., Rodríguez, A. B.: Oxidative stress and immunosenescence: therapeutic effects of melatonin. Oxid. Med. Cell. Longev., 2012, 2012, Article ID 670294.

  • 36

    Karasek, M., Reiter, R. J.: Melatonin and aging. Neuro Endocrinol. Lett., 2002, 23(Suppl. 1), 14–16.

  • 37

    Paltsev, M. A., Polyakova, V. O., Kvetnoy, I. M., et al.: Morphofunctional and signaling molecules overlap of the pineal gland and thymus: role and significance in aging. Oncotarget, 2016, 7(11), 11972–11983.

  • 38

    Reiter, R. J.: The pineal gland and melatonin in relation to aging: a summary of the theories and of the data. Exp. Gerontol., 1995, 30(3–4), 199–212.

  • 39

    Khavinson, V. Kh., Morozov, V. G.: Peptides of pineal gland and thymus prolong human life. Neuro Endocrinol. Lett., 2003, 24(3–4), 233–240.

  • 40

    Polyakova, V. O., Lin’kova, N. S., Kvetnoy, I. M., et al.: Functional unity of the thymus and pineal gland and study of the mechanism of aging. Bull. Exp. Biol. Med., 2011, 151(5), 627–630.

  • 41

    Lin’kova, N. S., Poliakova, V. O., Kvetnoy, I. M., et al.: Characteristics of the pineal gland and thymus relationship in aging. Adv. Gerontol., 2011, 24(1), 38–42.

  • 42

    Naranjo, M. C., Guerrero, J. M., Rubio, A., et al.: Melatonin biosynthesis in the thymus of humans and rats. Cell. Mol. Life Sci., 2007, 64(6), 781–790.

  • 43

    Geenen, V.: Thymus and type 1 diabetes: an update. Diabetes Res. Clin. Pract., 2012, 98(1), 26–32.

  • 44

    Fan, Y., Rudert, W. A., Grupillo, M., et al.: Thymus-specific deletion of insulin induces autoimmune diabetes. EMBO J., 2009, 28(18), 2812–2824.

  • 45

    Wang, X. P., Norman, M., Yang, J., et al.: The effect of global SSTR5 gene ablation on the endocrine pancreas and glucose regulation in aging mice. J. Surg. Res., 2005, 129(1), 64–72.

  • 46

    Csaba, G.: Thoughts on the cultural evolution of man. Developmental imprinting and transgenerational effect. Riv. Biol., 2007, 100(3), 461–474.

  • 47

    Grolleau-Julius, A., Ray, D., Yung, R. L.: The role of epigenetics in aging and autoimmunity. Clin. Rev. Allergy Immunol., 2010, 39(1), 42–50.

  • 48

    Wu, Y. H., Swaab, D. F.: The human pineal gland and melatonin in aging and Alzheimer’s disease. J. Pineal Res., 2005, 38(3), 145–152.

  • 49

    Brown-Borg, H. M.: The somatotropic axis and longevity in mice. Am. J. Physiol. Endocrinol. Metab., 2015, 309(6), E503–E510.

  • 50

    Atwood, C. S., Bowen, R. L.: The reproductive-cell cycle theory of aging: an update. Exp. Gerontol., 2011, 46(2–3), 100–107.

  • 51

    Hirokawa, K., Utsuyama, M., Kikuchi, Y.: Trade off situation between thymus and growth hormone: age-related decline of growth hormone is a cause of thymic involution but favorable for elongation of lifespan. Biogerontology, 2016, 17(1), 55–59.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 0 15 26
Mar 2021 0 16 29
Apr 2021 0 14 19
May 2021 0 7 18
Jun 2021 0 13 20
Jul 2021 0 11 13
Aug 2021 0 0 0