View More View Less
  • 1 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest, Podmaniczky u. 111., 1062
  • 2 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest
  • 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
Open access

Absztrakt:

A Pallister–Killian-szindróma egy ritka, sporadikusan előforduló genetikai rendellenesség, amelynek hátterében a 12-es kromoszóma rövid karjának mozaiktetraszómiája áll. A kórkép jellemzői a szellemi fogyatékosság, craniofacialis dysmorphia, idegrendszeri tünetek, epilepszia és egyéb szervi rendellenességek. Praenatalis diagnózisa nehéz, az ultrahangvizsgálaton észlelt magzati eltérések alapján elvégzett invazív citogenetikai és molekuláris genetikai vizsgálatok igazolhatják a kórképet. Közleményünkben egy 36 éves primipara esetét mutatjuk be. A 19. terhességi héten, a II. trimeszteri rutin-ultrahangszűrés során a magzaton többszörös minor jelek ábrázolódtak (mérsékelt polyhydramnion, rövid csöves csontok, craniofacialis eltérések, borderline agyi oldalkamrák). Az elvégzett magzatvíz-mintavétel a sejtek közel 50%-ában szám feletti marker kromoszómát igazolt. A klasszikus G-sáv-technika alapján felmerült, hogy a marker a 12-es kromoszóma rövid karjának izokromoszómája. Az alkalmazott FISH-próbák (21-es, 18-as, 13-as, X-, Y-kromoszóma) az észlelt marker eredetét nem tudták meghatározni, ezért multicolour FISH-technikával vizsgáltuk a mintákat. Az elvégzett módszer segítségével igazoltuk a szám feletti kromoszómadarab 12-es kromoszóma rövid karjának mozaiktetraszómiáját (46,XY[13]/47,XY,+i(12)(p10)[12].ish i(12)(p10)(wcp12+). A praenatalisan felállított diagnózis tehát a magzat Pallister–Killian-szindrómája. A vetélésindukciót követően elvégzett vizsgálatok (fetopatológiai feldolgozás, köldökzsinórvér, magzati fibroblast) megerősítették a diagnózist. A nemzetközi adatok szerint a fenti ritka betegséggel eddig körülbelül 200 megszületett ember él, a praenatalisan igazolt és közölt esetek száma mintegy 100. Tudomásunk szerint a fenti magzat az első, praenatalisan diagnosztizált eset Magyarországon. Orv Hetil. 2018; 159(21): 847–852.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Pallister PD, Meisner LF, Elejalde BR, et al. The Pallister mosaic syndrome. Birth Defects Orig Artic Ser. 1977; 13: 103–110.

  • 2

    Killian W, Zonana J, Schroer RJ. Abnormal hair, craniofacial dysmorphism, and severe mental retardation – a new syndrome? J Clin Dysmorphol. 1983; 1: 6–13.

  • 3

    Bartsch O, Loitzsch A, Kozlowski P, et al. Forty-two supernumerary marker chromosomes (SMCs) in 43,273 prenatal samples: chromosomal distribution, clinical findings, and UPD studies. Eur J Hum Genet. 2005; 13: 1192–1204.

  • 4

    Schinzel A. Tetrasomy 12p (Pallister–Killian syndrome). J Med Genet. 1991; 28: 122–125.

  • 5

    Wilkens A, Liu H, Park K, et al. Novel clinical manifestations in Pallister–Killian syndrome: Comprehensive evaluation of 59 affected individuals and review of previously reported cases. Am J Med Genet A 2012; 158A: 3002–3017.

  • 6

    Gilgenkrantz S, Droulle P, Schweitzer M, et al. Mosaic tetrasomy 12p. Clin Genet. 1985; 28: 495–502.

  • 7

    Soukup S, Neidich K. Prenatal diagnosis of Pallister–Killian syndrome. Am J Med Genet. 1990; 35: 526–528.

  • 8

    Kunz J, Schoner K, Stein W, et al. Tetrasomy 12p (Pallister–Killian syndrome): difficulties in prenatal diagnosis. Arch Gynecol Obstet. 2009; 280: 1049–1053.

  • 9

    Srinivasan A, Wright D. Pallister–Killian syndrome. Am J Case Rep. 2014; 15: 194–198.

  • 10

    Santamaria A, Lagana AS, Barresi V, et al. Prenatally identified Pallister–Killian syndrome: Ultrasound pattern and diagnostic considerations. J Obstet Gynaecol. 2016; 36: 406–407.

  • 11

    Kolarski M, Joksić G, Beres M, et al. Prenatal diagnosis of Pallister–Killian syndrome in young woman: ultrasound indicators and confirmation by FISH. Arch Gynecol Obstet. 2009; 279: 377–379.

