Bevezetés és célkitűzés: A szemmozgások analízisén és az akut halláscsökkenés detektálásán alapuló 1A evidenciájú új diagnosztikai módszer hatékonyságának vizsgálata akut vestibularis szindrómákban. A perifériás és a centrális eredetű vestibularis kórképek és az izolált szédüléssel jelentkező hátsóscala-területi stroke-ok előfordulási gyakoriságának elemzése. A stroke kizárása céljából végzett sürgősségi koponya komputertomográfiás vizsgálat diagnosztikus értékének a felmérése. Egy videookulográfiás szemüveg és az audiológiai vizsgálat segítségével végzett eszközös és az eszköz nélküli, ágy melletti módszer diagnosztikai hatékonyságának az összehasonlítása. Módszer: Egy prospektív tanulmány során a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sürgősségi Osztályán akut vestibularis szindrómával jelentkező 125 páciensnél (62 nő, 63 férfi, átlagéletkor 53 év) 2016. március 1. és 2017. március 1. között koponya komputertomográfiás vizsgálatot követően az ágy melletti fizikális, műszer nélküli és a kvantitatív, műszeres, a szemmozgások analízisén és az akut halláscsökkenés detektálásán alapuló vizsgálatot végeztük el egy video-fejimpulzusteszt szemüveg- és tisztahang-küszöb audiometriai vizsgálat segítségével. A kiszűrt stroke-esetek neuroradiológiai verifikálását végeztük koponya mágneses rezonanciás képalkotás alkalmazásával. Eredmények: Az eszközös vizsgálati módszerrel detektálva az AVS-ek 67%-a perifériás, 33%-a centrális eredetűnek bizonyult. A hátsóscala-stroke-ok 62%-a izolált szédüléssel jelentkezett, egyéb neurológiai kísérő tünet nélkül, és a stroke kizárására akutan elvégzett koponya-CT-k eredménye az esetek 96%-ában negatív volt. Az eszközös teszt a fizikális vizsgálat hatékonyságát javította, mivel detektálta a neuronitis inferior és a csak covert saccaddal kísért neuronitis superior eseteket. Következtetések: Az új, ágy melletti vizsgálati módszer, tapasztalataink szerint, alkalmas az izolált szédüléssel jelentkező hátsóscala-stroke-ok kiszűrésére a diagnosztika korai szakában, amikor a neuroradiológiai diagnosztika még alacsony szenzitivitású vagy nem elérhető. Orv Hetil. 2017; 158(51): 2029–2040.
Varga Cs, Nagy F, Drubits K, et al. Analysis of patients applying for emergency treatment with vertigo related symptoms. [A sürgősségi ellátásban szédüléssel jelentkező betegek adatainak elemzése.] Ideggyogy Szle. 2014; 67: 193–200. [Hungarian]
Mike A, Tamás TL, Tompos T. Diagnostic of dizziness as emergency. [Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája.] Előadás, elhangzott a Nyugat-Pannon Neurológiai Fórumon Nagykanizsán, 2016. december 1-jén. [Hungarian]
Szirmai Á. Dizziness in daily routine. [Szédülés a mindennapi gyakorlatban.] Fül-orr-gégegyógyászat, 2011; 67: 201–207. [Hungarian]
Tamás TL, Garai T, Tompos T, et al. Vertigo in the emergency department: new bedside tests. [Szédülés vizsgálata a sürgősségi osztályon: új, ágy melletti diagnosztikai eljárások.] Orv Hetil. 2016; 157: 403–409. [Hungarian]
Büki B. Vertigo as emergency. In: Büki B. Vertigo. [Büki B. A szédülés, mint sürgősségi kórkép. In: Büki B. Szédülés.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2017; pp. 21–28. [Hungarian]
Nagy F. Emergency care of complaints with dizziness. [Szédüléssel járó panaszok sürgősségi ellátása.] Orvtovábbk Szle. 2017; 24: 19–23. [Hungarian]
Kerber KA, Meurer WJ, West BT, et al. Dizziness presentations in U.S. emergency departments 1995–2004. Acad Emerg Med. 2008; 15: 744–750.
Kattah JC, Talkad AV, Wang DZ, et al. HINTS to diagnose stroke in the acute vestibular syndrome: three-step bedside oculomotor examination more sensitive than early MRI diffusion-weighted imaging. Stroke 2009; 40: 3504–3510.
Newman-Toker DE, Kerber KA, Hsieh YH, et al. HINTS outperforms ABCD2 to screen for stroke in acute continuous vertigo and dizziness. Acad Emerg Med. 2013; 20: 986–996.
