Bevezetés és célkitűzés: Az online egészségügyi felvilágosítás megbízhatatlan minősége új és komoly kihívás elé állítja az orvosi szakmát. Ha a weboldalakat hitelesség szempontjából minősítjük, akkor növeljük az esélyét, hogy a beteg jobb szakmai minőségű információhoz jusson. Magyarországon eddig nem történtek gyakorlati lépések az online betegfelvilágosítás minőségének ilyen irányú javítására. Módszer: Az EgészségKommandó elnevezésű, az egészségügyi honlapok hitelességét vizsgáló magyar, objektív szempontrendszer 2017 augusztusa óta működik nyilvánosan, és elismert indikátorokat használ (transzparencia, tartalom, ajánlás, hivatkozások). Eredmények: Segítségével 2017. október 10-ig 122 weboldalt értékeltünk, és a meghatározott megfelelési küszöböt (21/27 pont) a honlapok 22,1%-a (27/122) teljesítette, míg a JAMA-benchmark ajánlása szerint történő átvilágításuk során csak 1 weboldalt találtunk hitelesnek (0,8%). A leggyakoribb hiányosságnak a hivatkozások mellőzése bizonyult, csak a honlapok 15,6%-ában volt rendszeresen (>25%) jelezve az információ eredeti forrása, valamint csak a weboldalak 18,9%-án volt feltüntetve, hogy a leírtak nem helyettesítik a betegvizsgálatot. Szintén kiemelendő, hogy a honlapok 35,8%-ában nem volt nyilvános a szövegek szerzője, viszont pozitívum, hogy az összes vizsgált oldal csaknem felében (45,9%) orvosok írják a tartalmat, elérhetőséggel. Következtetés: Az EgészségKommandó a különböző jellegű hitelességi és minőségi indikátoroknak egy megfelelésiküszöb-alapú pontrendszerben való alkalmazásával hatékonyan értékeli az egészségügyi felvilágosítással foglalkozó weboldalakat. Az elismert indikátorok többszörös hiányossága esetén kizárja a hitelességet, tehát szűr, viszont különböző jellegű weboldalakat is képes egy rendszerben értékelni, ráadásul a magyar online egészségügyi szférához mérten mennyiségében tud ajánlani a betegeknek információforrást. Orv Hetil. 2018; 159(13): 511–519.
Házipatika.com. Az Év Magánrendelője verseny a lakosságot is edukálja. Available from: http://www.cmsales.hu/a-magyar-lakossag-fele-nem-tudja-milyen-esetben-kell-orvoshoz-fordulnia-a-hazipatika-com-szervezeseb?division=web [accessed: June 8, 2016].
Mueller J, Jay C, Harper S, et al. Web use for symptom appraisal of physical health conditions: A systematic review. J Med Internet Res. 2017; 19: e202.
Horváth T, Varga Zs. Health-related information on the internet: benefits, problems, solutions. [Online egészségügyi információ: pozitívumok, problémák, megoldások.] Orvostovábbk Szle. 2017; 24: 70–73. [Hungarian]
Zhang Y, Sun Y, Xie B. Quality of health information for consumers on the web: a systematic review of indicators, criteria, tools, and evaluation results. J Assoc Inf Sci Technol. 2015; 66: 2071–2084.
Kincses Gy. Can we have guide-posts in the Babel of information? [Lesznek-e útjelzők az információk Bábelében?] IME 2016; 15(7): 7–10. [Hungarian]
Boyer C, Selby M, Scherrer JR, et al. The Health On the Net Code of conduct for medical and health websites. Comput Biol Med. 1998; 28: 603–610.
National Institutes of Health. How to evaluate health information on the Internet: questions and answers. Available from: https://ods.od.nih.gov/Health_Information/How_To_Evaluate_Health_Information_on_the_Internet_Questions_and_Answers.aspx [accessed: June 24, 2011].
Silberg WM, Lundberg GD, Musacchio RA. Assessing, controlling, and assuring the quality of medical information on the Internet: Caveant lector et viewor – Let the reader and viewer beware. JAMA 1997; 277: 1244–1245.
Zermatten A, Khazaal Y, Coquard O, et al. Quality of web-based information on depression. Depress Anxiety 2010; 27: 852–858.
Nassiri M, Bruce-Brand RA, O’Neill F, et al. Perthes disease: The quality and reliability of information on the Internet. J Pediatr Orthop. 2015; 35: 530–535.
Bruce-Brand RA, Baker JF, Byrne DP, et al. Assessment of the quality and content of information on anterior cruciate ligament reconstruction on the Internet. Arthroscopy 2013; 29: 1095–1100.
Geges J, Juhász É, Vasas L. Content informatics and professional analysis of Hungarian health-related websites. [Magyar egészségügyi honlapok informatikai és szakmai elemzése.] Orv Hetil. 2006; 147: 1033–1040. [Hungarian]
Horváth T. The revolution of the information from the doctor’s perspective. [Az információs forradalom orvosi szemmel.] Lege Artis Med. 2011; 21: 494–496. [Hungarian]
Meskó B, Dubecz A. New facilities provided by the medicine and internet. [Az orvostudomány és a világháló nyújtotta új lehetőségek.] Orv Hetil. 2007; 148: 2095–2099. [Hungarian]
Meskó B. The importance of social media to clinical practice. Clin Pract. 2014; 11: 31–33.
Thompson AE, Graydon SL. Patient-oriented methotrexate information sites on the Internet: a review of completeness, accuracy, format, reliability, credibility, and readability. J Rheumatol. 2009; 36: 41–49.
Stanford Digital Library Working Paper. The PageRank Citation Ranking: Bringing Order to the Web. January 29, 1998. Available from: http://ilpubs.stanford.edu:8090/422/1/1999-66.pdf [accessed: June 1999].
Eysenbach G, Köhler C. How do consumers search for and appraise health information on the world wide web? Qualitative study using focus groups, usability tests, and in-depth interviews. BMJ 2002; 324: 573–577.
Lee K, Hoti K, Hughes JD, et al. Interventions to assist health consumers to find reliable online health information: a comprehensive review. PLoS ONE 2014; 9: e94186.
Lee K, Hoti K, Hughes JD, et al. Dr Google and the consumer: a qualitative study exploring the navigational needs and online health information-seeking behaviors of consumers with chronic health conditions. J Med Internet Res. 2014; 16: e262.
Zhang Y. Beyond quality and accessibility: Source selection in consumer health information searching. J Assoc Inf Sci Technol. 2014; 65: 911–927.
Wang Y, Liu Z. Automatic detecting indicators for quality of health information on the Web. Int J Med Inform. 2007; 76: 575–582.