  • 12

    Beke A, Papp Cs, Tóth-Pál E, et al. Cytogenetic exploration of fetal ultrasound anomalies. [Ultrahangvizsgálattal észlelt magzati anomáliák citogenetikai feltárása.] Orv Hetil. 2004; 145: 2123–2133. [Hungarian]

  • 13

    Papp Cs, Bán Z, Szigeti Zs, et al. The role of ultrasonography in second trimester screening for fetal chromosome aberrations. [A terhesség második trimeszterében végzett ultrahangvizsgálat szerepe a magzati kromoszóma-rendellenességek szűrésében.] Orv Hetil. 2006; 147: 2131–2137. [Hungarian]

  • 14

    P. Tardy E, Tóth A, Hajdu K, et al. Fluorescence in situ hybridization in prenatal diagnosis. First experiences. [A fluoreszcens in situ hibridizáció alkalmazása a praenatalis diagnosztikában. Első tapasztalatok.] Orv Hetil. 1996; 137: 523–526. [Hungarian]

  • 15

    Tóth A, P Tardy E, Hajdu K, et al. Fluorescence in situ hybridization of chorionic interphase cells for prenatal screening of Down syndrome. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2001; 94: 46–50.

  • 16

    Shen JD, Liang DS, Zhou ZM, et al. Pallister–Killian syndrome: meiosis II non-disjunction may be the first step in the formation of isochromosome 12p. Chin Med J (Engl). 2010; 123: 3482–3485.

  • 17

    de Ravel TJ, Keymolen K, van Assche E, et al. Post-zygotic origin of isochromosome 12p. Prenat Diagn. 2004; 24: 984–988.

  • 18

    Izumi K, Conlin LK, Berrodin D, et al. Duplication 12p and Pallister–Killian syndrome: A case report and review of the literature toward defining a Pallister–Killian syndrome minimal critical region. Am J Med Genet A 2012; 158A: 3033–3045.

  • 19

    Izumi K, Krantz ID. Pallister–Killian syndrome. Am J Med Genet C 2014; 166C: 406–413.

  • 20

    Pizzuti A, Sarkozy A, Newton AL, et al. Mutations of ZFPM2/FOG2 gene in sporadic cases of tetralogy of Fallot. Hum Mutat. 2003; 22: 372–377.

  • 21

    Hoeflich A, Wu M, Mohan S, et al. Overexpression of insulin-like growth factor-binding protein-2 in transgenic mice reduces postnatal body weight gain. Endocrinology 1999; 140: 5488–5496.

  • 22

    Chen CP, Tsai FJ, Chern SR, et al. Cytogenetic variability in the proportion of abnormal cells between the various tissues in prenatally detected mosaic tetrasomy 12p. Prenat Diagn. 2007; 27: 1170–1173.

  • 23

    Polityko AD, Goncharova E, Shamgina L, et al. Pallister–Killian syndrome: rapid decrease of isochromosome 12p frequency during amniocyte subculturing. Conclusion for strategy of prenatal cytogenetic diagnostics. J Histochem Cytochem. 2005; 53: 361–364.

  • 24

    Reeser SL, Wenger SL. Failure of PHA-stimulated i(12p) lymphocytes to divide in Pallister–Killian syndrome. Am J Med Genet. 1992; 42: 815–819.

  • 25

    Mowery-Rushton PA, Stadler MP, Kochmar SJ, et al. The use of interphase FISH for prenatal diagnosis of Pallister–Killian syndrome. Prenat Diagn. 1997; 17: 255–265.

  • 26

    Hodge JC, Hulshizer RL, Seger P, et al. Array CGH on unstimulated blood does not detect all cases of Pallister–Killian syndrome: a skin biopsy should remain the diagnostic gold standard. Am J Med Genet A 2012; 158A: 669–673.

  • 27

    Chen CP, Chien SC. Prenatal sonographic features of Pallister–Killian syndrome. J Med Ultrasound 2010; 18: 43–53.

  • 28

    Doray B, Girard-Lemaire F, Gasser B, et al. Pallister–Killian syndrome: difficulties of prenatal diagnosis. Prenat Diagn. 2002; 22: 470–477.

  • 29

    Paladini D, Borghese A, Arienzo M, et al. Prospective ultrasound diagnosis of Pallister–Killian syndrome in the second trimester of pregnancy: the importance of the fetal facial profile. Prenat Diagn. 2000; 20: 996–998.

  • 30

    Slavotinek AM. Fryns syndrome: a review of the phenotype and diagnostic guidelines. Am J Med Genet A 2004; 124A: 427–433.