Authors:
Orsolya Biró Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Baross u. 27., 1088

Search for other papers by Orsolya Biró in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
János Rigó Jr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Baross u. 27., 1088

Search for other papers by János Rigó Jr. in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Absztrakt:

A praeeclampsia súlyos anyai és magzati szövődményekkel járó kórkép, mely a terhességek 3–8%-át érinti világszerte. Legfőbb tünetei a 20. terhességi hét után jelentkező magas vérnyomás és a kóros fehérjevizelés. A betegség kialakulásának oka a mai napig vitatott. A mikro-RNS-ek rövid, nem kódoló RNS-molekulák, amelyek fontos szerepet töltenek be az eukaryota gének poszttranszkripciós szabályozásában. Olyan alapvető élettani folyamatok finomhangolásában vesznek részt, mint a sejtciklus, a proliferáció, a differenciáció és a sejthalál. Genomszintű vizsgálatok során a placentában több száz mikro-RNS-t azonosítottak, melyek feltehetően részt vesznek a placentáció szabályozásában, és szükségesek a terhesség zavartalan lefolyásához. Több tanulmány számolt be a mikro-RNS-ek megváltozott expressziójáról terhességi kórképekben. A rendellenes mikro-RNS-szabályozás hozzájárulhat a praeeclampsia kialakulásához, mivel befolyásolja a trophoblastsejtek proliferációját, migrációját és invázióját, a spirális artériák remodellingjét és az angiogenezist. A placentáris mikro-RNS-ek egy része (például a C19MC mikro-RNS-klaszter tagjai) a trophoblastsejtek által termelt exoszómák révén kijut az anyai véráramba. Ezek az úgynevezett „keringő” mikro-RNS-ek stabilitásuk és specifikusságuk révén biomarkerként szolgálhatnak különböző placentaeredetű kórképek kimutatására. Orv Hetil. 2018; 159(14): 547–556.

  • 1

    Duley L. The global impact of pre-eclampsia and eclampsia. Semin Perinatol. 2009; 33: 130–137.

  • 2

    Tranquilli AL, Dekker G, Magee L, et al. The classification, diagnosis and management of the hypertensive disorders of pregnancy: A revised statement from the ISSHP. Pregnancy Hypertens. 2014; 4: 97–104.

  • 3

    Alasztics B, Kukor Z, Pánczél Z, et al. The pathophysiology of preeclampsia in view of the two-stage model. [A praeeclampsia kórélettana a kétlépcsős modell tükrében.] Orv Hetil. 2012; 153: 1167–1176. [Hungarian]

  • 4

    American College of Obstetricians and Gynecologists, Task Force on Hypertension in Pregnancy. Hypertension in pregnancy. Obstet Gynecol. 2013; 122: 1122–1131.

  • 5

    Redman CW. Early and late onset preeclampsia: Two sides of the same coin. Pregnancy Hypertens. 2017; 7: 58.

  • 6

    Raymond D, Peterson E. A critical review of early-onset and late-onset preeclampsia. Obstet Gynecol Surv. 2011; 66: 497–506.

  • 7

    Craici I, Wagner S, Garovic VD. Review: Preeclampsia and future cardiovascular risk: formal risk factor or failed stress test? Ther Adv Cardiovasc Dis. 2008; 2: 249–259.

  • 8

    Alasztics B, Gullai N, Molvarec A, et al. The role of angiogenic factors in preeclampsia. [Az angiogén faktorok szerepe praeeclampsiában.] Orv Hetil. 2014; 155: 1860–1866. [Hungarian]

  • 9

    Escudero CA, Herlitz K, Troncoso F, et al. Role of extracellular vesicles and microRNAs on dysfunctional angiogenesis during preeclamptic pregnancies. Front Physiol. 2016; 7: 98.

  • 10

    Raposo G, Stoorvogel W. Extracellular vesicles: Exosomes, microvesicles, and friends. J Cell Biol. 2013; 200: 373–383.

  • 11

    Colombo M, Raposo G, Théry C. Biogenesis, secretion, and intercellular interactions of exosomes and other extracellular vesicles. Annu Rev Cell Dev Biol. 2014; 30: 255–289.

  • 12

    Turchinovich A, Samatov TR, Tonevitsky AG, et al. Circulating miRNAs: Cell-cell communication function? Front Genet. 2013; 4: 119.

  • 13

    Kowal J, Arras G, Colombo M, et al. Proteomic comparison defines novel markers to characterize heterogeneous populations of extracellular vesicle subtypes. Proc Natl Acad Sci USA 2016; 113: E968–E977.

  • 14

    Salomon C, Torres MJ, Kobayashi M, et al. A gestational profile of placental exosomes in maternal plasma and their effects on endothelial cell migration. PLoS ONE 2014; 9: e98667.

  • 15

    Sheikh AM, Small HY, Currie G, et al. Systematic review of micro-RNA expression in pre-eclampsia identifies a number of common pathways associated with the disease. PLoS ONE 2016; 11: e0160808.

  • 16

    Bounds KR, Chiasson VL, Pan LJ, et al. MicroRNAs: New players in the pathobiology of preeclampsia. Front Cardiovasc Med. 2017; 4: 60.

  • 17

    Salomon C, Guanzon D, Scholz-Romero K, et al. Placental exosomes as early biomarker of preeclampsia: Potential role of exosomal microRNAs across gestation. J Clin Endocrinol Metab. 2017; 102: 3182–3194.

  • 18

    Murphy MS, Tayade C, Smith GN. Maternal circulating microRNAs and pre-eclampsia: Challenges for diagnostic potential. Mol Diagn Ther. 2017; 21: 23–30.

  • 19

    Nothnick WB. MicroRNAs and endometriosis: Distinguishing drivers from passengers in disease pathogenesis. Semin Reprod Med. 2017; 35: 173–180.

  • 20

    Poirier C, Desgagné V, Guérin R, et al. MicroRNAs in pregnancy and gestational diabetes mellitus: Emerging role in maternal metabolic regulation. Curr Diab Rep. 2017; 17: 35.

  • 21

    Butz H, Patócs A. Technical aspects related to the analysis of circulating microRNAs. In: Igaz P. (ed.) Circulating microRNAs in disease diagnostics and their potential biological relevance. Experientia Supplementum 106. Springer, Basel, 2015; pp. 55–71.

  • 22

    miRBase. Homo sapiens miRNAs (1881 sequences). Available from: http://www.mirbase.org/cgi-bin/mirna_summary.pl?org=hsa [accessed: September 26, 2017].

  • 23

    Yates LA, Norbury CJ, Gilbert RJ, et al. The long and short of microRNA. Cell 2013; 153: 516–519.

  • 24

    Filipowicz W, Bhattacharyya SN, Sonenberg N. Mechanisms of post-transcriptional regulation by microRNAs: are the answers in sight? Nat Rev Genet. 2008; 2008: 102–114.

  • 25

    Nagy Z, Igaz P. Introduction to microRNAs: Biogenesis, action, relevance of tissue microRNAs in disease pathogenesis, diagnosis and therapy – The concept of circulating microRNAs. In: Igaz P. (ed.) Circulating microRNAs in disease diagnostics and their potential biological relevance. Experientia Supplementum 106. Springer, Basel, 2015; 106: 3–30.

  • 26

    Mouillet JF, Ouyang Y, Coyne CB, et al. MicroRNAs in placental health and disease. Am J Obstet Gynecol. 2015; 213: S163–S172.

  • 27

    Fu G, Brkić J, Hayder H, et al. MicroRNAs in human placental development and pregnancy complications. Int J Mol Sci. 2013; 14: 5519–5544.

  • 28

    Mouillet JF, Chu T, Sadovsky Y. Expression patterns of placental microRNAs. Birth Defects Res Part A Clin Mol Teratol. 2011; 91: 737–743.

  • 29

    Lykke-Andersen K, Gilchrist MJ, Grabarek JB, et al. Maternal argonaute 2 is essential for early mouse development at the maternal-zygotic transition. Mol Biol Cell 2008; 19: 4383–4392.

  • 30

    Cheloufi S, Dos Santos CO, Chong MM, et al. A dicer-independent miRNA biogenesis pathway that requires Ago catalysis. Nature 2010; 465: 584–589.

  • 31

    Morales-Prieto DM, Ospina-Prieto S, Schmidt A, et al. Elsevier trophoblast research award lecture: Origin, evolution and future of placenta miRNAs. Placenta 2014; 35: S39–S45.

  • 32

    Morales-Prieto DM, Chaiwangyen W, Ospina-Prieto S, et al. MicroRNA expression profiles of trophoblastic cells. Placenta 2012; 33: 725–734.

  • 33

    Seitz H, Royo H, Bortolin ML, et al. A large imprinted microRNA gene cluster at the mouse Dlk1-Gtl2 domain. Genome Res. 2004; 14: 1741–1748.

  • 34

    Bortolin-Cavaille ML, Noguer-Dance M, Weber M, et al. C19MC microRNAs are processed from introns of large Pol-II, non-protein-coding transcripts. Nucleic Acids Res. 2009; 37: 3464–3473.

  • 35

    Noguer-Dance M, Abu-Amero S, Al-Khtib M, et al. The primate-specific microRNA gene cluster (C19MC) is imprinted in the placenta. Hum Mol Genet. 2010; 19: 3566–3582.

  • 36

    Hromadnikova I, Kotlabova K, Doucha J, et al. Absolute and relative quantification of placenta-specific microRNAs in maternal circulation with placental insufficiency-related complications. J Mol Diagnostics 2012; 14: 160–167.

  • 37

    Dumont TM, Mouillet JF, Bayer A, et al. The expression level of C19MC miRNAs in early pregnancy and in response to viral infection. Placenta 2017; 53: 23–29.

  • 38

    Schönleben M, Morales-Prieto DM, Markert U, et al. Association of the miR-371–3 cluster and trophoblast migration. J Reprod Immunol. 2016; 115: 57.

  • 39

    Wang W, Feng L, Zhang H, et al. Preeclampsia up-regulates angiogenesis-associated microRNA (i.e., miR-17, -20a, and -20b) that target ephrin-B2 and EPHB4 in human placenta. J Clin Endocrinol Metab. 2012; 97: E1051–E1059.

  • 40

    Chen S, Zhao G, Miao H, et al. MicroRNA-494 inhibits the growth and angiogenesis-regulating potential of mesenchymal stem cells. FEBS Lett. 2015; 589: 710–717.

  • 41

    Zhang Y, Diao Z, Su L, et al. MicroRNA-155 contributes to preeclampsia by down-regulating CYR61. Am J Obstet Gynecol. 2010; 202: 466.e1–466.e7.

  • 42

    Liu LZ, Li C, Chen Q, et al. MiR-21 induced angiogenesis through AKT and ERK activation and HIF-1α expression. PLoS ONE 2011; 6: e19139.

  • 43

    Ishibashi O, Ohkuchi A, Ali MM, et al. Hydroxysteroid (17-β) dehydrogenase 1 is dysregulated by miR-210 and miR-518c that are aberrantly expressed in preeclamptic placentas: A novel marker for predicting preeclampsia. Hypertension 2012; 59: 265–273.

  • 44

    Zhang Y, Fei M, Xue G, et al. Elevated levels of hypoxia-inducible microRNA-210 in pre-eclampsia: new insights into molecular mechanisms for the disease. J Cell Mol Med. 2012; 16: 249–259.

  • 45

    Li Q, Pan Z, Wang X, et al. miR-125b-1-3p inhibits trophoblast cell invasion by targeting sphingosine-1-phosphate receptor 1 in preeclampsia. Biochem Biophys Res Commun. 2014; 453: 57–63.

  • 46

    Doridot L, Houry D, Gaillard H, et al. miR-34a expression, epigenetic regulation, and function in human placental diseases. Epigenetics 2014; 9: 142–151.

  • 47

    Luo R, Shao X, Xu P, et al. MicroRNA-210 contributes to preeclampsia by downregulating potassium channel modulatory factor 1. Hypertension 2014; 64: 839–845.

  • 48

    Li X, Li C, Dong X, et al. MicroRNA-155 inhibits migration of trophoblast cells and contributes to the pathogenesis of severe preeclampsia by regulating endothelial nitric oxide synthase. Mol Med Rep. 2014; 10: 550–554.

  • 49

    Dai Y, Diao Z, Sun H, et al. MicroRNA-155 is involved in the remodelling of human-trophoblast-derived HTR-8/SVneo cells induced by lipopolysaccharides. Hum Reprod. 2011; 26: 1882–1891.

  • 50

    Luo L, Ye G, Nadeem L, et al. MicroRNA-378a-5p promotes trophoblast cell survival, migration and invasion by targeting Nodal. J Cell Sci. 2012; 125: 3124–3132.

  • 51

    Chaiwangyen W, Ospina-Prieto S, Photini SM, et al. Dissimilar microRNA-21 functions and targets in trophoblastic cell lines of different origin. Int J Biochem Cell Biol. 2015; 68: 187–196.

  • 52

    Fu G, Ye G, Nadeem L, et al. MicroRNA-376c impairs transforming growth factor-β and Nodal signaling to promote trophoblast cell proliferation and invasion. Hypertension 2013; 61: 864–872.

  • 53

    Kumar P, Luo Y, Tudela C, et al. The c-Myc-regulated microRNA-17~92 (miR-17~92) and miR-106a~363 clusters target hCYP19A1 and hGCM1 to inhibit human trophoblast differentiation. Mol Cell Biol. 2013; 33: 1782–1796.

  • 54

    Xue P, Zheng M, Diao Z, et al. miR-155* mediates suppressive effect of PTEN 3’-untranslated region on AP-1/NF-κB pathway in HTR-8/SVneo cells. Placenta 2013; 34: 650–656.

  • 55

    Zhao G, Miao H, Li X, et al. TGF-β3-induced miR-494 inhibits macrophage polarization via suppressing PGE2 secretion in mesenchymal stem cells. FEBS Lett. 2016; 590: 1602–1613.

  • 56

    Liu L, Wang Y, Fan H, et al. MicroRNA-181a regulates local immune balance by inhibiting proliferation and immunosuppressive properties of mesenchymal stem cells. Stem Cells 2012; 30: 1756–1770.

  • 57

    Zhu X, Han T, Wang X, et al. Overexpression of miR-152 leads to reduced expression of human leukocyte antigen-G and increased natural killer cell mediated cytolysis in JEG-3 cells. Am J Obstet Gynecol. 2010; 202: 592.e1–592.e7.

  • 58

    Kopriva SE, Chiasson VL, Mitchell BM, et al. TLR3-induced placental miR-210 down-regulates the STAT6/interleukin-4 pathway. PLoS ONE 2013; 8: e67760.

  • 59

    Yang W, Wang A, Zhao C, et al. miR-125b enhances IL-8 production in early-onset severe preeclampsia by targeting sphingosine-1-phosphate lyase 1. PLoS ONE 2016; 11: e0166940.

  • 60

    Biró O, Nagy B, Rigó J. Identifying miRNA regulatory mechanisms in preeclampsia by systems biology approaches. Hypertens Pregnancy 2017; 36: 90–99.

  • 61

    Xie L, Mouillet JF, Chu T, et al. C19MC microRNAs regulate the migration of human trophoblasts. Endocrinology 2014; 155: 4975–4985.

  • 62

    Anton L, Olarerin-George AO, Hogenesch JB, et al. Placental expression of miR-517a/b and miR-517c contributes to trophoblast dysfunction and preeclampsia. PLoS ONE 2015; 10: e0122707.

  • 63

    Delorme-Axford E, Donker RB, Mouillet J-F, et al. Human placental trophoblasts confer viral resistance to recipient cells. Proc Natl Acad Sci USA 2013; 110: 12048–12053.

  • 64

    Mouillet JF, Ouyang Y, Bayer A, et al. The role of trophoblastic microRNAs in placental viral infection. Int J Dev Biol. 2014; 58: 281–289.

  • 65

    Chen X, Ba Y, Ma L, et al. Characterization of microRNAs in serum: a novel class of biomarkers for diagnosis of cancer and other diseases. Cell Res. 2008; 18: 997–1006.

  • 66

    Gilad S, Meiri E, Yogev Y, et al. Serum microRNAs are promising novel biomarkers. PLoS ONE 2008; 3: e3148.

  • 67

    Ura B, Feriotto G, Monasta L, et al. Potential role of circulating microRNAs as early markers of preeclampsia. Taiwan J Obstet Gynecol. 2014; 53: 232–234.

  • 68

    Hromadnikova I, Kotlabova K, Ivankova K, et al. First trimester screening of circulating C19MC microRNAs and the evaluation of their potential to predict the onset of preeclampsia and IUGR. PLoS ONE 2017; 12: e0171756.

  • 69

    Anton L, Olarerin-George AO, Schwartz N, et al. miR-210 inhibits trophoblast invasion and is a serum biomarker for preeclampsia. Am J Pathol. 2013; 183: 1437–1445.

  • 70

    Xu P, Zhao Y, Liu M, et al. Variations of microRNAs in human placentas and plasma from preeclamptic pregnancy. Hypertension 2014; 63: 1276–1284.

  • 71

    Yang Q, Lu J, Wang S, et al. Application of next-generation sequencing technology to profile the circulating microRNAs in the serum of preeclampsia versus normal pregnant women. Clin Chim Acta 2011; 412: 2167–2173.

  • 72

    Hromadnikova I, Kotlabova K, Ondrackova M, et al. Circulating C19MC microRNAs in preeclampsia, gestational hypertension, and fetal growth restriction. Mediators Inflamm. 2013; 2013: 186041.

  • 73

    Gunel T, Zeybek YG, Akçakaya P, et al. Serum microRNA expression in pregnancies with preeclampsia. Genet Mol Res. 2011; 10: 4034–4040.

  • 74

    Wu L, Zhou H, Lin H, et al. Circulating microRNAs are elevated in plasma from severe preeclamptic pregnancies. Reproduction 2012; 143: 389–397.

  • 75

    Zhu S, Cao L, Zhu J, et al. Identification of maternal serum microRNAs as novel non-invasive biomarkers for prenatal detection of fetal congenital heart defects. Clin Chim Acta 2013; 424: 66–72.

  • 76

    Murphy MS, Casselman RC, Tayade C, et al. Differential expression of plasma microRNA in preeclamptic patients at delivery and 1 year postpartum. Am J Obstet Gynecol. 2015; 213: 367.e1–367.e9.

  • 77

    Biró O, Alasztics B, Molvarec A, et al. Various levels of circulating exosomal total-miRNA and miR-210 hypoxamiR in different forms of pregnancy hypertension. Pregnancy Hypertens. 2017; 10: 207–212.

  • 78

    Miura K, Higashijima A, Murakami Y, et al. Circulating levels of pregnancy-associated, placenta-specific microRNAs in pregnant women with placental abruption. Reprod Sci. 2017; 24: 148–155.

  • 79

    Chang G, Mouillet J-F, Mishima T, et al. Expression and trafficking of placental microRNAs at the feto-maternal interface. FASEB J. 2017; 31: 2760–2770.

  • 80

    Hromadnikova I, Kotlabova K, Hympanova L, et al. First trimester screening of circulating C19MC microRNAs can predict subsequent onset of gestational hypertension. PLoS ONE 2014; 9: e113735.

  • 81

    Biró O, Fóthi Á, Alasztics B, et al. The expression profile of miR-517 family members in preeclamptic placenta and circulating exosome samples. Pregnancy Hypertens. 2017; 9: 46.

  • 82

    Chan SY, Loscalzo J. MicroRNA-210: a unique and pleiotropic hypoxamir. Cell Cycle 2010; 9: 1072–1083.

  • 83

    Huang X, Le QT, Giaccia AJ. MiR-210-micromanager of the hypoxia pathway. Trends Mol Med. 2010; 16: 230–237.

  • 84

    Huang X, Ding L, Bennewith KL, et al. Hypoxia-inducible mir-210 regulates normoxic gene expression involved in tumor initiation. Mol Cell 2009; 35: 856–867.

  • 85

    miRWalk2.0: a comprehensive atlas of predicted and validated miRNA-target interactions. Available from: http://zmf.umm.uni-heidelberg.de/apps/zmf/mirwalk2/ [accessed: September 26, 2017].

  • 86

    miRTarBase: the experimentally validated microRNA-target interactions database. Available from: http://mirtarbase.mbc.nctu.edu.tw/ [accessed: September 26, 2017].

  • 87

    Beilke S, Oswald F, Genze F, et al. The zinc-finger protein KCMF1 is overexpressed during pancreatic cancer development and downregulation of KCMF1 inhibits pancreatic cancer development in mice. Oncogene 2010; 29: 4058–4067.

  • 88

    Muralimanoharan S, Maloyan A, Mele J, et al. MIR-210 modulates mitochondrial respiration in placenta with preeclampsia. Placenta 2012; 33: 816–823.

  • 89

    Lee DC, Romero R, Kim JS, et al. miR-210 targets iron-sulfur cluster scaffold homologue in human trophoblast cell lines. Am J Pathol. 2011; 179: 590–602.

  • 90

    Nadkarni NA, Rajakumar A, Mokhashi N, et al. Gelsolin is an endogenous inhibitor of syncytiotrophoblast extracellular vesicle shedding in pregnancy. Pregnancy Hypertens. 2016; 6: 333–339.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 44 7
Jan 2024 0 25 16
Feb 2024 0 7 7
Mar 2024 0 9 12
Apr 2024 0 12 4
May 2024 0 28 11
Jun 2024 0 0 0