View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Tömő u. 25–29., 1083
  • 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Budapest
Open access

Absztrakt:

Az új generációs szekvenálási eljárások alkalmazásának elterjedése lényegesen átalakítja a ritka neurogenetikai betegségek diagnosztikáját. Egyes neurológiai tünetek, úgymint az ataxia hátterében számos szerzett és öröklött tényező is állhat, sőt egy adott gén különböző variációi is számos fenotípussal jelentkezhetnek. Emiatt a hagyományos egygén-szekvenálási vizsgálatok gyakran nem tudják tisztázni a betegség hátterét. Az új generációs szekvenálás lehetőséget nyújt egyszerre akár 50–100 gén szekvenálására is, ezek az úgynevezett panelvizsgálatok, illetve ha a klinikum nem segít a betegség stratifikálásában, a teljesexom-szekvenálási vizsgálatok nyújthatnak lehetőséget az atípusos klinikummal jelentkező genetikai betegségek azonosítására. Esetismertetésünk egy cerebellaris ataxiás beteg teljesexom-szekvenálási eredményét mutatja be. A vizsgálatok egy hereditaer spasticus paraparesissel asszociációban leírt génben, az SPG11-ben találtak olyan ritka variánsokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a klinikai tünetekkel. Közleményünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy egyes esetekben a vezető prezentációs tünet variabilitása nagymértékben nehezíti a megfelelő génpanel kiválasztását. A jelen esetben a hereditaer spasticus paraparesishez asszociált gén eltérései primeren cerebellaris ataxiát okoztak, melyet egy kizárólagos ataxia új generációs szekvenálási panelvizsgálat sem derített volna fel. Orv Hetil. 2018; 159(28): 1163–1169.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Mihály Z, Győrffy B. Next generation sequencing technologies (NGST) development and applications. [Következő generációs szekvenálási technológiák kifejlődése és alkalmazásai.) Orv Hetil. 2011; 152: 55–62. [Hungarian]

  • 2

    Yang Y, Muzny DM, Reid JG, et al. Clinical whole-exome sequencing for the diagnosis of Mendelian disorders. N Engl J Med. 2013; 369: 1502–1511.

  • 3

    Federico A. Rare neurological diseases: A Pandora’s box for neurology (an European and Italian perspective). Rev Neurol. 2013; 169: S12–S17.

  • 4

    Goodwin S, McPherson JD, McCombie WR. Coming of age : ten years of next-generation sequencing technologies. Nat Rev Genet. 2016; 17: 333–351.

  • 5

    Fogel BL, Satya-Murti S, Cohen BH. Clinical exome sequencing in neurologic disease. Neurol Clin Pract. 2016; 6: 164–176.

  • 6

    DePristo MA, Banks E, Poplin R, et al. A framework for variation discovery and genotyping using next-generation DNA sequencing data. Nat Genet. 2011; 43: 491–498.

  • 7

    Cingolani P, Platts A, Wang LL, et al. A program for annotating and predicting the effects of single nucleotide polymorphisms, SnpEff: SNPs in the genome of Drosophila melanogaster strain w1118; iso-2; iso-3. Fly (Austin) 2012; 6: 80–92.

  • 8

    Robinson PN, Köhler S, Oellrich A, et al. Improved exome prioritization of disease genes through cross-species phenotype comparison. Genome Res. 2014; 24: 340–348.

  • 9

    Richards S, Aziz N, Bale S, et al. Standards and guidelines for the interpretation of sequence variants: a joint consensus recommendation of the American College of Medical Genetics and Genomics and the Association for Molecular Pathology. Genet Med. 2015; 17: 405–423.

  • 10

    Örlén H, Melberg A, Raininko R, et al. SPG11 mutations cause Kjellin syndrome, a hereditary spastic paraplegia with thin corpus callosum and central retinal degeneration. Am J Med Genet Part B 2009; 150B: 984–992.

  • 11

    Schüle R, Schlipf N, Synofzik M, et al. Frequency and phenotype of SPG11 and SPG15 in complicated hereditary spastic paraplegia. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2009; 80: 1402–1404.

  • 12

    Schneider SA, Mummery CJ, Mehrabian M, et al. SPG11 presenting with tremor. Tremor Other Hyperkinet Mov. 2012; 2: tre-02-104-666-1.

  • 13

    Anheim M, Lagier-Tourenne C, Stevanin G, et al. SPG11 spastic paraplegia: A new cause of juvenile parkinsonism. J Neurol. 2009; 256: 104–108.

  • 14

    Riverol M, Samaranch L, Pascual B, et al. Forceps minor region signal abnormality “ears of the lynx”: An early MRI finding in spastic paraparesis with thin corpus callosum and mutations in the spatacsin gene (SPG11) on chromosome 15. J Neuroimaging 2009; 19: 52–60.

  • 15

    Montecchiani C, Pedace L, Lo Giudice T, et al. ALS5/SPG11/KIAA1840 mutations cause autosomal recessive axonal Charcot–Marie–Tooth disease. Brain 2016; 139: 73–85.

  • 16

    Su XW, Broach JR, Connor JR, et al. Genetic heterogeneity of amyotrophic lateral sclerosis: Implications for clinical practice and research. Muscle Nerve 2014; 49: 786–803.

  • 17

    Pérez-Brangulí F, Mishra HK, Prots I, et al. Dysfunction of spatacsin leads to axonal pathology in SPG11-linked hereditary spastic paraplegia. Hum Mol Genet. 2014; 23: 4859–4874.

  • 18

    Branchu J, Boutry M, Sourd L, et al. Loss of spatacsin function alters lysosomal lipid clearance leading to upper and lower motor neuron degeneration. Neurobiol Dis. 2017; 102: 21–37.

  • 19

    Lo Giudice T, Lombardi F, Santorelli FM, et al. Hereditary spastic paraplegia: Clinical-genetic characteristics and evolving molecular mechanisms. Exp Neurol. 2014; 261: 518–539.

  • 20

    Samaranch L, Riverol M, Masdeu JC, et al. SPG11 compound mutations in spastic paraparesis with thin corpus callosum. Neurology 2008; 71: 332–336.

  • 21

    Paisan-Ruiz C, Dogu O, Yilmaz A, et al. SPG11 mutations are common in familial cases of complicated hereditary spastic paraplegia. Neurology 2009; 70: 1384–1389.

  • 22

    Mancuso M, Orsucci D, Siciliano G, et al. The genetics of ataxia: Through the labyrinth of the Minotaur, looking for Ariadne’s thread. J Neurol. 2014; 261: 528–541.

  • 23

    De Bot ST, Willemsen MA, Vermeer S, et al. Reviewing the genetic causes of spastic-ataxias. Neurology 2012; 79: 1507–1514.

  • 24

    Zoghbi HY, Warren ST. Neurogenetics: Advancing the “next-generation” of brain research. Neuron 2010; 68: 165–173.

  • 25

    Bamshad MJ, Ng SB, Bigham AW, et al. Exome sequencing as a tool for Mendelian disease gene discovery. Nat Rev Genet. 2011; 12: 745–755.

  • 26

    Smedley D, Robinson PN. Phenotype-driven strategies for exome prioritization of human Mendelian disease genes. Genome Med. 2015; 7: 81.

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION