View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Semmelweis u. 1., 6725
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: A kismedencei szervek süllyedésének (POP) előfordulási aránya az életkor előrehaladtával növekszik, és az idősödő nőpopuláció jelentős többségét érinti. Az elmúlt évtizedben széles körben elterjedtek a POP rekonstrukciója céljából alkalmazott szintetikus transvaginalis háló (TVM)-műtétek. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) által 2008-ban, majd 2011-ben kiadott figyelmeztetést követően a hálóműtétek számában drasztikus csökkenés volt megfigyelhető, ugyanakkor mind a mai napig nem érhető el megfelelő hatékonyságú műtét. Célkitűzés: A tanulmány célja a klasszikus, háló nélküli és háló felhasználásával történő kismedencei helyreállító műtétek hatékonyságának összehasonlítása volt POP-csökkentő és antiincontinens (anti-SUI-) hatás, valamint intra-, peri- és késői (36 hónap) posztoperatív komplikációs ráta alapján. Módszer: 2013. január és 2014. január között összesen 120, II–III. stádiumú, mellső-középső kompartmentsüllyedésben és genuin stresszincontinentiában szenvedő, műtéti ellátásra került beteg adatait elemeztük. TVM-műtéten 60 nőbeteg, Kelly–Stoeckel-vaginoplasticán további 60 nőbeteg esett át. A műtéti komplikációkat Clavien–Dindo (CD)-rendszer segítségével határoztuk meg. Eredmények: A mellső hüvelyfali süllyedés megszüntetésével (91,6% vs. 63,3%; p<0,001), továbbá anti-SUI tekintetében (90% vs. 55%, p<0,001) a TVM-műtéttel szignifikánsan jobb eredményt lehetett elérni, mint a Kelly–Stoeckel plasztikai műtéttel, ugyanakkor hálókilökődés a vizsgált 36 hónapos utánkövetés alatt 8,33%-ban fordult elő. A Clavien–Dindo-beosztás szerinti perioperatív szövődmény tekintetében a két csoport között szignifikáns eltérés nem igazolódott (p = 0,405). Következtetés: A hüvelyi hálóműtétek jó eredménnyel és elfogadható rövid és hosszú távú szövődményprofillal alkalmazhatók mind POP-rekonstrukció, mind a POP-ot kísérő genuin SUI megszüntetése céljából. A helyes indikációs kör betartása, a tökéletes műtéttechnika elsajátítása ugyanakkor megkerülhetetlen a tökéletes operatív eredmény eléréséhez. Orv Hetil. 2018; 159(10): 397–404.

  • 1

    Digesu GA, Chaliha C, Salvatore S, et al. The relationship of vaginal prolapse severity to symptoms and quality of life. BJOG 2005; 112: 971–976.

  • 2

    Olsen AL, Smith VJ, Bergstrom JO, et al. Epidemiology of surgically managed pelvic organ prolapse and urinary incontinence. Obstet Gynecol. 1997; 89: 501–506.

  • 3

    Fritsch H, Lienemann A, Brenner E, et al. Clinical anatomy of the pelvic floor. Adv Anat Embryol Cell Biol. 2004; 175(III–IX): 1–64.

  • 4

    Persu C, Chapple CR, Cauni V, et al. Pelvic Organ Prolapse Quantification System (POP–Q) – a new era in pelvic prolapse staging. J Med Life 2011; 4: 75–81.

  • 5

    Molander U, Milsom I, Ekelund P, et al. An epidemiological study of urinary incontinence and related urogenital symptoms in elderly women. Maturitas 1990; 12: 51–60.

  • 6

    Milani R, Salvatore S, Soligo M, et al. Functional and anatomical outcome of anterior and posterior vaginal prolapse repair with prolene mesh. BJOG 2005; 112: 107–111.

  • 7

    Altman D, Väyrynen T, Engh ME, et al., for the Nordic Transvaginal Mesh Group. Anterior colporrhaphy versus transvaginal mesh for pelvic-organ prolapse. N Engl J Med. 2011; 364: 1826–1836.

  • 8

    Letouzey V, Deffieux X, Gervaise A, et al. Trans-vaginal cystocele repair using a tension-free polypropylene mesh: more than 5 years of follow-up. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2010; 151: 101–105.

  • 9

    Julian TM. The efficacy of Marlex mesh in the repair of severe, recurrent vaginal prolapse of the anterior midvaginal wall. Am J Obstet Gynecol. 1996; 175: 1472–1475.

  • 10

    Delorme E. Transobturator urethral suspension: mini-invasive procedure in the treatment of stress urinary incontinence in women. Prog Urol. 2001; 11: 1306–1313. [Article in French]

  • 11

    Cervigni M, Natale F, La Penna C, et al. Transvaginal cystocele repair with polypropylene mesh using a tension-free technique. Int Urogynecol J Pelvic Floor Dysfunct. 2008; 19: 489–496.

  • 12

    Rane A, Kannan K, Barry C, et al. Prospective study of the Perigee system for the management of cystocoeles – Medium-term follow up. Aust NZ J Obstet Gynaecol. 2008; 48: 427–432.

  • 13

    Hiltunen R, Nieminen K, Takala T, et al. Low-weight polypropylene mesh for anterior vaginal wall prolapse: a randomized controlled trial. Obstet Gynecol. 2007; 110: 455–462.

  • 14

    Sergent F, Resch B, Diguet A, et al. Vaginal prolapse and stress urinary incontinence: combined treatment by a single prosthesis. Prog Urol. 2006; 16: 361–367. [Article in French]

  • 15

    Wang LC, Al Hussein Al Awamlh B, Hu JC, et al. Trends in mesh use for pelvic organ prolapse repair from the Medicare database. Urology 2015; 86: 885–891.

  • 16

    Chen YS, Cao Q, Ding JX, et al. Midterm prospective comparison of vaginal repair with mesh vs Prolift system devices for prolapse. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2012; 164: 221–226.

  • 17

    Lo TS, Tan YL, Cortes EF, et al. Influence of anterior vaginal mesh with concomitant mid-urethral sling surgery on stress urinary incontinence: clinical and sonographic outcome. Aust NZ J Obstet Gynaecol. 2015; 55: 593–600.

  • 18

    Long CY, Hsu CS, Wu CH, et al. Three-year outcome of transvaginal mesh repair for the treatment of pelvic organ prolapse. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2012; 161: 105–108.

  • 19

    Schimpf, MO, Abed H, Sanses T, et al. Graft and mesh use in transvaginal prolapse repair: A systematic review. Obstet Gynecol. 2016; 128: 81–91.

  • 20

    Yetimalar H, Eraslan T, Burcu K, et al. Comparison of Burch colposuspension and colporraphy anterior-Kelly plication operations for effectiveness and influence on life quality. Akush Ginekol (Sofiia). 2011; 50: 42–48.

  • 21

    Khandwala S, Jayachandran C. Transvaginal mesh surgery for pelvic organ prolapse – Prolift+M: a prospective clinical trial. Int Urogynecol J. 2011; 22: 1405–1411.

  • 22

    Gupta P, Payne J, Killinger KA, et al. Analysis of changes in sexual function in women undergoing pelvic organ prolapse repair with abdominal or vaginal approaches. Int Urogynecol J. 2016; 27: 1919–1924.

  • 23

    US Food and Drug Administration. UPDATE on Serious Complications Associated with Transvaginal Placement of Surgical Mesh for Pelvic Organ Prolapse: FDA Safety Communication. Available from: https://www.fda.gov/medicaldevices/safety/alertsandnotices/ucm262435.htm [accessed: July 13, 2011].

  • 24

    Maher C, Feiner B, Baessler K, et al. Transvaginal mesh or grafts compared with native tissue repair for vaginal prolapse. Cochrane Database Syst Rev. 2016; 2: CD012079.

  • 25

    Dindo D, Demartines N, Clavien PA. Classification of surgical complications: a new proposal with evaluation in a cohort of 6336 patients and results of a survey. Ann Surg. 2004; 240: 205–213.

  • 26

    De Tayrac R, Cornille A, Eglin G, et al. Comparison between trans-obturator trans-vaginal mesh and traditional anterior colporrhaphy in the treatment of anterior vaginal wall prolapse: results of a French RCT. Int Urogynecol J. 2013; 24: 1651–1661.

  • 27

    Carey M, Higgs P, Goh J, et al. Vaginal repair with mesh versus colporrhaphy for prolapse: a randomised controlled trial. BJOG 2009; 116: 1380–1386.

  • 28

    Giberti C, Gallo F, Cortese P, et al. Transobturator tape for treatment of female stress urinary incontinence: objective and subjective results after a mean follow-up of two years. Urology 2007; 69: 703–707.

  • 29

    Csorba R, Lampé R, Simó D, et al. Our experiences with trans-obturator tape surgery performing 150 cases. [A transobturator tape műtéttel szerzett tapasztalataink másfél száz eset kapcsán.] Orv Hetil. 2007; 148: 1649–1655. [Hungarian]

  • 30

    Kapur K, Dalal V. Mesh repair of vaginal wall prolapse. Med J Armed Forces India 2014; 70: 105–110.

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

 

Mendeley citation style is available HERE.
  • Impact Factor (2019): 0.497
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.176
  • SJR Hirsch-Index (2018): 20
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)
  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu