View More View Less
  • 1 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest, Róbert Károly krt. 44., 1134
  • 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 3 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
  • 4 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • 5 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest
  • 6 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár
  • 7 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest
  • 8 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • 9 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok
  • 10 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház, Kaposvár
  • 11 Orosházi Kórház, Orosháza
  • 12 Vas Megyei Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Szombathely
  • 13 Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza, Gyula
  • 14 Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, Sopron
  • 15 Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest
  • 16 Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét
  • 17 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
Open access

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Bleumink, G. S., Knetsch, A. M., Sturkenboom, M. C., et al.: Quantifying the heart failure epidemic: prevalence, incidence rate, lifetime risk and prognosis of heart failure The Rotterdam Study. Eur. Heart J., 2004, 25(18), 1614–1619.

  • 2

    Stewart, S., MacIntyre, K., Hole, D. J., et al.: More ‘malignant’ than cancer? Five-year survival following a first admission for heart failure. Eur. J. Heart Fail., 2001, 3(3), 315–322.

  • 3

    Cleland, J. G., Cohen-Solal, A., Cosin Aguilar, J., et al.: Management of heart failure in primary care (the IMPROVEMENT of Heart Failure Programme): an international survey. Lancet, 2002, 36(9346), 1631–1639.

  • 4

    Cleland, J. G., Swedberg, K., Follath, F., et al.: The EuroHeart Failure Survay programme – a survey on the quality of care among patients with heart failure in Europe, Part 1: patient characteristics and diagnosis. Eur. Heart J., 2003, 24(5), 442–463.

  • 5

    Komajda, M., Follath, F., Swedberg, K., et al.: The EuroHeart Failure Survay programme – a survey on the quality of care among patients with heart failure in Europe, Part 2: treatment. Eur. Heart J., 2003, 24(5), 464–474.

  • 6

    Fonarow, G. C., Yancy, C. W., Heywood, J. T., et al.: Adherence to heart failure quality-of-care indicators in US hospitals. Analysis of the ADHERE Registry. Arch. Intern. Med., 2005, 165(13), 1469–1477.

  • 7

    Fonarow, G. C., Abraham, W. T., Albert, N. M., et al.: Influence of a performance-improvement initiative on quality of care for patients hospitalized with heart failure. Results of the Organized Program to Initiate Lifesaving Treatment in Hospitalized Patients With Heart Failure (OPTIMIZE-HF). Arch. Intern. Med., 2007, 167(14), 1493–1502.

  • 8

    Heidenreich, P. A., Lewis, W. R., LaBresh, K. A., et al.: Hospital performance recognition with the Get With The Guidelines Program and mortality for acute myocardial infarction and heart failure. Am. Heart J., 2009, 158(4), 546–553.

  • 9

    Fonarow, G. C., Yancy, C. W., Albert, N. M., et al.: Improving the use of evidence-based heart failure therapies in the outpatient setting: The IMPROVE HF performance improvement registry. Am. Heart J., 2007, 154(1), 12–38.

  • 10

    Crespo-Leiro, M. G., Anker, S. D., Maggioni, A. P., et al.: European Society of Cardiology Heart Failure Long-Term Registry (ESC-HF-LT): 1-year follow-up outcomes and differences across regions. Eur. J. Heart Fail., 2016, 18(6), 613–625.

  • 11

    Tomcsányi, J., Tóth, E.: Epidemiology and therapy of heart failure in the early XXIst century. [Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája Magyarországon a XXI. század elején.] Cardiologia Hungarica, 2012, 42(3), 155–162. [Hungarian]

  • 12

    Nyolczas, N.: Hungarian Heart Failure Registry. [Magyar Szívelégtelenség Regiszter.] Cardiologia Hungarica, 2015, 45(1), 82–83. [Hungarian]

  • 13

    Jánosi, A., Ofner, P.: National Myocardial Infarction Registry. [Nemzeti Szívinfarktus Regiszter.] Orv. Hetil., 2014, 155(19), 740–744. [Hungarian]

  • 14

    Mosterd, A., Hoes, A. W.: Clinical epidemiology of heart failure. Heart, 2007, 93(9), 1137–1146.

  • 15

    Ponikowski, P., Voors, A. A., Anker, S. D., et al.: 2016 ESC Guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure. The Task Force for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure of the European Society of Cardiology (ESC). Developed with the special contribution of the Heart Failure Association (HFA) of the ESC. Eur. Heart J., 2016, 37(27), 2129–2200.

  • 16

    Yancy, C. W., Jessup, M., Bozkurt, B., et al.: 2013 ACCF/AHA guideline for the management of heart failure: a report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on practice guidelines. Circulation, 2013, 128(16), e240–e327.

  • 17

    Maggioni, A. P., Anker, S. D., Dahlström, U., et al.: Are hospitalized or ambulatory patients with heart failure treated in accordance with European Society of Cardiology guidelines? Evidence from 12 440 patients of the ESC Heart Failure Long-term Registry. Eur. J. Heart Fail., 2013, 15(10), 1173–1184.

  • 18

    Redfield, M. M., Jacobsen, S. J., Burnett, J. C. Jr., et al.: Burden of systolic and diastolic ventricular dysfunction in the community: appreciating the scope of the heart failure epidemic. JAMA, 2003, 289(2), 194–202.

  • 19

    Van Riet, E. E., Hoes, A. W., Limburg, A., et al.: Prevalence of unrecognized heart failure in older persons with shortness of breath on exertion. Eur. J. Heart Fail., 2014, 16(7), 772–777.