View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Szigeti út 12., 7624
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus parodontitis gyakori orális megbetegedés, amely a fogszuvasodástól függetlenül fogvesztéshez vezethet. Egyes szisztémás betegségek (például cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség) súlyosbíthatják a krónikus parodontitist. Másrészről ez az orális betegség súlyosbíthat más szisztémás betegségeket. Korábbi vizsgálatok felvetették a krónikus parodontitis és a nagyon súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) összefüggését. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a krónikus parodontitis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatokba a pécsi Fogászati és Szájsebészeti Klinika betegeit vontuk be. Az önkénteseket egy COPD-s (n = 29) és egy kontroll- (n = 45) csoportba osztottuk. A COPD-s csoport (FEV1/FVC: 61,52 ± 3,2%) légzésfunkciós értékei GOLD 2 (global initiative for chronic obstructive lung disease, FEV1: 52,66 ± 3,57%) súlyossági fokozatnak feleltek meg. A szájüregi egészség felmérésekor átlagos és maximális klinikai tapadásvesztést, fogmobilitást, a szuvas/tömött és hiányzó fogak számát, Löe–Silness-féle, orális higiénés és fogínyvérzési indexet regisztráltunk. Statisztikai analízisre egyutas varianciaanalízist és nem parametrikus Mann–Whitney-féle tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A COPD-s csoport szájegészsége rosszabbnak bizonyult a kontrollokénál. Ebben a csoportban magasabbak voltak az átlagos és a maximális tapadásvesztési, fogmobilitási értékek, valamint a Löe–Silness-, az orális higiénés és a fogínyvérzési index. Következtetések: Eredményeink megerősítik a pozitív korrelációt a krónikus parodontitis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség közepesen súlyos formái között. Nem tisztázott azonban, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez társuló szisztémás gyulladás hatott-e negatívan a szájüreg állapotára, vagy a parodontitis befolyásolta negatívan a krónikus obstruktív tüdőbetegséget. Orv Hetil. 2018; 159(21): 831–836.

  • 1

    Brennan DS, Singh KA. General health and oral health self-ratings, and impact of oral problems among older adults. Eur J Oral Sci. 2011; 119: 469–473.

  • 2

    Kuo LC, Polson AM, Kang T. Associations between periodontal diseases and systemic diseases: a review of the inter-relationships and interactions with diabetes, respiratory diseases, cardiovascular diseases and osteoporosis. Public Health 2008; 122: 417–433.

  • 3

    Tavares M, Lindefjeld Calabi KA, San Martin L. Systemic diseases and oral health. Dent Clin North Am. 2014; 58: 797–814.

  • 4

    Lawrence PJ, Kolsum U, Gupta V, et al. Characteristics and longitudinal progression of chronic obstructive pulmonary disease in GOLD B patients. BMC Pulm Med. 2017; 17: 42.

  • 5

    Böszörményi Nagy Gy, Csoma Zs, Gaudi I, et al. Epidemiological data of the pulmonological network in 2015. [A pulmonológiai hálózat 2015. évi epidemiológiai adatai.] Korányi Bull. 2016; 1: 26–31. [Hungarian]

  • 6

    Pavord ID, Birring SS, Berry M, et al. Multiple inflammatory hits and the pathogenesis of severe airway disease. Eur Respir J. 2006; 27: 884–888.

  • 7

    Garcia RI, Nunn ME, Vokonas PS. Epidemiologic associations between periodontal disease and chronic obstructive pulmonary disease. Ann Periodontol. 2001; 6: 71–77.

  • 8

    Zeng XT, Tu ML, Liu DY, et al. Periodontal disease and risk of chronic obstructive pulmonary disease: a meta-analysis of observational studies. PLoS ONE 2012; 7: e46508.

  • 9

    Leuckfeld I, Obregon-Whittle MV, Lund MB, et al. Severe chronic obstructive pulmonary disease: Association with marginal bone loss in parodontitis. Respir Med. 2008; 102: 488–494.

  • 10

    Gera I. Risk factors for destructive periodontitis. I. Behavioral and acquired factors (literature review). [A destruktív fogágybetegség rizikótényezői és rizikóindikátorai. I. Magatartási és szerzett tényezők (irodalmi áttekintés).] Fogorv Szle. 2004; 97: 11–21. [Hungarian]

  • 11

    Hobbins S, Chapple IL, Sapey E, et al. Is periodontitis a comorbidity of COPD or can associations be explained by shared risk factors/behaviors? Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2017; 12: 1339–1349.

  • 12

    Márton K, Balázs P, Bánóczy J, et al. The dental aspects of public health in Hungary. [Magyarország népegészségügyi helyzetének fogorvosi vonatkozásai.] Fogorv Szle. 2009; 102: 53–62. [Hungarian]

  • 13

    Borbély J, Gera I, Fejérdy P, et al. Oral health assessment of Hungarian adult population based on epidemiologic examination. [A hazai felnőtt lakosság parodontális állapota epidemiológiai felmérés alapján.] Fogorv Szle. 2011; 104: 3–8. [Hungarian]

  • 14

    Jáhn M, Schmidt J, Fejérdy L, et al. The prevalence of oral mucosal lesions in Hungary. [Szájnyálkahártya-elváltozások előfordulási gyakorisága Magyarországon.] Fogorv Szle. 2007; 100: 59–63. [Hungarian]

  • 15

    Marada G, Nagy Á, Sebestyén A, et al. Reimbursement of public dental care in Germany, the United Kingdom, Hungary and Poland. [A fogászati ellátás finanszírozása Németországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Lengyelországban.] Orv Hetil. 2016; 157: 547–553. [Hungarian]

  • 16

    Bánóczy J. Diagnostics of oral lesions. [A szájüregi elváltozások diagnosztikája.] Lege Artis Med. 2008; 18: 137–140. [Hungarian]

  • 17

    Breuer MM, Cosgrove RS. The relationship between gingivitis and plaque levels. J Periodontol. 1989; 60: 172–175.

  • 18

    Weinberg MA, Hassan H. Bleeding on probing: what does it mean? Gen Dent. 2012; 60: 271–276.

  • 19

    van Boven JF, Chavannes NH, van der Molen T, et al. Clinical and economic impact of non-adherence in COPD: a systematic review. Respir Med. 2014; 108: 103–113.

  • 20

    Fourrier F, Duvivier B, Boutigny H, et al. Colonization of dental plaque: a source of nosocomial infections in intensive care unit patients. Crit Care Med. 1998; 26: 301–308.

  • 21

    Nikawa H, Hamada T, Yamamoto T. Denture plaque – past and recent concerns. J Dent. 1998; 26: 299–304.

  • 22

    Hajishengallis G. Parodontitis: from microbial immune subversion to systemic inflammation. Nat Rev Immunol. 2015; 15: 30–44.

  • 23

    Rovina N, Koutsoukou A, Koulouris NG. Inflammation and immune response in COPD: where do we stand? Mediators Inflamm. 2013; 2013: 413735.

  • 24

    Usher AK, Stockley RA. The link between chronic periodontitis and COPD: a common role for the neutrophil? BMC Med. 2013; 11: 241.

  • 25

    Prasanna SJ. Causal relationship between periodontitis and chronic obstructive pulmonary disease. J Indian Soc Periodontol. 2011; 15: 359–365.

  • 26

    Turner AM, Tamasi L, Schleich F, et al. Clinically relevant subgroups in COPD and asthma. Eur Respir Rev. 2015; 24: 283–298.

  • 27

    Noguera A, Batle S, Miralles C, et al. Enhanced neutrophil response in chronic obstructive pulmonary disease. Thorax 2001; 56: 432–437.

  • 28

    Burnett D, Hill SL, Chamba A, et al. Neutrophils from subjects with chronic obstructive lung disease show enhanced chemotaxis and extracellular proteolysis. Lancet 1987; 330: 1043–1046.

  • 29

    Sapey E, Stockley JA, Greenwood H, et al. Behavioral and structural differences in migrating peripheral neutrophils from patients with chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med. 2011; 183: 1176–1186.

  • 30

    Hajishengallis E, Hajishengallis G. Neutrophil homeostasis and periodontal health in children and adults. J Dent Res. 2014; 93: 231–237.

  • 31

    Preshaw PM, Seymour RA, Heasman PA. Current concepts in periodontal pathogenesis. Dent Update 2004; 31: 570–578.

  • 32

    Odler B, Müller V. Asthma–COPD overlap syndrome. [Asthma–COPD overlap szindróma.] Orv Hetil. 2016; 157: 1304–1313. [Hungarian]

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

 

Mendeley citation style is available HERE.
  • Impact Factor (2019): 0.497
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.176
  • SJR Hirsch-Index (2018): 20
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)
  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu