Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 158: Issue 37
A hormonális rendszer válsága: az endokrin diszruptorok egészségügyi hatásai
Author:
György Csaba Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Pf. 370, 1445

Search for other papers by György Csaba in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1443–1451
Online Publication Date:
Sep 2017
Publication Date:
01 Sep 2017
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2017.30855
Keywords:
endokrin diszruptorok; hormonális imprinting; perinatalis időszak; epigenetika; fitoösztrogének; zsíroldékony vitaminok; endocrine disruptors; hormonal imprinting; perinatal period; epigenetics; phytoestrogens; lipid soluble vitamins
Open access

Absztrakt:

Az endokrin diszruptorok a környezetből az állati (emberi) szervezetbe jutó olyan természetes vagy mesterséges molekulák, amelyek hormonreceptorokhoz kapcsolódva serkentik vagy gátolják adott sejtek tevékenységét, hormonok vagy receptorok előállítását, illetve transzportját. Ha kapcsolódásuk valamely kritikus periódusban történik, hibás hormonális imprintinget hoznak létre életre szóló következményekkel, mint hormonbefolyásolt sejtműködések megváltozása, betegségekre való hajlam manifesztálódása vagy betegségek megjelenése, ezért orvosi-egészségügyi jelentőségük van. Az endokrin diszruptorok száma nagy és éppúgy, mint felhasználásra kerülő mennyiségük, növekszik, ezáltal számos, felnőttkorban megjelenő kórkép (például daganat) visszavezethető perinatalis kori endokrin diszruptorártalmakra. Tartós hatásuk alapvető emberi jellegzetességek (például menarche időpontja) megváltozásához vezet. Az A- és D-vitamin is hormon (exohormon) és kívülről bejutva a szervezetbe endokrin diszruptorok lehetnek. Az endokrin diszruptorok által kiváltott imprinting az utódgenerációkra epigenetikusan átadódik, így befolyásolhatja az utódok gyógyszerérzékenységét is. Ha az epigenetikus öröklődés tartóssá válik, annak humánevolúciós jelentősége is lehet. Orv Hetil. 2017, 158(37): 1443–1451.

  • 1

    Csaba G. Phylogeny and ontogeny of hormone receptors: the selection theory of receptor formation and hormonal imprinting. Biol Rev Camb Biol Soc. 1980; 55: 47–63.

  • 2

    Csaba G. Hormonal imprinting: its role during the evolution and development of hormones and receptors. Cell Biol Int. 2000; 24: 407–414.

  • 3

    Csaba G. The present state in the phylogeny and ontogeny of hormone receptors. Horm Metab Res. 1984; 16: 329–335.

  • 4

    Csaba G. Transgenerational effects of perinatal hormonal imprinting. In: Tollefsbol T. (ed.) Transgenerational epigenetics. Academic Press, New York, 2014; pp. 255–264.

  • 5

    Karabélyos C, Csaba G. Effect of digoxin imprinting in adolescence on the sexual behavior of adult rats. Acta Physiol Hung. 1999; 86: 23–28.

  • 6

    Neri A, Aygen M, Zukerman Z, et al. Subjective assesment of sexual dysfunction of patients on long-term administration of digoxin. Arch Sex Behav. 1980; 9: 343–347.

  • 7

    Langston N. Rachel Carson’s legacy: Endocrine disrupting chemicals and gender concerns. GAIA 2012; 21: 225–229.

  • 8

    Marty MS, Carney EW, Rowlands JC. Endocrine disruption: historical perspectives and its impact on the future of toxicology testing. Toxicol Sci. 2011; 120(Suppl 1): S93–S108.

  • 9

    WHO European Commission. http//ec.europa eu/environment/chemicals/endocrine definitions/endodis-an.htm

  • 10

    Canadian Centre for Occupational Health and Safety. https//www.coohs.ca/oshanswers/chemicals/endocrine.html;

  • 11

    Dudutz G, Kincses-Ajtay M, Csép K. More important endocrine disruptors and their effects on living organisms. [Fontosabb endokrin diszruptor vegyületek és az élő szervezetekre kifejtett hatásaik.] Orvostud Ért. 2009; 82: 156–164. [Hungarian]

  • 12

    Munteanu C, Hoteteu M. Estrogenic compounds – endocrine disruptors. Balneo-Research J. 2011; 2: 115–118.

