Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 159: Issue 1
A DNS-metiláció szerepe és megváltozása az öregedés és a daganatos betegségek kialakulása során
Authors:
Krisztina Andrea Szigeti Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Search for other papers by Krisztina Andrea Szigeti in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Orsolya Galamb Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

Search for other papers by Orsolya Galamb in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Alexandra Kalmár Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Search for other papers by Alexandra Kalmár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Barbara Kinga Barták Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Search for other papers by Barbara Kinga Barták in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Zsófia Brigitta Nagy Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Search for other papers by Zsófia Brigitta Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Eszter Márkus Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Search for other papers by Eszter Márkus in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Igaz Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088
Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

Search for other papers by Péter Igaz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Zsolt Tulassay Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

Search for other papers by Zsolt Tulassay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Béla Molnár Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

Search for other papers by Béla Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
3–15
Online Publication Date:
Jan 2018
Publication Date:
01 Jan 2018
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2018.30927
Keywords:
epigenomika; DNS-metiláció; 5-metilcitozin; öregedés; daganatos megbetegedések; epigenomics; DNA methylation; 5-methylcytosine; aging; neoplasm
Open access

Absztrakt:

Napjainkban a genetikai kutatások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az epigenetikai vizsgálatok, ugyanis az epigenetikai jelenségek – köztük a DNS-metiláció is – részt vesznek a fenotípust meghatározó gének expressziójának szabályozásában, így számos betegség mechanizmusával összefüggenek. Jelen összefoglaló közleményünk célja az epigenetikai mechanizmusok közül a DNS-metiláció evolúció során történő megjelenésének, funkciói változatosságának, illetve az öregedésben és a rákos megbetegedésekben betöltött szerepének bemutatása. A DNS-metiláció a prokarióták, az eukarióták, illetve a vírusok körében is megfigyelhető epigenetikai módosulás. A prokarióták és vírusok esetén idegen DNS-sel szembeni védelmi funkciót lát el. A DNS-metiláció prokariótáknál jelentős szereppel bír a transzkripció regulációjában, a replikáció iniciációjában, illetve a Dam-irányított hibajavításban. A vírusoknál a védelmi funkció mellett a terjedésükhöz szükséges kapszid formálásában is részt vesz. Az eukarióták esetén a DNS-metiláció szerepet játszik a kromatinstruktúra és a transzkripció szabályozásában, a rekombinációban, a replikációban, az X-kromoszóma inaktivációjában, a transzpozonok szabályozásában és az imprinting jelenség létrehozásában. A fenti tulajdonságok mellett evolúciós szereppel is rendelkezik azáltal, hogy megváltoztatja a DNS mutációs rátáját. Az öregedés során és a rákos megbetegedésekben kialakuló globális hipometilációs eltérések genetikai instabilitáshoz és spontán mutációs eltérésekhez vezethetnek a transzpozonok szabályozásában betöltött funkciójuk révén. A lokális hipermetilációs (például az SFRP1, az SFRP2, a DKK1 és az APC promóterének hipermetilációja) változásoknak a fehérjeexpressziós változások létrehozásában, ezáltal a rák fenotípus kialakulásában van jelentős szerepe. Az elváltozások általános jellege alapján a fenti eredmények a biológiai kor és a betegségek epigenetikai változások kimutatásán alapuló diagnosztikai és prognosztikai módszerei kutatásának fontosságát támasztják alá. Orv Hetil. 2018; 159(1): 3–15.

  • 1

    Urbán SV, Benevolenskaya E, Kiss J, et al. Beyond genetics – The emerging role of epigenetics and its clinical aspects. [A genetikán is túl – Az epigenetika előretörése és orvosi vonatkozásai.] Orv Hetil. 2012; 153: 214–221. [Hungarian]

  • 2

    Rana AK, Ankri S. Reviving the RNA world: An insight into the appearance of RNA methyltransferases. Front Genet. 2016; 7: 99.

  • 3

    Marinus MG, Casadesus J. Roles of DNA adenine methylation in host-pathogen interactions: mismatch repair, transcriptional regulation, and more. FEMS Microbiol Rev. 2009; 33: 488–503.

  • 4

    Blow MJ, Clark TA, Daum CG, et al. The epigenomic landscape of prokaryotes. PLoS Genet. 2016; 12: e1005854.

  • 5

    Seshasayee AS, Singh P, Krishna S. Context-dependent conservation of DNA methyltransferases in bacteria. Nucleic Acids Res. 2012; 40: 7066–7073.

  • 6

    Wion D, Casadesús J. N6-methyl-adenine: an epigenetic signal for DNA–protein interactions. Nat Rev Microbiol. 2006; 4: 183–192.

  • 7

    Sternberg N, Coulby J. Cleavage of the bacteriophage P1 packaging site (pac) is regulated by adenine methylation. Proc Natl Acad Sci USA 1990; 87: 8070–8074.

  • 8

    Wilson AS, Power BE, Molloy PL. DNA hypomethylation and human diseases. Biochim Biophys Acta 2007; 1775: 138–162.

  • 9

    Pal S, Tyler JK. Epigenetics and aging. Sci Adv. 2016; 2: e1600584.

  • 10

    Clouaire T, Stancheva I. Methyl-CpG binding proteins: specialized transcriptional repressors or structural components of chromatin? Cell Mol Life Sci. 2008; 65: 1509–1522.

  • 11

    Ling C, Groop L. Epigenetics: a molecular link between environmental factors and type 2 diabetes. Diabetes 2009; 58: 2718–2725.

  • 12

    Riggs AD, Pfeifer GP. X-chromosome inactivation and cell memory. Trends Genet. 1992; 8: 169–174.

  • 13

    Li E, Beard C, Jaenisch R. Role for DNA methylation in genomic imprinting. Nature 1993; 366: 362–365.

  • 14

    Yamagata Y, Szabó P, Szüts D, et al. Rapid turnover of DNA methylation in human cells. Epigenetics 2012; 7: 141–145.

  • 15

    Feng S, Cokus SJ, Zhang X, et al. Conservation and divergence of methylation patterning in plants and animals. Proc Natl Acad Sci USA 2010; 107: 8689–8694.

  • 16

    Dixon GB, Bay LK, Matz MV. Evolutionary consequences of DNA methylation in a basal metazoan. Mol Biol Evol. 2016; 33: 2285–2293.

  • 17

    Suzuki MM, Kerr AR, De Sousa D, et al. CpG methylation is targeted to transcription units in an invertebrate genome. Genome Res. 2007; 17: 625–631.

  • 18

    Capuano F, Mülleder M, Kok R, et al. Cytosine DNA methylation is found in Drosophila melanogaster but absent in Saccharomyces cerevisiae, Schizosaccharomyces pombe, and other yeast species. Anal Chem. 2014; 86: 3697–3702.

  • 19

    Simpson VJ, Johnson TE, Hammen RF. Caenorhabditis elegans DNA does not contain 5-methylcytosine at any time during development or aging. Nucleic Acids Res. 1986; 14: 6711–6719.

  • 20

    Suzuki MM, Bird A. DNA methylation landscapes: provocative insights from epigenomics. Nat Rev Genet. 2008; 9: 465–476.

  • 21

    SanMiguel P, Tikhonov A, Jin YK, et al. Nested retrotransposons in the intergenic regions of the maize genome. Science 1996; 274: 765–768.

  • 22

    Zilberman D, Gehring M, Tran RK, et al. Genome-wide analysis of Arabidopsis thaliana DNA methylation uncovers an interdependence between methylation and transcription. Nat Genet. 2007; 39: 61–69.

  • 23

    Rountree MR, Selker EU. DNA methylation inhibits elongation but not initiation of transcription in Neurospora crassa. Genes Dev. 1997; 11: 2383–2395.

  • 24

    Lorincz MC, Dickerson DR, Schmitt M, et al. Intragenic DNA methylation alters chromatin structure and elongation efficiency in mammalian cells. Nat Struct Mol Biol. 2004; 11: 1068–1075.

  • 25

    Mills RE, Bennett EA, Iskow RC, et al. Which transposable elements are active in the human genome? Trends Genet. 2007; 23: 183–191.

