View More View Less
  • 1 Országos Onkológiai Intézet, Budapest, Ráth Gy. u. 7–9., 1122
  • 2 Országos Onkológiai Intézet, Budapest
  • 3 Országos Onkológiai Intézet, Budapest
  • 4 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 5 Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien, Austria
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban egyre kisebb méretű tüdőgócok kerülnek felismerésre, melyek esetén az elsődleges választás azok minimálinvazív műtéti technikával történő eltávolítása diagnosztikus és terápiás céllal. Számos előnye mellett a minimálinvazív technika hátránya a tüdő áttapintásának korlátozottsága, a tüdőgócok felkeresése. Célkitűzés: A probléma megoldására több lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül kettőt próbáltunk ki párhuzamosan, a drót-, illetve az izotópjelöléssel történő tüdőgóc-lokalizációt. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Osztályán öt betegnél távolítottunk el tüdőgócot minimálinvazív technikával kettős, azaz drót- és izotópjelölés mellett. A tüdőgócok mérete 0,5 és 1,2 cm között váltakozott. A betegek életkora 44 és 65 év között volt; minden beteg alacsony műtéti rizikójú csoportba tartozott, súlyos társbetegség nélkül. Eredmények: Minden betegnél sikeresen eltávolításra került a tüdőgóc a kettős jelölés mellett. Jelölés után közvetlenül egy betegnél 2–3 mm-es légmellet észleltünk, mely azonnali beavatkozásra nem szorult, és egy betegnél a drót miatt kiterjedt bevérzés jelent meg a szúrcsatornában. A műtét során, a tüdőkollapszusnál két betegnél a drót kimozdult, egynél pedig az említett kiterjedt bevérzés a mellüregbe került, és diffúz izotópaktivitás jelent meg. Egy betegnél a műtét során drótjelöléses területet reszekálva további izotópaktivitás állt fenn, mert a jelölt tüdőgóc a reszekciós sík alatt volt. Következtetés: Mind az izotóppal, mind a dróttal történő tüdőgócjelölés segítséget nyújt a nem tapintható tüdőgócok minimálinvazív technikával történő eltávolításában. Kezdeti tapasztalataink alapján azonban az izotópos jelölés esetén a tüdőgóc mélységi megítélése pontosabb, és nem kell a drótkimozdulással járó kellemetlenségre számítani. Ugyanakkor az infrastrukturális háttér, illetve a műtéti időpont tervezése az izotópbeadás esetében nagyobb kihívást jelent, szemben a drótjelöléssel. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1399–1404.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Moldvay J, Rokszin G, Abonyi-Tóth Z, et al. Lung cancer drug therapy in Hungary – 3-year experience. Onco Targets Ther. 2015; 8: 1031–1038.

  • 2

    Aberle DR, Adams AM, Berg CD, et al. Reduced lung-cancer mortality with low-dose computed tomographic screening. N Engl J Med. 2011; 365: 395–409.

  • 3

    Nagahiro I, Andou A, Aoe M, et al. Pulmonary function, postoperative pain, and serum cytokine level after lobectomy: a comparison of VATS and conventional procedure. Ann Thorac Surg. 2001; 72: 362–365.

  • 4

    Hirai F, Kinoshita I, Matsubara T, et al. Which primary organ is most suitable for performing pulmonary metastasectomy? Anticancer Res. 2018; 38: 1041–1045.

  • 5

    Macherey S, Mallmann P, Malter W, et al. Lung metastasectomy for pulmonary metastatic breast carcinoma. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2017; 77: 645–650.

  • 6

    Friedel G, Hürtgen M, Penzenstadler M, et al. Resection of pulmonary metastases from renal cell carcinoma. Anticancer Res. 1999; 19(2c): 1593–1596.

  • 7

    Subramaniam NR, Reddy R, Balasubramanian D, et al. Is pulmonary metastasectomy beneficial in head and neck squamous cell carcinoma? A review of literature. Indian J Cancer 2017; 54: 2–5.

  • 8

    Kim S, Ott HC, Wright CD, et al. Pulmonary resection of metastatic sarcoma: prognostic factors associated with improved outcomes. Ann Thorac Surg. 2011; 92: 1780–1786. Discussion: 1786–1787.

  • 9

    Carballo M, Maish MS, Jaroszewski DE, et al. Video-assisted thoracic surgery (VATS) as a safe alternative for the resection of pulmonary metastases: a retrospective cohort study. J Cardiothorac Surg. 2009; 4: 13.

  • 10

    Cardillo G, Regal M, Sera F, et al. Videothoracoscopic management of the solitary pulmonary nodule: a single-institution study on 429 cases. Ann Thorac Surg. 2003; 75: 1607–1611. Discussion: 1611–1612.

  • 11

    Hansen HJ, Petersen RH. Video-assisted thoracoscopic lobectomy using a standardized three-port anterior approach – the Copenhagen experience. Ann Cardiothorac Surg. 2012; 1: 70–76.

  • 12

    Onaitis MW, Petersen RP, Balderson SS, et al. Thoracoscopic lobectomy is a safe and versatile procedure: experience with 500 consecutive patients. Ann Surg. 2006; 244: 420–425.

  • 13

    Rocco G, Martin-Ucar A, Passera E. Uniportal VATS wedge pulmonary resections. Ann Thorac Surg. 2004; 77: 726–728.

  • 14

    Gonzalez D, Paradela M, Garcia J, et al. Single-port video-assisted thoracoscopic lobectomy. Interact Cardiovasc Thorac Surg. 2011; 12: 514–515.

  • 15

    Ichinose J, Kohno T, Fujimori S, et al. Efficacy and complications of computed tomography-guided hook wire localization. Ann Thorac Surg. 2013; 96: 1203–1208.

  • 16

    Hanauer M, Perentes JY, Krueger T, et al. Pre-operative localization of solitary pulmonary nodules with computed tomography-guided hook wire: report of 181 patients. J Cardiothorac Surg. 2016; 11: 5.

  • 17

    Seo JM, Lee HY, Kim HK, et al. Factors determining successful computed tomography-guided localization of lung nodules. J Thorac Cardiovasc Surg. 2012; 143: 809–814.

  • 18

    Kostrzewa M, Kara K, Rathmann N, et al. Computed tomography-assisted thoracoscopic surgery: a novel, innovative approach in patients with deep intrapulmonary lesions of unknown malignant status. Invest Radiol. 2017; 52: 374–380.

  • 19

    Endo M, Kotani Y, Satouchi M, et al. CT fluoroscopy-guided bronchoscopic dye marking for resection of small peripheral pulmonary nodules. Chest 2004; 125: 1747–1752.

  • 20

    Yang SM, Ko WC, Lin MW, et al. Image-guided thoracoscopic surgery with dye localization in a hybrid operating room. J Thorac Dis. 2016; 8(Suppl 9): S681–S689.

  • 21

    Chu X, Hou X, Zhang L, et al. Clinical study of intra-operative computed tomography guided localization with a hook-wire system for small ground glass opacities in minimally invasive resection. Zhongguo Fei Ai Za Zhi 2014; 17: 845–849.

  • 22

    Davini F, Ricciardi S, Zirafa CC, et al. Treatment of pulmonary nodule: from VATS to RATS. J Vis Surg. 2018; 4: 36.

  • 23

    Galetta D, Bellomi M, Grana C, et al. Radio-guided localization and resection of small or ill-defined pulmonary lesions. Ann Thorac Surg. 2015; 100: 1175–1180.

  • 24

    Bertolaccini L, Terzi A, Spada E, et al. Not palpable? Role of radio-guided video-assisted thoracic surgery for nonpalpable solitary pulmonary nodules. Gen Thorac Cardiovasc Surg. 2012; 60: 280–284.

  • 25

    Gonfiotti A, Davini F, Vaggelli L, et al. Thoracoscopic localization techniques for patients with solitary pulmonary nodule: hookwire versus radio-guided surgery. Eur J Cardiothorac Surg. 2007; 32: 843–847.