  • 13

    Mangelsdorf DJ, Thummel C, Beato M, et al. The nuclear receptor superfamily: the second decade. Cell 1995; 83: 835–839.

  • 14

    Mnif W, Hadi Hassine AI, Bouaziz A, et al. Effect of endocrine disruptor pesticides: A review. Int J Environ Res Public Health 2011; 8: 2265–2303.

  • 15

    Csaba G, Karabélyos C. Pubertal benzpyrene exposition decreases durably the sexual activity of the adult male and female rats. Horm Metab Res. 1995; 27: 279–282.

  • 16

    Csaba G, Inczefi-Gonda Á. Molecules acting on receptor level at weaning, durably influence liver glucocorticoid receptors. Acta Physiol Hung. 2005; 92: 33–38.

  • 17

    Tekes K, Hantos M, Gyenge M, et al. Prolonged effect of stress at weaning on the brain serotonin metabolism and sexuality of female rats. Horm Metab Res. 2006; 38: 799–802.

  • 18

    Nugent BM, Tobet SA, Lara HE, et al. Hormonal programming across the lifespan. Horm Metab Res. 2012; 44: 577–586.

  • 19

    Gaál A, Csaba G. Testosterone and progesterone level alterations in the adult rat after retinoid (retinol or retinoic acid) treatment in neonatal and adolescent age. Horm Metab Res. 1998; 30: 487–489.

  • 20

    Csaba G, Inczefi-Gonda Á. Effect of vitamin D3 treatment in the neonatal or adolescent age (hormonal imprinting) on the thymic glucocorticoid receptor of the adult male rat. Horm Res. 1990; 51: 280–283.

  • 21

    Goetz F, Mitroskhin A, Patchev AV, et al. Significance of neonatal steroid imprinting and of peripubertal growth hormone excess for the development of prostatic hyperplasia in the rat. Endocrine Abstracts 2006; 11: 555.

  • 22

    Akingbemi BT, Hardy MP. Oestrogenic and antiandrogenic chemicals in the environment: effects on male reproductive health. Acta Med. 2001; 33: 391–403.

  • 23

    Crews F, He J, Hodge C. Adolescent cortical development. A critical period of vulnerability for addiction. Pharmacol Biochem Behav. 2007; 86: 189–199.

  • 24

    Hampl R, Kubátová J, Stárka L. Steroids and endocrine disruptors – History, recent state of art and open questions. J Steroid Biochem Mol Biol. 2016; 155: 217–223.

  • 25

    Csaba G, Karabélyos C. Effect of single neonatal treatment with the soy bean phytosteroid, genistein on the sexual behavior of adult rats. Acta Physiol Hung. 2002; 89: 463–470.

  • 26

    Patisaul HB, Jefferson W. The pros and cons of phytoestrogens. Front Neuroendocrinol. 2010; 31: 400–419.

  • 27

    Rietjens IM, Louisse J, Beekmann K. The potential health effects of dietary phytoestrogens. Br J Pharmacol. 2017; 174: 1263–1280.

  • 28

    Patisaul HB, Adewale HB. Long-term effects of endocrine disruptors on reproductive physiology and behavior. Front Behav Neurosci. 2009; 29: 10.

  • 29

    Marques-Pinto A, Carvalho D. Human infertility, are endocrine disruptors to blame? Endocr Connect. 2013; 2: R15–R29.

  • 30

    Aksglaede L, Juul A, Leffers H, et al. The sensitivity of the child to sex steroids: possible impact of exogenous estrogens. Hum Reprod Update 2006; 12: 341–349.

  • 31

    Li D, Zhou Z, Qing, D, et al. Occupational exposure to bisphenol-A (BPA) and the risk of self-reported male sexual dysfunction. Hum Reprod. 2009; 25: 519–527.

  • 32

    Hainer R. Study links BPA in plastics to erectile dysfunction. Health.com, November 11, 2009. Updated 2017 GMT (0417 HKT).

  • 33

    Fratrić I, Živković D, Vukmirović S. Human exposure to endocrine disrupting chemicals as a prenatal risk factor for cryptorchidism. Pediatr Croat. 2015; 59: 19–24.

  • 34

    Virtanen HE, Adamsson A. Cryptorchidism and endocrine disrupting chemicals. Mol Cell Endocrinol. 2012; 355: 208–220.

  • 35

    Bay K, Andersson AM. Human testicular insulin-like factor 3: in relation to development, reproductive hormones and andrological disorders. Int J Androl. 2011; 34: 97–109.

  • 36

    Balthazart J. Minireview: Hormones and human sexual orientation. Endocrinology 2011; 152: 2937–2947.

  • 37

    Johnson C. Endocrine disruptors and the transgendered. Washington Free Press, 2002 March.

  • 38

    Sonnenschein C, Soto AM. An updated review of environmental estrogen and androgen mimics and antagonists. J Steroid Biochem Mol Biol. 1998; 65: 143–150.

  • 39

    Csaba G, Karabélyos C, Dalló J. Fetal and neonatal action of a polycyclic hydrocarbon (benzpyrene) or a synthetic steroid hormone (allylestrenol) as reflected by the sexual behaviour of adult rats. J Dev Physiol. 1993; 19: 67–70.

  • 40

    Csaba G, Karabélyos C. Transgenerational effect of a single neonatal benzpyrene treatment (imprinting) on the sexual behavior of adult female rats. Hum Exp Toxicol. 1997; 16: 553–556.

  • 41

    Boas M, Feldt-Rasmussen U, Main KM. Thyroid effects of endocrine disrupting chemicals. Mol Cell Endocrinol. 2012; 355: 240–248.

  • 42

    Boas M, Main KM, Feldt-Rasmussen U. Environmental chemicals and thyroid function: an update. Curr Opin Endocrinol Diabetes Obes. 2009; 16: 385–391.

  • 43

    Duntas LH. Chemical contamination and the thyroid. Endocrine 2015; 48: 53–64.

  • 44

    Gutleb AC, Cambier S, Serchi T. Impact of endocrine disruptors on the thyroid hormone system. Horm Res Paediatr. 2016; 86: 271–278.

  • 45

    Boas M, Feldt-Rasmussen U, Skakkebaek NE, et al. Environmental chemicals and thyroid function. Eur J Endocrinol. 2006; 154: 599–611.

  • 46

    Schmutzler C, Gotthardt I, Hofmann PJ, et al. Endocrine disruptors and the thyroid gland – a combined in vitro and in vivo analysis of potential new biomarkers. Environ Health Perspect. 2007; 115(Suppl 1): 77–83.

  • 47

    Takahama K, Shirasaki T. Endocrine disruptors and brain estrogen receptors: the current state of behavioral, neurochemical, and molecular biological studies. Nihon Shinkei Seishin Yakurigaku Zasshi 2001; 21: 103–111.

  • 48

    Palanza P, Gioiosa L, vom Saal FS, et al. Effects of developmental exposure to bisphenol A on brain and behavior in mice. Environ Res. 2008; 108: 150–157.

  • 49

    Van der Akker EL, Weisglas-Kuperus N. Sexual differentiation of the human brain. Hormonal controls and effects of endocrine disruptors. In: Lewis M, Kestler L. (eds.) Gender differences in prenatal substance exposure. American Psychological Association, Washington, DC, 2012; pp. 207–215.

  • 50

    Evans SF, Kobrosly RW, Barrett ES, et al. Prenatal bisphenol An exposure and maternally reported behavior in boys and girls. Neurotoxicology 2014; 45: 91–99.

  • 51

    Mustieles V, Pérez-Lobato R, Olea N, et al. Bisphenol A: Human exposure and neurobehavior. Neurotoxicology 2015; 49: 174–184.

  • 52

    Csaba G, Tekes K. Is the brain hormonally imprintable? Brain Dev. 2005; 27: 465–471.

  • 53

    Sisk CL, Zehr JL. Pubertal hormones organize the adolescent brain and behavior. Front Neuroendocrinol. 2005; 26: 163–174.