  • 26

    Deininger PL, Moran JV, Batzer MA, et al. Mobile elements and mammalian genome evolution. Curr Opin Genet Dev. 2003; 13: 651–658.

  • 27

    Ostertag EM, Goodier JL, Zhang Y, et al. SVA elements are nonautonomous retrotransposons that cause disease in humans. Am J Hum Genet. 2003; 73: 1444–1451.

  • 28

    Batzer MA, Deininger PL. Alu repeats and human genomic diversity. Nat Rev Genet. 2002; 3: 370–379.

  • 29

    Yoder JA, Walsh CP, Bestor TH. Cytosine methylation and the ecology of intragenomic parasites. Trends Genet. 1997; 13: 335–340.

  • 30

    Roberts D, Hoopes BC, McClure WR, et al. IS10 transposition is regulated by DNA adenine methylation. Cell 1985; 43: 117–130.

  • 31

    Dodson KW, Berg DE. Factors affecting transposition activity of IS50 and Tn5 ends. Gene 1989; 76: 207–213.

  • 32

    Zhao Y, Sun H, Wang H. Long noncoding RNAs in DNA methylation: new players stepping into the old game. Cell Biosci. 2016; 6: 45.

  • 33

    Bester TH. Cloning of a mammalian DNA methyltransferase. Gene 1988; 74: 9–12.

  • 34

    Lei H, Oh SP, Okano M, et al. De novo DNA cytosine methyltransferase activities in mouse embryonic stem cells. Development 1996; 122: 3195–3205.

  • 35

    Okano M, Xie S, Li E. Cloning and characterization of a family of novel mammalian DNA (cytosine-5) methyltransferases. Nat Genet. 1998; 19: 219–220.

  • 36

    Tahiliani M, Koh KP, Shen Y, et al. Conversion of 5-methylcytosine to 5-hydroxymethylcytosine in mammalian DNA by MLL partner TET1. Science 2009; 324: 930–935.

  • 37

    Ito S, Shen L, Dai Q, et al. Tet proteins can convert 5-methylcytosine to 5-formylcytosine and 5-carboxylcytosine. Science 2011; 333: 1300–1303.

  • 38

    He YF, Li BZ, Li Z, et al. Tet-mediated formation of 5-carboxylcytosine and its excision by TDG in mammalian DNA. Science 2011; 333: 1303–1307.

  • 39

    Valinluck V, Sowers LC. Endogenous cytosine damage products alter the site selectivity of human DNA maintenance methyltransferase DNMT1. Cancer Res. 2007; 67: 946–950.

  • 40

    Conticello SG. The AID/APOBEC family of nucleic acid mutators. Genome Biol. 2008; 9: 229.

  • 41

    Siriwardena SU, Chen K, Bhagwat AS. Functions and malfunctions of mammalian DNA-cytosine deaminases. Chem Rev. 2016; 116: 12688–12710.

  • 42

    Mugal CF, Ellegren H. Substitution rate variation at human CpG sites correlates with non-CpG divergence, methylation level and GC content. Genome Biol. 2011; 12: R58.

  • 43

    Holliday R, Grigg GW. DNA methylation and mutation. Mutat Res. 1993; 285: 61–67.

  • 44

    Morgan HD, Dean W, Coker HA, et al. Activation-induced cytidine deaminase deaminates 5-methylcytosine in DNA and is expressed in pluripotent tissues: implications for epigenetic reprogramming. J Biol Chem. 2004; 279: 52353–52360.

  • 45

    Bochtler M, Kolano A, Xu GL. DNA demethylation pathways: Additional players and regulators. Bioessays 2017; 39: 1–13.

  • 46

    Hardeland U, Bentele M, Jiricny J, et al. The versatile thymine DNA-glycosylase: a comparative characterization of the human, Drosophila and fission yeast orthologs. Nucleic Acids Res. 2003; 31: 2261–2271.

  • 47

    Niculescu MD, Zeisel SH. Diet, methyl donors and DNA methylation: interactions between dietary folate, methionine and choline. J Nutr. 2002; 132: 2333S–2335S.

  • 48

    Dominguez PM, Shaknovich R. Epigenetic function of activation-induced cytidine deaminase and its link to lymphomagenesis. Front Immunol. 2014; 5: 642.

  • 49

    Viré E, Brenner C, Deplus R, et al. The Polycomb group protein EZH2 directly controls DNA methylation. Nature 2006; 439: 871–874.

  • 50

    Velasco G, Hubé F, Rollin J, et al. Dnmt3b recruitment through E2F6 transcriptional repressor mediates germ-line gene silencing in murine somatic tissues. Proc Natl Acad Sci USA 2010; 107: 9281–9286.

  • 51

    Fu A, Jacobs DI, Zhu Y. Epigenome-wide analysis of piRNAs in gene-specific DNA methylation. RNA Biol. 2014; 11: 1301–1312.

  • 52

    Siomi MC, Sato K, Pezic D, et al. PIWI-interacting small RNAs: the vanguard of genome defence. Nat Rev Mol Cell Biol. 2011; 12: 246–258.

  • 53

    Di Ruscio A, Ebralidze AK, Benoukraf T, et al. DNMT1-interacting RNAs block gene-specific DNA methylation. Nature 2013; 503: 371–376.

  • 54

    Chalei V, Sansom SN, Kong L, et al. The long non-coding RNA Dali is an epigenetic regulator of neural differentiation. Elife 2014; 3: e04530.

  • 55

    Zhang X, Zhou Y, Mehta KR, et al. A pituitary-derived MEG3 isoform functions as a growth suppressor in tumor cells. J Clin Endocrinol Metab. 2003; 88: 5119–5126.

  • 56

    Nagy Z, Szabó DR, Zsippai A, et al. Relevance of long non-coding RNAs in tumour biology. [A hosszú, nem kódoló RNS-ek jelentősége a daganatbiológiában.] Orv Hetil. 2012; 153: 1494–1501. [Hungarian]

  • 57

    Fraga MF, Ballestar E, Paz MF, et al. Epigenetic differences arise during the lifetime of monozygotic twins. Proc Natl Acad Sci USA 2005; 102: 10604–10609.

  • 58

    Gautrey HE, van Otterdijk SD, Cordell HJ, et al. DNA methylation abnormalities at gene promoters are extensive and variable in the elderly and phenocopy cancer cells. FASEB J. 2014; 28: 3261–3272.

  • 59

    Weidner CI, Lin Q, Koch CM, et al. Aging of blood can be tracked by DNA methylation changes at just three CpG sites. Genome Biol. 2014; 15: R24.

  • 60

    Horvath S. DNA methylation age of human tissues and cell types. Genome Biol. 2013; 14: R115.

  • 61

    Horvath S. Erratum to: DNA methylation age of human tissues and cell types. Genome Biol. 2015; 16: 96.

  • 62

    Feinberg AP, Tycko B. The history of cancer epigenetics. Nat Rev Cancer 2004; 4: 143–153.

  • 63

    Goelz SF, Vogelstein B, Hamilton SR, et al. Hypomethylation of DNA from benign and malignant human colon neoplasms. Science 1985; 228: 187–190.

  • 64

    Ehrlich M. DNA methylation in cancer: too much, but also too little. Oncogene 2002; 21: 5400–5413.

  • 65

    Phokaew C, Kowudtitham S, Subbalekha K, et al. LINE-1 methylation patterns of different loci in normal and cancerous cells. Nucleic Acids Res. 2008; 36: 5704–5712.

  • 66

    Martin V, Ribieras S, Song-Wang XG, et al. Involvement of DNA methylation in the control of the expression of an estrogen-induced breast-cancer-associated protein (pS2) in human breast cancers. J Cell Biochem. 1997; 65: 95–106.

  • 67

    Gama-Sosa MA, Slagel VA, Trewyn RW, et al. The 5-methylcytosine content of DNA from human tumors. Nucleic Acids Res. 1983; 11: 6883–6894.

  • 68

    Long HK, King HW, Patient RK, et al. Protection of CpG islands from DNA methylation is DNA-encoded and evolutionarily conserved. Nucleic Acids Res. 2016; 44: 6693–6706.

  • 69

    Kane MF, Loda M, Gaida GM, et al. Methylation of the hMLH1 promoter correlates with lack of expression of hMLH1 in sporadic colon tumors and mismatch repair-defective human tumor cell lines. Cancer Res. 1997; 57: 808–811.

  • 70

    Kalmár A. Analysis of genes with altered expression along colorectal tumor formation and their regulatory processes. PhD thesis. Semmelweis University, Clinical Medicine Doctoral School, Budapest, 2015. [A vastagbéldaganatok kialakulása során megváltozó expressziójú gének és szabályozó folyamataik vizsgálata. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola, Budapest, 2015.] [Hungarian]

  • 71

    Kim YH, Petko Z, Dzieciatkowski S, et al. CpG island methylation of genes accumulates during the adenoma progression step of the multistep pathogenesis of colorectal cancer. Genes Chromosomes Cancer 2006; 45: 781–789.

  • 72

    Lee S, Hwang KS, Lee HJ, et al. Aberrant CpG island hypermethylation of multiple genes in colorectal neoplasia. Lab Invest. 2004; 84: 884–893.

  • 73

    Galamb O, Kalmár A, Péterfia B, et al. Aberrant DNA methylation of WNT pathway genes in the development and progression of CIMP-negative colorectal cancer. Epigenetics 2016; 11: 588–602.

  • 74

    Kalmár A, Péterfia B, Hollósi P, et al. DNA hypermethylation and decreased mRNA expression of MAL, PRIMA1, PTGDR and SFRP1 in colorectal adenoma and cancer. BMC Cancer 2015; 15: 736.

  • 75

    Patai ÁV, Valcz G, Hollósi P, et al. Comprehensive DNA methylation analysis reveals a common ten-gene methylation signature in colorectal adenomas and carcinomas. PLoS One 2015; 10: e0133836.

  • 76

    Silva AL, Dawson SN, Arends MJ, et al. Boosting Wnt activity during colorectal cancer progression through selective hypermethylation of Wnt signaling antagonists. BMC Cancer 2014; 14: 891.

  • 77

    Ausch C, Kim YH, Tsuchiya KD, et al. Comparative analysis of PCR-based biomarker assay methods for colorectal polyp detection from fecal DNA. Clin Chem. 2009; 55: 1559–1563.

  • 78

    Petko Z, Ghiassi M, Shuber A, et al. Aberrantly methylated CDKN2A, MGMT, and MLH1 in colon polyps and in fecal DNA from patients with colorectal polyps. Clin Cancer Res. 2005; 11: 1203–1209.

  • 79

    Müller HM, Oberwalder M, Fiegl H, et al. Methylation changes in faecal DNA: a marker for colorectal cancer screening? Lancet 2004; 363: 1283–1285.

  • 80

    Tan SH, Ida H, Lau QC, et al. Detection of promoter hypermethylation in serum samples of cancer patients by methylation-specific polymerase chain reaction for tumour suppressor genes including RUNX3. Oncol Rep. 2007; 18: 1225–1230.

  • 81

    Lofton-Day C, Model F, Devos T, et al. DNA methylation biomarkers for blood-based colorectal cancer screening. Clin Chem. 2008; 54: 414–423.

  • 82

    Tóth K, Sipos F, Kalmár A, et al. Detection of methylated SEPT9 in plasma is a reliable screening method for both left- and right-sided colon cancers. PLoS One 2012; 7: e46000.

  • 83

    Tóth K, Galamb O, Spisák S, et al. Free circulating DNA based colorectal cancer screening from peripheral blood: the possibility of the methylated septin 9 gene marker. [Szabad DNS-alapú vastagbéldaganat-szűrés perifériás vérből: a metilált szeptin-9 génmarker lehetőségei.] Orv Hetil. 2009; 150: 969–977. [Hungarian]

  • 84

    Barták BK, Kalmár A, Péterfia B, et al. Colorectal adenoma and cancer detection based on altered methylation pattern of SFRP1, SFRP2, SDC2, and PRIMA1 in plasma samples. Epigenetics 2017 Jul 28: 1–13. [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 85

    Yang X, Han H, De Carvalho DD, et al. Gene body methylation can alter gene expression and is a therapeutic target in cancer. Cancer Cell 2014; 26: 577–590.

  • 86

    Varley KE, Gertz J, Bowling KM, et al. Dynamic DNA methylation across diverse human cell lines and tissues. Genome Res. 2013; 23: 555–567.

  • 87

    Maunakea AK, Nagarajan RP, Bilenky M, et al. Conserved role of intragenic DNA methylation in regulating alternative promoters. Nature 2010; 466: 253–257.

  • 88

    Irizarry RA, Ladd-Acosta C, Wen B, et al. The human colon cancer methylome shows similar hypo- and hypermethylation at conserved tissue-specific CpG island shores. Nat Genet. 2009; 41: 178–186.

  • 89

    Issa JP. The cancer epigenome: Is epigenetic deregulation the chicken or the egg? American Association for Cancer Research Annual Meeting 2015, Philadelphia.

  • 90

    Xia J, Han L, Zhao Z. Investigating the relationship of DNA methylation with mutation rate and allele frequency in the human genome. BMC Genomics 2012; 13: S7.

  • 91

    Shen JC, Rideout WM 3rd, Jones PA. The rate of hydrolytic deamination of 5-methylcytosine in double-stranded DNA. Nucleic Acids Res. 1994; 22: 972–976.

  • 92

    Laland K, Uller T, Feldman M, et al. Does evolutionary theory need a rethink? Nature 2014; 514: 161–164.

  • 93

    Skinner MK. Environmental epigenetics and a unified theory of the molecular aspects of evolution: a neo-Lamarckian concept that facilitates neo-Darwinian evolution. Genome Biol Evol. 2015; 7: 1296–1302.

  • 94

    Skinner MK. Environmental epigenetic transgenerational inheritance and somatic epigenetic mitotic stability. Epigenetics 2011; 6: 838–842.

  • 95

    Esteller M, Herman JG. Cancer as an epigenetic disease: DNA methylation and chromatin alterations in human tumours. J Pathol. 2001; 196: 1–7.

  • 96

    Ushijima T, Asada K. Aberrant DNA methylation in contrast with mutations. Cancer Sci. 2010; 101: 300–305.

  • 97

    Galanopoulos M, Tsoukalas N, Papanikolaou IS, et al. Abnormal DNA methylation as a cell-free circulating DNA biomarker for colorectal cancer detection: A review of literature. World J Gastrointest Oncol. 2017; 9: 142–152.

  • 98

    Warton K, Samimi G. Methylation of cell-free circulating DNA in the diagnosis of cancer. Front Mol Biosci. 2015; 2: 13.

  • 99

    Eckschlager T, Plch J, Stiborova M, et al. Histone deacetylase inhibitors as anticancer drugs. Int J Mol Sci. 2017; 18: 1414.

  • 100

    Falkenberg KJ, Johnstone RW. Histone deacetylases and their inhibitors in cancer, neurological diseases and immune disorders. Nat Rev Drug Discov. 2014; 13: 673–691.

  • 101

    Yang X, Lay F, Han H, et al. Targeting DNA methylation for epigenetic therapy. Trends Pharmacol Sci. 2010; 31: 536–546.

  • 102

    Spisák S, Kalmár A, Galamb O, et al. Identification of methylation related genes from laser capture microdissected colon samples during investigation of adenoma–carcinoma sequence. [Metilációs szabályozás alatt álló gének azonosítása lézerrel kimetszett vastagbéldaganat-sejtekben az adenoma–carcinoma sorrend vizsgálata során.] Orv Hetil. 2010; 151: 805–814. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 45 58
Jan 2025 0 89 56
Feb 2025 0 140 67
Mar 2025 0 138 64
Apr 2025 0 95 47
May 2025 0 14 30
Jun 2025 0 0 0