Bevezetés és célkitűzés: Budapesti alsó tagozatos gyermekek (n = 165) kézhigiénére vonatkozó ismereteit vizsgáltuk. A kutatás célja: kisiskolások körében új pedagógiai eljárás, a kortársoktatás alkalmazása és optimalizálása a megfelelő kézhigiénia kialakításában. Módszer: A gyermekek szociális helyzetét és előzetes tudását bemeneti kérdőívek kitöltésével egyetemisták mérték fel. A tudásra vonatkozó felmérést négy- (n = 85) és nyolcórás (n = 36) oktatás után is elvégeztük. Emellett a kézmosás helyes gyakorlatának hatékonyságát Semmelweis Scanner segítségével teszteltük közvetlenül a kéz fluoreszkáló krémmel való bedörzsölése után, a négy- és nyolcórás oktatás előtt (n = 166) és után (n = 74; n = 35) is. Eredmények: A kézhigiénére vonatkozó tudás a bemeneti felméréshez képest szignifikánsan nőtt a kortársoktatási program után, a négy- és a nyolcórás képzést követően. A kisebb gyermekeknél a nyolcórás képzés hatása kifejezettebb volt. Hasonló eredményeket kaptunk a kéz felszínének bedörzsölése után a kimaradó területek számának változásában is. Következtetés: A kézhigiéniai tudásra vonatkozó szociológiai felmérések és a közvetlen fizikai mérések egyaránt arra utalnak, hogy a megfelelő pedagógiai eljárásokkal elvégzett képzés eredményes, és hozzájárul a 6–10 éves gyermekek környezettudatos higiéniai kultúrájának kialakításához, átalakításához. Orv Hetil. 2018; 159(12): 485–490.
Pittet D, Boyce JM. Hand hygiene and patient care: pursuing the Semmelweis legacy. Lancet Infect Dis. 2001; 1(Suppl 1): 9–20.
Mayer J, Mooney B, Gundlapalli A, et al. Dissemination and sustainability of a hospital-wide hand hygiene program emphasizing positive reinforcement. Infect Control Hosp Epidemiol. 2011; 32: 59−66.
Reilly JS, Price L, Lang S, et al. A pragmatic randomized controlled trial of 6-step vs 3-step hand hygiene technique in acute hospital care in the United Kingdom. Infect Control Hosp Epidemiol. 2016; 37: 661−666.
Chen LF, Carriker C, Staheli R, et al. Observing and improving hand hygiene compliance: implementation and refinement of an electronic-assisted direct-observer hand hygiene audit program. Infect Control Hosp Epidemiol. 2013; 34: 207−210.
Boyce M. Measuring healthcare worker hand hygiene activity: current practices and emerging technologies. Infect Control Hosp Epidemiol. 2011; 32: 1016−1028.
Randle J, Metcalfe H, Webb JCA, et al. Impact of an educational intervention upon the hand hygiene compliance of children. J Hosp Infect. 2013; 85: 220–225.
Wang Z, Lapinski M, Quilliam E, et al. The effect of hand-hygiene interventions on infectious disease-associated absenteeism in elementary schools: A systematic literature review. Am J Infect Control 2017; 45: 682–689.
Feith HJ, Melicher D, Falus A. Instead of an afterword, about the TANTUdSZ program. In: Falus A, Melicher D. (eds.) Colourful health awareness – Understand it, do it. like it! [Utószó helyett a TANTUdSZ programról. In: Falus A, Melicher D. (szerk.) Sokszínű egészségtudatosság – Értsd, csináld, szeresd] SpringMed Kiadó, Budapest, 2015; pp. 293–297. [Hungarian]
Lehotsky A, Morvai J, Szilágyi L, et al. Hand hygiene technique assessment using electronic equipment in 26 Hungarian healthcare institutes. [A kézhigiénés technika vizsgálata elektronikus ellenőrző berendezés segítségével 26 magyarországi betegellátó intézményben.] Orv Hetil. 2017; 158: 1143–1148. [Hungarian]
Lehotsky A, Szilágyi L, Ferenci T, et al. Quantitative impact of direct, personal feedback on hand hygiene technique. J Hosp Infect. 2015; 91: 81–84.
Szilágyi HT, Lehotsky A, Nagy M, et al. A large-scale assessment of hand hygiene quality and the effectiveness of the “WHO 6-steps”. BMC Infect Dis. 2013; 13: 54–63.
Hardyck C, Petrinovich LF. Left-handedness. Psychol Bull. 1977; 84: 385−404.
Sloane BC, Zimmer CG. The power of peer health education. J Am Coll Health 1993; 41: 241–245.
Milburn K. A critical review of peer education with young people with special reference to sexual health. Health Educ Res. 1995; 10: 407–420.
Turner G, Shepherd J. A method in search of a theory: peer education and health promotion. Health Educ Res. 1999; 14: 235–247.
Klein NA, Sondag KA, Drolet JC. Understanding volunteer peer health educators’ motivations: applying social learning theory. J Am Coll Health 1994; 43: 126–130.
Sawyer RG, Pinciaro P, Bedwell D. How peer education changed peer sexuality educators’ self esteem, personal development, and sexual behaviour. J Am Coll Health 1997; 45: 211–217.
Parkin S, McKeganey N. The rise and rise of peer education approaches. Drugs Educ Prev Policy 2000; 7: 293–310.
Németh Á, Költő A. (eds.) Health Behaviour in School-aged Children (HBSC): A WHO-collaborative Cross-National Study. National Report, 2014. [Németh Á, Költő A. (szerk.) Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban – 2014. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés.] Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2016. [Hungarian]
World Health Organization. Hand Hygiene: Why, How & When? WHO, Geneva, revised August 2009. Available from: http://www.who.int/gpsc/5may/Hand_Hygiene_Why_How_and_When_Brochure.pdf