View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs, Ifjúság út 13., 7624
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: A gastrooesophagealis refluxbetegség a fejlett országokban a leggyakoribb gastrointestinalis betegségek közé tartozik. Terápiájában a konzervatív kezelés mellett dedikált esetekben ma is nagy szerep jut a sebészeti beavatkozásoknak. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2007 és 2014 között Nissen-féle fundoplicatión átesett betegek műtéti és 6 hónapos követéses eredményeinek feldolgozása, irodalmi eredményekkel való összehasonlítása (quality control) és a sikerességet befolyásoló faktorok (elsősorban a pszichiátriai társbetegség dokumentált jelenléte és antidepresszánsszedés) felderítése volt. Módszer: 166 beteg összesen 183 műtéti és posztoperatív adatai kerültek kigyűjtésre a Pécsi Tudományegyetem betegadatbázisából. Statisztikai analízis: Az adatok elemzése leíró statisztikával – relatív gyakoriság – és odds ratióval 95%-os valószínűségi szinttel történt. Eredmények: Vizsgálatunk kimutatta, hogy a primer fundoplicatiók leggyakoribb indikációja a protonpumpagátló (PPI)-refrakteritással társuló hiatus hernia volt (54%). A reoperációk indikációi gyakoriság tekintetében jelentős eltéréseket mutattak az irodalmi adatokhoz képest, azonban a reoperációs ráta centrumunkban (8%) megfelelt a nemzetközi tapasztalatoknak (5–10%). A műtétet követően a betegek 62%-ának volt valamilyen panasza. A puffadás kivételével ezek gyakoribbak voltak a nők körében. Operáció után 93,67% tapasztalt valamilyen szintű javulást a refluxos tüneteiben. Ismételt PPI-kezelésre 37%-nak volt szüksége 6 hónapon belül. Különböző posztoperatív beavatkozásokra az esetek 9%-ában került sor. A női nem és pszichiátriai társbetegség rontotta, az utóbbi esetben az antidepresszánsszedés javította a műtét eredményességét. A reoperációk eredményessége elmaradt a primer operációétól. Következtetések: Megfigyeléseink alapján elmondható, hogy a centrumunkban alkalmazott fundoplicatiók eredményessége megfelel a nemzetközi eredményeknek, a szorongásos-depressziós pszichiátriai társbetegségek okozta rosszabb posztoperatív eredmények (tünetjavulási arány) feltehetően kivédhetők vagy mérsékelhetők megfelelően beállított antidepresszáns kezeléssel, de ebben a kérdésben további tanulmányok szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1013–1023.

  • 1

    Dent J, El-Serag H, Wallander MA, et al. Epidemiology of gastro-oesophageal reflux disease: a systematic review. Gut 2005; 54: 710–717.

  • 2

    Boeckxstaens G, El-Serag HB, Smout AJ, et al. Symptomatic reflux disease: the present, the past and the future. Gut 2014; 63: 1185–1193.

  • 3

    Kahrilas PJ, Dodds WJ, Hogan WJ, et al. Esophageal peristaltic dysfunction in peptic esophagitis. Gastroenterology 1986; 91: 897–904.

  • 4

    Buttar NS, Falk GW. Pathogenesis of gastroesophageal reflux and Barrett esophagus. Mayo Clin Proc. 2001; 76: 226–234.

  • 5

    Vakil N, van Zanten SV, Kahrilas P, et al. The Montreal definition and classification of gastroesophageal reflux disease: a global evidence-based consensus. Am J Gastroenterol. 2006; 101: 1900–1920.

  • 6

    DeVault KR, Castell DO. Updated guidelines for the diagnosis and treatment of gastroesophageal reflux disease. Am J Gastroenterol. 2005; 100: 190–200.

  • 7

    Jacob P, Kahrilas PJ, Herzon G. Proximal esophageal Ph-metry in patients with reflux laryngitis. Gastroenterology 1991; 100: 305–310.

  • 8

    Koufman JA. The otolaryngologic manifestations of gastroesophageal reflux disease (GERD) – a clinical investigation of 225 patients using ambulatory 24-hour Ph monitoring and an experimental investigation of the role of acid and pepsin in the development of laryngeal injury. Laryngoscope 1991; 101: 1–78.

  • 9

    Shaker R, Milbrath M, Ren JL, et al. Esophagopharyngeal distribution of refluxed gastric-acid in patients with reflux laryngitis. Gastroenterology 1995; 109: 1575–1582.

  • 10

    Poelmans J, Feenstra L, Demedts I, et al. The yield of upper gastrointestinal endoscopy in patients with suspected reflux-related chronic ear, nose, and throat symptoms. Am J Gastroenterol. 2004; 99: 1419–1426.

  • 11

    Póka L. Diagnosis and treatment of gastroesophageal reflux at ear-nose-throat outpatient care unit and its insurance consequences. [A gastrooesophagealis reflux megítélése és kezelése fül-orr-gégészeti járóbeteg-szakrendelésen, valamint biztosítási orvostani vonatkozások.] Orv Hetil. 2010; 151: 1504–1508. [Hungarian]

  • 12

    Gatenby PAC, Bann SD. Antireflux surgery. Minerva Chir. 2009; 64: 169–181.

  • 13

    Person E, Rife C, Freeman J, et al. A novel sleep positioning device reduces gastroesophageal reflux: a randomized controlled trial. J Clin Gastroenterol. 2015; 49: 655–659.

  • 14

    Kaltenbach T, Crockett S, Gerson LB. Are lifestyle measures effective in patients with gastroesophageal reflux disease? An evidence-based approach. Arch Intern Med. 2006; 166: 965–971.

  • 15

    Zhang JX, Ji MY, Song J, et al. Proton pump inhibitor for non-erosive reflux disease: a meta-analysis. World J Gastroenterol. 2013; 19: 8408–8419.

  • 16

    Sontag SJ. The medical management of reflux esophagitis. Role of antacids and acid inhibition. Gastroenterol Clin North Am. 1990; 19: 683–712.

  • 17

    Wolfe MM, Sachs G. Acid suppression: optimizing therapy for gastroduodenal ulcer healing, gastroesophageal reflux disease, and stress-related erosive syndrome. Gastroenterology 2000; 118: S9–S31.

  • 18

    Stefanidis D, Hope WW, Kohn GP, et al. Guidelines for surgical treatment of gastroesophageal reflux disease. Surg Endosc. 2010; 24: 2647–2669.

  • 19

    Fisichella PM, Patti MG. GERD procedures: when and what? J Gastrointest Surg. 2014; 18: 2047–2053.

  • 20

    Katz PO, Gerson LB, Vela MF. Guidelines for the diagnosis and management of gastroesophageal reflux disease. Am J Gastroenterol. 2013; 108: 308–328.

  • 21

    Salminen P. The laparoscopic Nissen fundoplication – A better operation? Surgeon 2009; 7: 224–227.

  • 22

    Fuchs KH, Breithaupt W, Fein M, et al. Laparoscopic Nissen repair: indications, techniques and long-term benefits. Langenbeck Arch Surg. 2005; 390: 197–202.

  • 23

    Wileman SM, McCann S, Grant AM, et al. Medical versus surgical management for gastro-oesophageal reflux disease (GORD) in adults. Cochrane Database Syst Rev. 2010; 3: CD003243.

  • 24

    Lundell L, Miettinen P, Myrvold HE, et al. Comparison of outcomes twelve years after antireflux surgery or omeprazole maintenance therapy for reflux esophagitis. Clin Gastroenterol Hepatol. 2009; 7: 1292–1298.

  • 25

    Staehelin A, Zingg U, Devitt PG, et al. Preoperative factors predicting clinical outcome following laparoscopic fundoplication. World J Surg. 2014; 38: 1431–1443.

  • 26

    Ip S, Tatsioni A, Conant A, et al. Predictors of clinical outcomes following fundoplication for gastroesophageal reflux disease remain insufficiently defined: a systematic review. Am J Gastroenterol. 2009; 104: 752–758.

  • 27

    Perez AR, Moncure AC, Rattner DW. Obesity adversely affects the outcome of antireflux operations. Surg Endosc. 2001; 15: 986–989.

  • 28

    Schijven MP, Gisbertz SS, van Berge Henegouwen MI. Laparoscopic surgery for gastro-esophageal acid reflux disease. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2014; 28: 97–109.

