Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 158: Issue 43
Glükózterhelés a peritonealis dialízisben. Újabb elméleti megfontolások
Authors:
Emília Mácsai Csolnoky Ferenc Kórház, I. Belgyógyászat, Veszprém, Kórház u. 1., 8200

Search for other papers by Emília Mácsai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
István Kiss Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részleg, Budapest
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by István Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1708–1714
Online Publication Date:
Oct 2017
Publication Date:
01 Oct 2017
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2017.30861
Keywords:
peritonealis dializálóoldatok; biokompatibilitás; bőr-autofluoreszcencia; peritonealis remodelling; glykaemiás terhelés; peritoneal dialysis solutions; biocompatibility; skin autofluorescence; peritoneal remodeling; peritoneal glycemic load
Open access

Absztrakt:

A peritonealis dialízis jelentősége a vesepótló kezelésben várhatóan növekedni fog, emiatt különösen fontos a peritonealis dialízis technológiájának legfőbb hátrányát jelentő glükózexpozíció újragondolása, az adverz hatások minimálisra csökkentése, amely a PD-oldatok további fejlesztésétől várható. Az első lépést a jelenlegi konvencionális glükózalapú PD-oldatok lokális és szisztémás káros hatásainak csökkentésében a biokompatibilis és nem glükózalapú modern PD-oldatok kifejlesztése jelentette. Egyelőre – limitált tapasztalatok alapján – nincsenek egyértelmű adatok a jobb klinikai kimenetelre. Felmerül az elméleti összefüggés a PD ritka szövődményeként kialakuló enkapszuláló peritonealis sclerosis és a peritonealis felszín lokális tartós glükózirritációja között. A szisztémás glykaemiás terhelés mértéke az aktuális állapotot tükröző szövetiglükóz-monitorozással, a hosszabb távon kialakuló kumulatív károsodás a bőr-autofluoreszcencia mérése útján követhető, a klinikai gyakorlatban azonban egyelőre egyik módszer sem kiterjedten használt. A modalitásból eredően fokozottabb a cardiovascularis betegségek rizikója, ezek mielőbbi diagnosztikája és kezelése kiemelt fontosságú. A diabetológiai szempontokat is tekintetbe vevő terápiás lépések megválasztásakor a páciensek életminőségi mutatóinak javítására, a megvalósítható legoptimálisabb életvitelre kell törekednünk. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1708–1714.

  • 1

    Polner K. The past and present of peritoneal dialysis. [A peritoneális dialízis múltja és jelene.] Orv Hetil. 2008; 149: 5–11. [Hungarian]

  • 2

    Ortiz A, Covic A, Fliser D, et al. Epidemiology, contributors to, and clinical trials of mortality risk in chronic kidney failure. Lancet 2014; 383: 1831–1843.

  • 3

    Van de Luijtgaarden MW, Jager KJ, Segelmark M, et al. Trends in dialysis modality choice and related patient survival in the ERA-EDTA Registry over a 20-year period. Nephrol Dial Transplant. 2016; 31: 120–128.

  • 4

    Kim YL. Can we overcome the predestined poor survival of diabetic patients? Perspectives from pre- and post-dialysis. Perit Dial Int. 2007; 27(Suppl 2): S171–S175.

  • 5

    Ozener C, Arikan H, Karayaylali I, et al. The impact of diabetes mellitus on peritoneal dialysis: the Turkey Multicenter Clinic Study. Ren Fail. 2014; 36: 149–153.

  • 6

    Qayyum A, Chowdhury TA, Oei EL, et al. Use of continuous glucose monitoring in patients with diabetes mellitus on peritoneal dialysis: correlation with glycated hemoglobin and detection of high incidence of unaware hypoglycemia. Blood Purif. 2016; 41: 18–24.

  • 7

    Zakar G. Dietary treatment in dialysis patients. [Dializált betegek étrendi kezelése.] Hypertonia és Nephrologia 2015; 19(Suppl 3): 57–58. [Hungarian]

  • 8

    Ladányi E, Schneider K, Rikker Cs, et al. Practice of chronic peritoneal dialysis in adulthood. [A krónikus peritoneális dialíziskezelés felnőttkori gyakorlata.] Hypertonia és Nephrologia 2015; 19(Suppl 3): 42–53. [Hungarian]

  • 9

    Farhat K, Stavenuiter AW, Beelen RH, et al. Pharmacologic targets and peritoneal membrane remodeling. Perit Dial Int. 2014; 34: 114–123.

  • 10

    Araújo JE, Jorge S, Teixeira E, et al. A cost-effective method to get insight into the peritoneal dialysate effluent proteome. J Proteomics 2016; 145: 207–213.

  • 11

    Fernández-Reyes MJ, Bajo MA, Del Peso G, et al. The influence of initial peritoneal transport characteristics, inflammation, and high glucose exposure on prognosis for peritoneal membrane function. Perit Dial Int. 2012; 32: 636–644.

  • 12

    Petrie MC, Traynor JP, Mactier RA. Incidence and outcome of encapsulating peritoneal sclerosis. Clin Kidney J. 2016; 9: 624–629.

  • 13

    Loureiro J, Gónzalez-Mateo G, Jimenez-Heffernan J, et al. Are the mesothelial-to-mesenchymal transition, sclerotic peritonitis syndromes, and encapsulating peritoneal sclerosis part of the same process? Int J Nephrol. 2013; 2013: 263285.

  • 14

    Alston H, Fan S, Nakayama M. Encapsulating peritoneal sclerosis. Semin Nephrol. 2017; 37: 93–102.

  • 15

    Brown EA, Bargman J, van Biesen W, et al. Length of time on peritoneal dialysis and encapsulating peritoneal sclerosis – position paper for ISPD: 2017 update. Perit Dial Int. 2017; 37: 362–374.

  • 16

    Hoshino T, Ishii H, Kitano T, et al. Effects of a new bicarbonate/lactate-buffered neutral peritoneal dialysis fluid for peritoneal failure in patients undergoing peritoneal dialysis. Discov Med. 2016; 21: 81–88.

  • 17

    Yamaguchi N, Miyamoto K, Ishikawa E, et al. Newly developed neutralized pH icodextrin dialysis fluid: nonclinical evaluation. Artif Organs 2016; 40: E158–E166.

  • 18

    Chang TI, Ryu DR, Yoo TH, et al., on behalf of the Yonsei Associate Network CHronic Kidney Disease Trial (YACHT) investigators. Effect of icodextrin solution on the preservation of residual renal function in peritoneal dialysis patients: A randomized controlled study. Medicine (Baltimore) 2016; 95: e2991.

  • 19

    Sikaneta T, Wu G, Abdolell M, et al. The Trio Trial – a randomised controlled trial evaluating the effect of a biocompatible peritoneal dialysis solution on residual renal function. Perit Dial Int. 2016; 36: 526–532.

  • 20

    Htay H, Cho Y, Pascoe EM, et al. Predictors of residual renal function decline in peritoneal dialysis patients: The balANZ trial. Perit Dial Int. 2017; 37: 283–289.

  • 21

    Dousdampanis P, Trigka K, Bargman JM. Bimodal solutions or twice-daily icodextrin to enhance ultrafiltration in peritoneal dialysis patients. Int J Nephrol. 2013; 2013: 424915.

  • 22

    Szeto CC, Johnson DW. Low GDP solution and glucose-sparing strategies for peritoneal dialysis. Semin Nephrol. 2017; 37: 30–42.

  • 23

    Qayyum A, Oei EL, Paudel K, et al. Increasing the use of biocompatible, glucose-free peritoneal dialysis solutions. World J Nephrol. 2015; 4: 92–97.

  • 24

    Cho Y, Johnson DW, Craig JC, et al. Biocompatible dialysis fluids for peritoneal dialysis. A Cochrane Database Syst Rev. 2014; (3): CD007554.

  • 25

    Wang AY, Brimble KS, Brunier G, et al. ISPD Cardiovascular And Metabolic Guidelines in Adult Peritoneal Dialysis Patients Part II – Management of Various Cardiovascular Complications. Perit Dial Int. 2015; 35: 388–396.

  • 26

    Wen Y, Guo Q, Yang X, et al. High glucose concentrations in peritoneal dialysate are associated with all-cause and cardiovascular disease mortality in continuous ambulatory peritoneal dialysis patients. Perit Dial Int. 2015; 35: 70–77.

  • 27

    Hassan K, Hassan S, Anwar S, et al. Predictors of left ventricular hypertrophy and their cut offs in peritoneal dialysis patients. Int Heart J. 2015; 56: 186–191.

  • 28

    Lambie M, Chess J, Do JY, et al. Peritoneal dialysate glucose load and systemic glucose metabolism in non-diabetics: Results from the GLOBAL Fluid Cohort Study. PLoS One 2016; 11: e0155564.

  • 29

    Meerwaldt R, Hartog JW, Graaf R, et al. Skin autofluorescence, a measure of cumulative metabolic stress and advanced glycation end products, predicts mortality in hemodialysis patients. J Am Soc Nephrol. 2005; 16: 3687–3693.

  • 30

    Yamagishi S, Fukami K, Matsui T, et al. Evaluation of tissue accumulation levels of advanced glycation end products by skin autofluorescence: A novel marker of vascular complications in high-risk patients for cardiovascular disease. Int J Cardiol. 2015; 185: 263–268.

  • 31

    Smit AJ, Smit JM, Botterblom GJ, et al. Skin autofluorescence based decision tree in detection of impaired glucose tolerance and diabetes. PLoS One 2013; 8: e65592.

  • 32

    DiagnOptics website. Available from: http://www.diagnoptisc.com/advanced-glycation-endproducts/measuring-ages

  • 33

    Nongnuch A, Davenport A. Skin autofluorescence advanced glycosylation end products as an independent predictor of mortality in high flux haemodialysis and haemodialysis patients. Nephrology (Carlton) 2015; 20: 862–867.

  • 34

    Jiang J, Chen P, Chen J, et al. Accumulation of tissue advanced glycation end products correlated with glucose exposure dose and associated with cardiovascular morbidity in patients on peritoneal dialysis. Atherosclerosis 2012; 224: 187–194.

  • 35

    McIntyre NJ, Chesterton LJ, John SG, et al. Tissue-advanced glycation end product concentration in dialysis patients. Clin J Am Soc Nephrol. 2010; 5: 51–55.

  • 36

    Mácsai E, Benke A, Kiss I. Skin autofluorescence and mortality in patients on peritoneal dialysis. Medicine (Baltimore) 2015; 94: e1933.

  • 37

    Li PK, Culleton BF, Ariza A. Randomized, controlled trial of glucose-sparing peritoneal dialysis in diabetic patients. J Am Soc Nephrol. 2013; 24: 1889–1900.

  • 38

    Dong J, Yang ZK, Chen Y. Older age, higher body mass index and inflammation increase the risk for new-onset diabetes and impaired glucose tolerance in patients on peritoneal dialysis. Perit Dial Int. 2016; 36: 277–283.

  • 39

    Jung HY, Jang HM, Kim YW, et al. Depressive symptoms, patient satisfaction, and quality of life over time in automated and continuous ambulatory peritoneal dialysis patients: A prospective multicenter propensity-matched study. Medicine (Baltimore) 2016; 95: e3795.

  • 40

    Mehrotra R, Devuyst O, Davies SJ, et al. The current state of peritoneal dialysis. J Am Soc Nephrol. 2016; 27: 3238–3252.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 55 8
Dec 2024 0 34 16
Jan 2025 0 36 4
Feb 2025 0 48 22
Mar 2025 0 65 8
Apr 2025 0 21 2
May 2025 0 2 3