View More View Less
  • 1 Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely, Románia
  • 2 Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely, Románia
  • 3 Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely, Románia
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A depresszió korunk egyik legelterjedtebb megbetegedése, jelenleg több mint 300 millió embert érint világszerte. A depresszió kialakulásában és lefolyásában több szociodemográfiai kockázati tényező van hatással. Célkitűzés: A klinikailag diagnosztizált unipoláris major depresszió kezelésében és remissziójában szerepet játszó szociodemográfiai tényezők vizsgálata. Módszer: Az adatgyűjtés 2016-ban történt, a marosvásárhelyi 1. Sz. Pszichiátriai Klinikán, a résztvevők az év folyamán, jelentősebb komorbid fizikai vagy más pszichiátriai zavar nélkül regisztrált páciensek voltak. A szociodemográfiai tényezők vizsgálatára önkitöltős saját kérdőívet alkalmaztunk, amely nem, életkor, lakókörnyezet, iskolai végzettség, családi állapot, foglalkoztatottság és munka nélkül eltöltött időszak változóit mérte fel. Az unipoláris major depresszió diagnózis megállapításában a DSM-5, a súlyosság értékelésében és állapotkövetésre a Hamilton Depresszió Skála 17 tételes magyar változatát alkalmaztuk. A minta életkor szerinti eloszlása 18–65 év közötti felnőtt, 44 férfi (28,9%) és 108 nő (71,1%); 66 fekvő- és 86 járóbeteg. A páciensek 12 héten keresztül gyógyszeres kezelést kaptak, és HAM-D-17-tesztelésen vettek részt beutaláskor, nyolc és 12 hét után. Eredmények: A terápia hatására a depresszióskálán elért pontszámok jelentősen csökkentek a nyolc hét, valamint a 12 hét kezelés után. A nem, az életkor és a lakókörnyezet nem befolyásolta a kezelést, de a felsőfokú végzettséggel rendelkező betegeknél a kezelés végén a depressziós tünetek kisebb mértékben voltak kimutathatóak. A házas betegek depressziópontszámai kisebbek voltak, mint a nem házas betegeké, az alkalmazottaké pedig kisebbek, mint a tartósan munka nélkülieké. Következtetés: Az unipoláris major depresszió SSRI-kezelésének eredményességét a családi állapot és foglalkoztatottság a remisszió prediktoraiként jelentősen befolyásolták, így ezekben az esetekben a pszichoterápiás beavatkozás szükségessége javasolt. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1715–1722.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    WHO. Depression and other common mental disorders: global health estimates. World Health Organization, Geneva; 2017. Available from: http://www.who.int/mental_health/management/depression/prevalence_global_health_estimates/en/ [accessed: July 31, 2017].

  • 2

    Rihmer Z, Döme P, Gonda X. 30 years against suicide: a summary of our research on depression and suicide prevention between 1985 and 2015. [30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió- és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása – 1985–2015.] Neuropsychopharmacol Hung. 2015; 17: 113–119. [Hungarian]

  • 3

    Schaakxs R, Comijs HC, van der Mast RC, et al. Risk factors for depression: differential across age? Am J Geriatr Psychiatry 2017; 25: 966–977.

  • 4

    Fukuda Y, Hiyoshi A. Influences of income and employment on psychological distress and depression treatment in Japanese adults. Environ Health Prev Med. 2012; 17: 10–17.

  • 5

    Twenge JM, Nolen-Hoeksema S. Age, gender, race, socioeconomic status, and birth cohort difference on the children’s depression inventory: A meta-analysis. J Abnorm Psychol. 2002; 111: 578–588.

  • 6

    Bayram N, Bilgel N. The prevalence and socio-demographic correlations of depression, anxiety and stress among a group of university students. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2008; 43: 667–672.

  • 7

    Szemán-Nagy A. The examination of gender differences in depression in connection with alexithymia, focusing on male depression. [Nemi különbségek vizsgálata a depressziós tünetegyüttesben az alexitímia mentén, különös tekintettel a férfi depresszióra.] Magyar Pszichológiai Szemle 2014; 69: 319–336. [Hungarian]

  • 8

    Patten SB, Williams JV, Lavorato DH, et al. The association between major depression prevalence and sex becomes weaker with age. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2016; 51: 203–210.

  • 9

    Markkula N, Kivekäs T, Suvisaari J, et al. Employment status of depressed individuals in an 11-year follow-up: results from the Finnish Health 2011 Survey. J Occup Environ Med. 2017; 59: 603–608.

  • 10

    Gutiérrez-Lobos K, Wölfl G, Scherer M, et al. The gender gap in depression reconsidered: the influence of marital and employment status on the female/male ratio of treated incidence rates. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2000; 35: 202–210.

  • 11

    Ádám S, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288–1297. [Hungarian]

  • 12

    Miyake Y, Tanaka K, Arakawa M. Employment, income, and education and prevalence of depressive symptoms during pregnancy: the Kyushu Okinawa Maternal and Child Health Study. BMC Psychiatry 2012; 12: 117.

  • 13

    Angstman KB, Rasmussen NH, MacLaughlin KL, et al. Inter-relationship of functional status question of the PHQ-9 and depression remission after six months of collaborative care. J Psychiatr Res. 2013, 47: 418–422.

  • 14

    Torzsa P, Szeifert L, Dunai K, et al. Diagnosis and therapy of depression in primary care. [A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban.] Orv Hetil. 2009; 150: 1684–1693. [Hungarian]

  • 15

    Sarfati D, Stewart K, Woo C, et al. The effect of remission status on work functioning in employed patients treated for major depressive disorder. Ann Clin Psychiatry 2017; 29: 11–16.

  • 16

    Yeh MY, Lee Y, Sung SC, et al. Clinical predictors associated with full remission versus episode of major depressive disorder outpatients: the experience at a teaching hospital in Taiwan. BMC Psychiatry 2014, 14: 273.

  • 17

    Hamilton M. A rating scale for depression. J Neurol Neurosurg Psychiatry 1960; 23: 56–62.

  • 18

    Hamilton M. Development of a rating scale for primary depressive illness. Br J Soc Clin Psychol. 1967; 6: 278–296.

  • 19

    Rózsa S, Szádóczky E, Schmidt V, et al. Psychometric characteristics of Hamilton Depression Rating Scale in depressed patients. [A Hamilton Depresszió Skála pszichometriai jellemzői depressziós betegek körében.] Psychiatria Hung. 2003; 18: 251–262. [Hungarian]

  • 20

    Zimmerman M, Martinez JH, Young D, et al. Severity classification on the Hamilton depression rating scale. J Affect Disord. 2013; 150: 384–388.

  • 21

    Riedel M, Möller HJ, Obermeier M, et al. Response and remission criteria in major depression – a validation of current practice. J Psychiatric Res. 2010; 44: 1063–1068.

  • 22

    Lin CH, Chen CC, Wang FC, et al. Percentage reduction of depression severity versus absolute severity after initial weeks of treatment to predict final response or remission. Psychiatry Clin Neurosci. 2013, 67: 265–272.

  • 23

    Balestri M, Calati R, Souery D, et al. Socio-demographic and clinical predictors of treatment resistant depression: a prospective European multicenter study. J Affect Disord. 2016; 189: 224–232.

  • 24

    De Carlo V, Calati R, Serretti A. Socio-demographic and clinical predictors of non-response/non-remission in treatment resistant depressed patients: A systematic review. Psychiatry Res. 2016; 240: 421–430.

  • 25

    Iniesta R, Malki K, Maier W, et al. Combining clinical variables to optimize prediction of antidepressant treatment outcomes. J Psychiatr Res. 2016; 78: 94–102.

  • 26

    Beam CR, Dinescu D, Emery R, et al. A twin study on perceived stress, depressive symptoms, and marriage. J Health Soc Behav. 2017; 58: 37–53.

  • 27

    Trivedi MH, Morris DW, Pan JY, et al. What moderator characteristics are associated with better prognosis for depression? Neuropsychiatr Dis Treat. 2005; 1: 51–57.

  • 28

    Perlis RH, Alpert J, Nierenberg AA, et al. Clinical and sociodemographic predictors of response to augmentation, or dose increase among depressed outpatients resistant to fluoxetine 20 mg/day. Acta Psychiatr Scand. 2003; 108: 432–438.

  • 29

    Lagerveld SE, Bültmann U, Franche RL, et al. Factors associated with work participation and work functioning in depressed workers: A systematic review. J Occup Rehabil. 2010; 20: 275–292.

  • 30

    Burr H, Rauch A, Rose U, et al. Employment status, working conditions and depressive symptoms among German employees born in 1959 and 1965. Int Arch Occup Environ Health 2015; 88: 731–741.

  • 31

    Nistor K, Nistor A, Ádám S, et al. The relationship of work-related psychosocial risk factors with depressive symptoms among Hungarian workers. Preliminary results of the Hungarian Work Stress Survey. [Munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők kapcsolata a depressziós tünetegyüttessel a magyar munkavállalók körében. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményei.] Orv Hetil. 2015; 156: 439–448.

  • 32

    Stankunas M, Kalediene R, Starkuviene S, et al. Duration of unemployment and depression: a cross-sectional survey in Lithuania. BMC Public Health 2006; 6: 174.

  • 33

    Trivedi MH, Kurian BT, Grannemann BD. Clinical predictors in major depressive disorder. Primary Psychiatry 2007; 14: 47–53.

  • 34

    Bulloch AG, Williams JV, Lavorato DH, et al. The relationship between major depression and marital disruption is bidirectional. Depress Anxiety 2009; 26: 1172–1177.

  • 35

    Leuchter AF, Cook IA, Marangell LB, et al. Comparative effectiveness of biomarkers and clinical indicators for predicting outcomes of SSRI treatment in major depressive disorder: results of the BRITE-MD study. Psychiatry Res. 2009; 169: 124–131.