  • 29

    Symons NR, Purkayastha S, Dillemans B, et al. Laparoscopic revision of failed antireflux surgery: a systematic review. Am J Surg. 2011; 202: 336–343.

  • 30

    Lamb PJ, Myers JC, Jamieson GG, et al. Long-term outcomes of revisional surgery following laparoscopic fundoplication. Br J Surg. 2009; 96: 391–397.

  • 31

    Inadomi JM, McIntyre L, Bernard L, et al. Step-down from multiple- to single-dose proton pump inhibitors (PPIs): a prospective study of patients with heartburn or acid regurgitation completely relieved with PPIs. Am J Gastroenterol. 2003; 98: 1940–1944.

  • 32

    Carlsson R, Dent J, Watts R, et al. Gastro-oesophageal reflux disease in primary care: an international study of different treatment strategies with omeprazole. International GORD Study Group. Eur J Gastroenterol Hepatol. 1998; 10: 119–124.

  • 33

    Crawley JA, Schmitt CM. How satisfied are chronic heartburn sufferers with their prescription medications? Results of the patient unmet needs survey. JCOM 2000; 7: 29–34.

  • 34

    Katz PO, Gerson LB, Vela MF. Guidelines for the diagnosis and management of gastroesophageal reflux disease. Am J Gastroenterol. 2013; 108: 308–328.

  • 35

    Malfertheiner P, Kandulski A, Venerito M. Proton-pump inhibitors: understanding the complications and risks. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2017; 14: 697–710.

  • 36

    Spechler SJ. Comparison of medical and surgical therapy for complicated gastroesophageal reflux disease in veterans. N Engl J Med. 1992; 326: 786–792.

  • 37

    Klaus A, Hinder RA, DeVault KR, et al. Bowel dysfunction after laparoscopic antireflux surgery: Incidence, severity, and clinical course. Am J Med. 2003; 114: 6–9.

  • 38

    Bais JE, Bartelsman JF, Bonjer HJ, et al. Laparoscopic or conventional Nissen fundoplication for gastro-oesophageal reflux disease: randomised clinical trial. Lancet 2000; 355: 170–174.

  • 39

    Schwaitzberg SD. Surgical management of gastroesophageal reflux in adults. Available from: https://www.uptodate.com/contents/surgical-management-of-gastroesophageal-reflux-in-adults

  • 40

    Shan CX, Zhang W, Zheng XM, et al. Evidence-based appraisal in laparoscopic Nissen and Toupet fundoplications for gastroesophageal reflux disease. World J Gastroenterol. 2010; 16: 3063–3071.

  • 41

    Oelschlager BK, Quiroga E, Parra JD, et al. Long-term outcomes after laparoscopic antireflux surgery. Am J Gastroenterol. 2008; 103: 280–287.

  • 42

    Ellis FH. The Nissen fundoplication. Ann Thorac Surg. 1992; 54: 1231–1235.

  • 43

    Ip S, Bonis P, Tatsioni A, et al. Comparative effectiveness of management strategies for gastroesophageal reflux disease. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK42949/

  • 44

    Kamolz T, Granderath F, Pointner R. Does major depression in patients with gastroesophageal reflux disease affect the outcome of laparoscopic antireflux surgery? Surg Endosc. 2003; 17: 55–60.

  • 45

    Kamolz T, Granderath F, Bammer T, et al. Psychological intervention influences the outcome of laparoscopic antireflux surgery in patients with stress-related symptoms of gastroesophageal reflux disease. Scand J Gastroenterol. 2001; 36: 800–805.

  • 46

    Pizza F, Rossetti G, Limongelli P, et al. Influence of age on outcome of total laparoscopic fundoplication for gastroesophageal reflux disease. World J Gastroenterol. 2007; 13: 740–747.

  • 47

    Gatzinsky P, Bergh N. Hiatal hernia and shortened oesophagus. Acta Chir Scand. 1979; 145: 159–166.

  • 48

    Horváth ÖP, Varga G, Biró Z, et al. Complications and reoperations following laparoscopic antireflux surgery. [Szövődmények és reoperációk laparoszkópos antirefluxműtétek után.] Magy Seb. 2016; 69: 91–99. [Hungarian]

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

 

Mendeley citation style is available HERE.
  • Impact Factor (2019): 0.497
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.176
  • SJR Hirsch-Index (2018): 20
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)
  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu