Bevezetés: A szerzők a parlagfű-allergiások számának becslésére a 18 év feletti lakosok körében végeztek országos, reprezentatív, kérdőíves felmérést. Célkitűzés: Az elsődleges cél a tünetekkel élő parlagfű-allergiások felkutatása, a másodlagos cél a parlagfű-allergiások tüneteinek, kivizsgálásának, gyógyszerfogyasztási szokásainak a feltérképezése volt. Módszer: A szerzők az általuk összeállított kérdőívvel 1000 lakost kerestek meg. A kérdőívek kitöltése és visszaküldése elektronikus úton történt. Eredmények: Szénanáthás tünetektől 305 fő szenved. Parlagfűszezonban, augusztus közepétől október végéig, 218 személy jelzett jellemzően szénanáthás panaszokat. E betegek 40%-ának a tünetei több mint 5 éve fennállnak. A parlagfű-allergiások 18,3%-a asthmás. Tüneteik enyhítésére 24% nem használt semmilyen gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt, harmaduk még sohasem jelent meg allergiás panaszok miatt orvosi vizsgálaton. A parlagfű-allergiások az egyéb allergiásokkal összehasonlítva idősebbek, képzettebbek. A kérdőívet kitöltők között kevésbé érvényesül a női dominancia. Következtetések: A parlagfű-allergia okozta szénanátha és asthma ma Magyarországon 22%-os előfordulást mutató népbetegség. Felismerésére, kezelésére és a parlagfű irtására további erőfeszítésekre van szükség. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 1989–1993.
Burbach, G. J., Heinzerling, L. M., Röhnelt, C., et al.: Ragweed sensitization in Europe – GA(2)LEN study suggests increasing prevalence. Allergy, 2009, 64(4), 664–665.
D’Amato, G., Cecchi, L., Bonini, S., et al.: Allergenic pollen and pollen allergy in Europe. Allergy, 2007, 62(9), 976–990.
Márk, Zs., Gálffy, G., Zolnai, E., et al.: Incidence rate of asthma bronchiale and rhinoconjunctivis allergica in adolescents. [Asthma bronchiale és rhinoconjunctivitis allergica előfordulási gyakorisága serdülőkben.] Med. Thor., 1997, 50(2), 61–64. [Hungarian]
Kadocsa, E., Juhász, M.: Change in the allergen spectrum of hay fever patients in the Southern Great Plains of Hungary (1990–1998). [A szénanáthás betegek allergénspektrumának változása a Dél-Alföldön (1990–1998).] Orv. Hetil., 2000, 141(29), 1617–1620. [Hungarian]
Sóti, L., Endre, L.: Prevalence of the most common respiratory allergens generating positive Prick-reaction based on the examination of 2124 children suffering from respiratory allergy, between 1992–2000. [A pozitív Prick-reakciót kiváltó leggyakoribb légúti allergének gyakoriságának alakulása 1992 és 2000 között, 2124 légúti allergiában szenvedő gyermek vizsgálata alapján.] Orv. Hetil., 2005, 146(18), 833–837. [Hungarian]
Sultész, M., Katona, G., Hirschberg, A., et al.: Prevalence and risk factors for allergic rhinitis in primary schoolchildren in Budapest. Int. J. Pediatr. Otorhinolaryngol., 2010, 74(5), 503–509.
Mezei, G., Járainé, K. M., Medzihradszky, Z., et al.: Seasonal allergic rhinitis and pollen count (a 5-year survey in Budapest). [Szezonális allergiás rhinitis és pollenszám (Ötéves felmérés Budapesten).] Orv. Hetil., 1995, 136(32), 1721–1724. [Hungarian]
Szilasi, M., Gálffy, G., Fónay, K., et al.: A survey of the burden of allergic rhinitis in Hungary from a specialist’s perspective. Multidiscip. Respir. Med., 2012, 7(1), 49.
Makra, L., Juhász, M., Borsos, E., et al.: Meteorological variables connected with airborne ragweed pollen in Southern Hungary. Int. J. Biometeorol., 2004, 49(1), 37–47.
Makra, L., Matyasovszky, I., Bálint, B.: Association of allergic asthma emergency room visits with the main biological and chemical air pollutants. Sci. Total Environ., 2012, 15(432), 288–296.
Cvitanović, S., Znaor, L., Kanceljak-Macan, B., et al.: Allergic rhinitis and asthma in southern Croatia: impact of sensitization to Ambrosia elatior. Croat. Med. J., 2007, 48(1), 68–75.
Gajnik, D., Peternel, R., et al.: Methods of intervention in the control of ragweed spread (Ambrosia artemisiifolia L.) in the area of Zagreb County and the city of Zagreb. Coll. Antropol., 2009, 33(4), 1289–1294.
Asero, R.: Ragweed allergy in northern Italy: are patterns of sensitization changing? Eur. Ann. Allergy Clin. Immunol., 2012, 44(4), 157–159.
Tosi, A., Wüthrich, B., Bonini, M., et al.: Time lag between Ambrosia sensitisation and Ambrosia allergy: a 20-year study (1989–2008) in Legnano, northern Italy. Swiss Med. Wkly, 2011, 141, w13253.
Ruëff, F., Przybilla, B., Walker, A., et al.: Sensitization to common ragweed in southern Bavaria: clinical and geographical risk factors in atopic patients. Int. Arch. Allergy Immunol., 2012, 159(1), 65–74.
Salo, P. M., Calatroni, A., Gergen, P. J., et al.: Allergy-related outcomes in relation to serum IgE: results from the National Health and Nutrition Examination Survey 2005–2006. J. Allergy Clin. Immunol., 2011, 127(5), 1226–1235.e7.
Luoma, R., Koivikko, A., Viander, M., et al.: Development of asthma, allergic rhinitis and atopic dermatitis by the age of five years. A prospective study of 543 newborns. Allergy, 1983, 38(5), 339–346.
Bousquet, P., J., Chinn, S., Janson, C., et al.: Geographical variation in the prevalence of positive skin tests to environmental aeroallergens in the European Community Respiratory Health Survey I. Allergy, 2007, 62(3), 301–309.
Smith, M., Cecchi, L., Skjøth, C. A., et al.: Common ragweed: a threat to environmental health in Europe. Environ. Int., 2013, 61, 115–126.
Csépe, Z., Makra, L., Voukantsis, D., et al.: Predicting daily ragweed pollen concentrations using Computational Intelligence techniques over two heavily polluted areas in Europe. Sci. Total Environ., 2014, 476–477, 542–552.
Makra, L., Matyasovszky, I., Thibaudon, M., et al.: Forecasting ragweed pollen characteristics with nonparametric regression methods over the most polluted areas in Europe. Int. J. Biometeorol., 2011, 55(3), 361–371.