View More View Less
  • 1 Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Budapest, Jahn Ferenc u. 62–66., 1195
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A funkcióromlás hátterében, a testi tünetek mellett, a beteg diszfunkcionális gondolatai, érzelmi lehangoltsága és szociális, kapcsolati problémái azonosíthatók. Az egyik jelentős tényező a mozgástól való félelem, amely elkerülő viselkedésben nyilvánul meg. Célkitűzés: A kutatás célja a „Fear Avoidance Beliefs Questionnaire” magyar nyelvű változatának (jelölése: FABQ-H) kidolgozása és validálása. Módszer: A 16 kérdésből álló FABQ kérdőívet lefordítás után 90, legalább három hónapja tartó deréktáji fájdalommal kezelt beteg töltötte ki. A keresztvalidáláshoz a teljes kérdőívcsomagot kitöltő 43 beteg FABQ-H-eredményeit összevetettük a fájdalom intenzitásával, az Oswestry Derékfájás Funkciómérő Indexszel, a Roland–Morris Derékfájás és Funkciókárosodás Kérdőívvel, a Zung Depresszió Skálával és a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával. Eredmények: A FABQ kérdőív belső konzisztenciája jó volt: Cronbach-alfa-érték 0,8. A korrelációs vizsgálatok alapján a FABQ egyedül a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával korrelált (r = 0,373, p = 0,014). Következtetés: Vizsgálatunk alapján a FABQ-H kérdőív jól használható, valid mérőeszköz. Orv Hetil. 2017; 158(24): 949–955.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    European Musculosceletal Surveillance and Information Network. Musculoscelatal health status in Europe. http://www.eumusc.net/workpackages_wp4.cfm.2006-2010

  • 2

    Illés ST. Low back pain: when and what to do. [A derékfájás: mikor és mit tegyünk?] Orv Hetil. 2015; 156: 1315–1320. [Hungarian]

  • 3

    Waddell G, Newton M, Henderson I. A Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ) and the role of fear-avoidance beliefs in chronic low back pain and disability. Pain 1993; 52: 157–168.

  • 4

    Wertli MM, Rasmussen-Barr E, Weiser S, et al. The role of fear avoidance beliefs as a prognostic factor for outcome in patients with nonspecific low back pain: a systematic review. Spine J. 2014; 14: 816–836.e4.

  • 5

    Wicksell RK, Olsson GL, Hayes SC. Psychological flexibility as a mediator of improvement in acceptance and commitment therapy for patients with chronic pain following whiplash. Eur J Pain 2010, 14: 1059.e1–1059.e11.

  • 6

    Reesor KA, Craig KD. Medically incongruent chronic back pain: physical limitations, suffering and ineffective coping. Pain 1988; 32: 35–45.

  • 7

    Kandel ER. A new intellectual framework for psychiatry. Am J Psychiatry 1998; 155: 457–469.

  • 8

    Davis M. Neural systems involved in fear and anxiety measured with fear-potentiated startle. Am Psychol. 2006; 61: 741–756.

  • 9

    Waddell G, Bircher M, Finlayson D, et al. Symptoms and signs: physical disease or illness behaviour? Br Med J. (Clin Res Ed). 1984; 289: 739–741.

  • 10

    Fordyce WE. Behavioural science and chronic pain. Postgrad Med J. 1984; 60: 865–868.

  • 11

    Kori SH, Miller RP, Todd DD. Kinesiophobia: a new view of chronic pain behaviour. Pain Manag. 1990; 3: 35–43.

  • 12

    Melzack R. The McGill Pain Questionnaire: major properties and scoring methods. Pain 1975; 1: 277–299.

  • 13

    Riley JF, Ahern DK, Follick MJ. Chronic pain and functional impairment: assessing beliefs about their relationship. Arch Phys Med Rehabil. 1988; 69: 579–582.

  • 14

    Jensen MP, Karoly P, Huger R. The development and preliminary validitation of instrument to asses patients’ attitudes toward pain. J Psychosom Res. 1987; 31: 393–400.

  • 15

    Philips HC. Avoidance behaviour and its role in sustaining chronic pain. Behav Res Ther. 1987; 25: 273–279.

  • 16

    Swinkels-Meewisse EJ, Swinkels RA, Verbeek AL, et al. Psychometric properties of the Tampa Scale for kinesiophobia and the fear-avoidance beliefs questionnaire in acute low back pain. Man Ther. 2003; 8: 29–36.

  • 17

    Crombez G, Vlaeyen JW, Heuts PH, et al. Pain-related fear is more disabling than pain it self: evidence on the role of pain-related fear in chronic back pain disability. Pain 1999; 80: 329–339.

  • 18

    Pfingstein M, Kröner-Herwig B, Leibing E, et al. Validation of the German version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire. Eur J Pain 2000; 4: 259–266.

  • 19

    Poiraudeau S. Validation of the French version of the Fear Avoidance Belief Questionnaire. Spine (Phila Pa 1976). 2004; 29: 908–913.

  • 20

    Monticone M, Baiardi P, Bonetti F, et al. The Italian version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ-I): cross-cultural adaptation, factor analysis, reliability, validity, and sensitivity to change. Spine (Phila Pa 1976). 2012; 37: E374–E380.

  • 21

    Matsudaira K, Kikuchi N, Murakami A, et al. Psychometric properties of the Japanese version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ). J Orthop Sci. 2014; 19: 26–32.

  • 22

    Alanazi F, Gleeson P, Olson S, et al. Translation and validation of the Arabic version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire in patients with low back. Spine (Phila Pa 1976). 2017; 42: E411–E416.

  • 23

    Terho H, Haapea M, Paananen M, et al. Translation and validation of the Finnish version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ). Scand J Pain 2016; 10: 113–118.

  • 24

    Fairbank J, Couper J, Davies J, et al. The Oswestry Low Back Pain Questionnaire. Physiotherapy 1980; 66: 271–273.

  • 25

    Roland M, Morris R. A study of the natural history of low back pain: Part 1. Development of a reliable and sensitive measure of disability in low-back pain. Spine (Phila Pa 1976). 1983; 8: 141–144.

  • 26

    Zung WW. A self-rating depression scale. Arch Gen Psychiatr. 1965; 12: 63–70.

  • 27

    Sullivan MJ, Bishop SR, Pivik J. The Pain Catastrophizing Scale: Development and validation. Psychological Assessment 1995; 7: 524–532.

  • 28

    Kökönyei Gy. Emotion regulation in chronic pain. Doctoral dissertation. [Érzelemszabályozás krónikus fájdalomban. Doktori disszertáció.] ELTE, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiatudomány Doktori Iskola, Budapest, 2008; pp. 106–110. [Hungarian]