  • 54

    Chalubinski M, Kowalski ML. Endocrine disrupters – potential modulators of the immune system and allergic response. TOC 2006; 61: 1326–1335.

  • 55

    Rogers JA, Metz L, Yong VW. Review: Endocrine disrupting chemicals and immune responses: a focus on bisphenol-A and its potential mechanisms. Mol Immunol. 2013; 53: 421–430.

  • 56

    Kuo CH, Yang SN, Kuo PL, et al. Immunomodularory effects of environmental endocrine disrupting chemicals. Kaohsiung J Med Sci. 2012; 28(Suppl): S37–S42.

  • 57

    Csaba G. Hormonal imprinting: phylogeny, ontogeny, diseases and possible role in present-day human evolution. Cell Biochem Funct. 2008; 26: 1–10.

  • 58

    Guerreiro CB, Horálek J, de Leeuw F, et al. Benzo(a)pyrene in Europe: Ambient air concentrations, population exposure and health effects. Environ Pollut. 2016; 214: 657–667.

  • 59

    Jones DC, Miller GW. The effects of environmental neurotoxicants on the dopaminergic system. A possible role in drug addiction. Biochem Pharmacol. 2008; 76: 569–581.

  • 60

    Chevalier N, Fénichel P. Endocrine disruptors: A missing link in the pandemy of type 2 diabetes and obesity. Presse Med. 2016; 45: 88–97.

  • 61

    De Cock M, Maas YG, van de Bor M. Does perinatal exposure to endocrine disruptors induce autism spectrum and attention deficit hyperactivity disorders? Review. Acta Paediatr. 2012; 101: 811–818.

  • 62

    Dörner G. Environment and gene-dependent human ontogenesis, sociogenesis and phylogenesis (eco-geno-onto-socio-phylogenesis). Neuro Endocrinol Lett. 2004; 25: 164–168.

  • 63

    Holmang A. Perinatal origin of adult disease. Scand Cardiovasc. 2001; 35: 178–185.

  • 64

    Tchernitchin AN, Tchernitchin NN, Mena MA, et al. Imprinting: perinatal exposures cause the development of diseases during the adult age. Acta Biol Hung. 1999; 50: 425–440.

  • 65

    Csaba G. The faulty perinatal hormonal imprinting as functional teratogen. Curr Pediatr Rev. 2016; 12: 222–229.

  • 66

    Heindel JJ, Skalla LA, Joubert BR, et al. Review of developmental origins of health and disease publications in environmental epidemiology. Reprod Toxicol. 2017; 68: 34–48.

  • 67

    Csaba G. Immunoendocrinology: faulty hormonal imprinting in the immune system. Acta Microbiol Hung. 2014; 61: 89–106.

  • 68

    Anway MD, Cupp AS, Uzumcu M, et al. Epigenetic transgenerational actions of endocrine disruptors and male fertility. Science 2005; 308: 1466–1469.

  • 69

    Csaba G, Inczefi-Gonda Á. Direct and transgenerational effect of benzpyrene treatment at adolescent age on the uterine estrogen receptor and thymic glucocorticoid receptor of the adult rat. Acta Physiol Hung. 1999; 86: 29–36.

  • 70

    Csaba G. The biological basis and clinical significance of hormonal imprinting, an epigenetic process. Clin Epigenetics 2011; 2: 187–196.

  • 71

    Skinner MK. Endocrine disruptor induction of epigenetic transgenerational inheritance of disease. Mol Cell Endocrinol. 2014; 398: 4–12.

  • 72

    Xin F, Susiarjo M, Bartolomei MS. Multigenerational and transgenerational effects of endocrine disrupting chemicals: A role for altered epigenetic regulation? Semin Cell Dev Biol. 2015; 43: 66–75.

  • 73

    Kőhidai L, Lajkó E, Pállinger É, et al. Verification of epigenetic inheritance in a unicellular model system: multigenerational effects of hormonal imprinting. Cell Biol Int. 2012; 36: 951–959.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 36 19
May 2024 0 69 15
Jun 2024 0 27 18
Jul 2024 0 17 17
Aug 2024 0 25 20
Sep 2024 0 47 14
Oct 2024 0 15 6