Mantokoudis G, Tehrani AS, Wozniak A, et al. VOR gain by head impulse video-oculography differentiates acute vestibular neuritis from stroke. Otol Neurotol. 2015; 36: 457–465.
Newman-Toker DE, Edlow JA. TiTrATE: a novel, evidence-based approach to diagnosing acute dizziness and vertigo. In: Newman-Toker DE, Kerber KA, Meurer WJ, et al. (eds.) Emergency neuro-otology: diagnosis and management of acute dizziness and vertigo. Elsevier, Philadelphia, 2015; pp. 579–599.
Tarnutzer AA, Berkowitz AL, Robinson KA, et al. Does my dizzy patient have a stroke? A systematic review of bedside diagnosis in acute vestibular syndrome. CMAJ 2011; 183: E571–E592.
Newman-Toker DE, Hsieh YH, Camargo CA Jr., et al. Spectrum of dizziness visits to US emergency departments: cross-sectional analysis from a nationally representative sample. Mayo Clin Proc. 2008; 83: 765–775.
Nagy F. Diagnosis of dizziness. In: Gerlinger I. (ed.) Symptom oriented otorhinolaryngology. [A szédülések diagnosztikája. In: Gerlinger I. (szerk.) Tünetorientált fül-orr-gégészet.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013; pp. 79–100. [Hungarian]
Savitz SI, Caplan LR, Edlow JA. Pitfalls in the diagnosis of cerebellar infarction. Acad Emerg Med. 2007; 14: 63–68.
Newman-Toker DE, Kerber KA. Misdiagnosing dizzy patients: common pitfalls in clinical practice. In: Newman-Toker DE, Kerber KA, Meurer JW, et al. (eds.) Emergency neuro-otology: diagnosis and management of acute dizziness and vertigo. Elsevier, Philadelphia, 2015; pp. 565–575.
Grad A, Baloh RW. Vertigo of vascular origin. Clinical and electronystagmographic features in 84 cases. Arch Neurol. 1989; 46: 281–284.
Neuhauser H, Leopold M, von Brevern M, et al. The interrelations of migraine, vertigo, and migrainous vertigo. Neurology 2001; 56: 436–441.
Newman-Toker DE. Diagnosing dizziness in the emergency department. PhD Thesis, Johns Hopkins University, 2007.
Hwang DY, Silva GS, Furie KL, et al. Comparative sensitivity of computed tomography vs. magnetic resonance imaging for detecting acute posterior fossa infarct. J Emerg Med. 2012; 42: 559–565.
Lee H. Neuro-otological aspects of cerebellar stroke syndrome. J Clin Neurol. 2009; 5: 65–73.
Halmagyi GM, Curthoys IS. A clinical sign of canal paresis. Arch Neurol. 1988; 45: 737–739.
Brandt T, Dieterich M, Strupp M. Neuro-ophthalmological and neuro-otological examination. In: Vertigo and dizziness. Springer-Verlag, London, 2013; pp. 12–31.
Brodsky MC, Donahue SP, Vaphiades M, et al. Skew deviation revisited. Surv Ophthalmol. 2006; 51: 105–128.
Büki B, Hanschek M, Jünger H. Vestibular neuritis: Involvement and long-term recovery of individual semicircular canals. Auris Nasus Larynx 2017; 44: 288–293.
Büki B. Symptoms of dizziness and differential diagnosis of central and peripheral vertigo-novelties in knowledge and novel examination methods (In: Schmidt P. Differential diagnosis and therapy of peripheral and central vertigo in the clinical practice – actualities in general practice.) [A szédülés tünettana, a szédüléssel járó perifériás kórképek és centrális vestibularis kórképek differenciáldiagnosztikája – Új ismeretek és vizsgálómódszerek.] (In: Schmidt P. Szédüléssel járó betegségek differenciáldiagnosztikája és terápiája a mindennapi gyakorlatban – Aktualitások a háziorvoslásban.) Alapellátási Szabadegyetem – MTA Nemzetközi Tudományos Szimpózium, Győr, Városháza, 2011. február 05. Abstract book pp. 5–8.)
Sylaja PN, Coutts SB, Krol A, et al. When to expect negative diffusion-weighted images in stroke and transient ischemic attack. Stroke 2008; 39: 1898–1900.
Morita S, Suzuki M, Iizuka K, et al. False-negative diffusion-weighted MRI in acute cerebellar stroke. Auris Nasus Larynx 2011; 38: 577–582.
Marra F, Ruckenstein J, Richardson K. A meta-analysis of stroke risk following herpes zoster infection. BMC Infect Dis. 2017; 17: 198.