Bevezetés: A felsőoktatásban tanuló hallgatók jól-létének vizsgálata a nemzetközi kutatások érdeklődési körébe került, mert a felnőttkori egészség, mint érték, fontos szerepet játszik a jövő generációjának életében. Célkitűzés: A szerzők orvos- és egészségtudományi tanulmányaikat megkezdő hallgatók körében vizsgálták a hallgató jól-lét értékét befolyásoló változókat (élettel való elégedettség, hallgatói eredményesség, egyetemi infrastruktúrával való elégedettség, sport, szülők anyagi helyzete). Módszer: A jól-lét mérésére az Egészségügyi Világszervezet WBI-5 (Általános Jól-lét Index, 5 tételes) magyar változatát használták. A WBI-5 belső megbízhatósága magas (Cronbach-alfa: 0,778). Eredmények: A kérdőív rotálatlan főkomponens-elemzése megerősíti a kérdőív homogenitását, az adatbázis használhatóságát (Kaiser–Meyer–Olkin-index = 0,748; Bartlett-teszt<0,0001). Lineáris regresszió alkalmazásával (R = 0,458, R2 = 0,21, F = 16,33, p = 0,001, a VIF-értékek 1 körüliek) kiszűrve a válaszokból azokat a magyarázó változókat, amelyek a legjobban befolyásolják a függő változó, a WBI-5 értékét: 1. pozitív lineáris kapcsolatot mutat a karral, az SWLS-pontszámmal, a sportolással, az egyetemi infrastruktúrával való elégedettséggel; 2. negatív lineáris kapcsolatot mutat a nemmel, a szülők anyagi helyzetével. Következtetés: A hallgatók jól-lét vizsgálata segítséget adhat a karoknak, az oktatóknak a hallgatóikban rejlő lehetőségek kibontakoztatásához, a feleslegesen stresszt okozó helyzetek kiküszöböléséhez. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1762–1768.
Stewart-Brown, S., Evans, J., Patterson, J., et al.: The health of students in institutes of higher education: an important and neglected public health problem? J. Public Health Med., 2000, 22(4), 492–499.
Awartani, M., Whitman, C. V., Gordon, J.: Developing instruments to capture young people’s perceptions of how school as a learning environment affects their well-being. Eur. J. Educ., 2008, 43(1), 51–70.
Pusztai, G.: From the invisible hand to friendly hands. Interpretive communities of students in higher education. [A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Hallgatói értelmező közösségek a felsőoktatásban.] Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011. [Hungarian]
WHO Health Definition. http://www.who.int/about/definition/en/print.html
Central Statistical Office: The well-being indicator system in Hungary, 2013. [Központi Statisztikai Hivatal: A jóllét magyarországi indikátorrendszere, 2013.] Központi Statisztikai Hivatal, 2014. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/jollet13.pdf [Hungarian]
Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., et al.: The Satisfaction with Life Scale. J. Personality Assessment, 1985, 49(1), 71–75.
Hellivell, J. F.: Well-being and social capital: Does suicide pose a puzzle? National Bureau of Economic Research, Cambridge, 2004.
Bates, M. J., Bowles, S. V.: Review of well-being in the context of suicide prevention and resilience. RTO-MP-HFM-205, DTIC Document, 2011. http://www.dtic.mil/
Pusztai, G., Baltatescu, S., Kovacs, K., et al.: Social capital and student well-being in higher education. A theoretical framework. Hungarian Educ. Res. Assoc., 2012, 2(1), 54–73.
Pusztai, G.: School and community: High school sectarian turn of the millennium. [Iskola és közösség: Felekezeti középiskolások az ezredfordulón.] Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. [Hungarian]
Fredrickson, B.: The power of positive emotions. [A pozitív érzelmek hatalma.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2015. [Hungarian]
Masters, G. N.: “Conceptualising and researching student wellbeing”, 2004. http://research.acer.edu.au/research_conference_2004/1
Csíkszentmihályi, I., Csikszentmihályi, I. S.: Live well! [Élni jó!] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. [Hungarian]
Kopp, M., Skrabski, Á., Szedmák, S.: Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Soc. Sci. Med., 2000, 51(9), 1351–1361.
Pikó, B.: Mission of positive psychology in modern society. [A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban.] Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2004, 5(4), 289–299. [Hungarian]
Kovács, K.: Sport activity as a supportive factor in higher education. [A sportolás mint támogató faktor a felsőoktatásban.] Oktatáskutatók Könyvtára 2. Debrecen, 2015. [Hungarian]
Pikó, B. (ed.): Protective factors footsteps. Health promotion and prevention of substance abuse in adolescence. [Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban.] L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. [Hungarian]
Kopp, M., Székely, A., Skrabski, Á.: Religion and health in changing society. [Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban.] Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2004, 5(2), 103–125. [Hungarian]
Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., et al.: The general Hungarostudy 2002 nationally representative survey methodology and a psychometric test battery used features. [A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői.] Psychiatria Hungarica, 2003, 18(2), 83–94. [Hungarian]
Diener, E.: Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 1999, 125(2), 276–302.
Diener, E.: Subjective well-being. Psychological Bulletin, 1984, 95(3), 542–575.
Pusztai, G.: Not inevitable, only uncertain for eye. Concepts and indicators for student’s efficiency in higher education research. In: Nagy, P. T., Veroszta, Zs. (eds.): Higher education research. [„Nem biztos csak a kétes a szememnek…” Hallgatói eredményességi koncepciók és mutatók a felsőoktatás-kutatásban. In: Nagy, P. T., Veroszta, Zs. (szerk.): A felsőoktatás kutatása.] Gondolat Kiadó, Budapest, 2014. [Hungarian]
Effect Size Calculator for T-Test. http://www.socscistatistics.com/effectsize/Default3.aspx