Author: György Csaba1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Pf. 370, 1145
Open access

Absztrakt:

Az emberi élettartam a gazdaságilag fejlett országokban az utolsó száz évben jelentősen megnőtt, mintegy 40 évről 80 évre emelkedett. Ebben sok tényező játszott szerepet, de különösen az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődése, melyeket messzemenően kiegészített a szociális jólét és a szociális gondozás elterjedése. Az öregedésért elsősorban az egész szervezet alkotóinak kopása felelős, melyet endogén oxidációs folyamatok (szabad gyökök) váltanak ki, ezek ugyanis kárt tesznek a szervezet bármely sejtjében. A szervezet védekező- és irányítórendszereiben (immunrendszer, neuroendokrin rendszer) történő károsodás az egész szervezetre kihat, és annak leépülését (öregedés) és funkcióképtelenségét (halál) okozza. A szervezetnek vannak beépített védekezőmechanizmusai (például antioxidáns enzimek), de ezek működése kémiailag mesterségesen szennyezett korunkban nem elégséges, így külső támogatásra szorulunk. Ezt a támogatást biztosítják az antioxidánsok (mint A-, C-, E-vitaminok, rezveratrol) és a gyógyszerek (mint rapamicin, rapalógok, szelegilin, metformin stb.), melyek fontos szerepet játszanak az élettartam és az egészséges élettartam (jólléttartam) növelésében. Fontosnak látszik a kezelések korai megkezdése és a kombinációk alkalmazása. A cikk bemutatja a napjainkban használatos élettartam-növelőket, és tárgyalja hatásmechanizmusukat, valamint rámutat a fejlesztés útjaira a jövő érdekében. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1655–1663.

  • 1

    Siegel JS. The demography and epidemiology of human health and aging. Springer Science + Business Media B. V., New York, NY, 2012; p. 686.

  • 2

    Beharka A, Redican S, Leka L, et al. Vitamin E status and immune function. Methods Enzymol. 1997; 282: 247–263.

  • 3

    Moriguchi S, Muraga M. Vitamin E and immunity. Vitam Horm. 2000; 59: 305–336.

  • 4

    Meydani SN, Barklund MP, Liu S, et al. Vitamin E supplementation enhances cell-mediated immunity in healthy elderly subjects. Am J Clin Nutr. 1990; 52: 557–563.

  • 5

    Wu D, Meydani SN. Age-associated changes in immune functions: impact of vitamin E intervention and the underlying mechanisms. Endocr Metab Immune Disord Drug Targets 2014; 14: 283–289.

  • 6

    Wu D, Meydani SN. Age-associated changes in immune and inflammatory responses: impact of vitamin E intervention. J Leukoc Biol. 2008; 84: 900–914.

  • 7

    Moriguchi S. The role of vitamin E in T-cell differentiation and the decrease of cellular immunity with aging. Biofactors 1998; 7: 77–86.

  • 8

    Meydani SM, Meydani M, Blumberg JB, et al. Assessment of the safety of supplementation with different amounts of vitamin E in healthy older adults. Am J Clin Nutr. 1998; 68: 311–318.

  • 9

    Yu BP, Kang CM, Han JS, et al. Can antioxidant supplementation slow the aging process? Biofactors 1998; 7: 93–101.

  • 10

    Chung E, Mo H, Wang S, et al. Potential roles of vitamin E in age-related changes in skeletal muscle health. Nutr Res. 2018; 49: 23–36.

  • 11

    Ochi H, Takeda S. The two sides of vitamin E supplementation. Gerontology 2015; 61: 319–326.

  • 12

    Hemila H, Kaprio J. Vitamin E may affect the life expectancy of men, depending on dietary vitamin C intake and smoking. Age Ageing 2011; 40: 215–220.

  • 13

    Church DF, Pryor WA. Free-radical chemistry of cigarette smoke and its toxicological implications. Environ Health Perspect 1985; 64: 111–126.

  • 14

    Barja G. Ascorbic acid and aging. Subcell Biochem. 1996; 25: 157–188.

  • 15

    Padayatty SJ, Katz A, Wang Y, et al. Vitamin C as an antioxidant: evaluation of its role in disease prevention. J Am Coll Nutr. 2003; 22: 18–35.

  • 16

    De Tullio MC. Beyond the antioxidant: the double life of vitamin C. Subcell Biochem. 2012; 56: 49–65.

  • 17

    Sorice A, Guerriero E, Capone F, et al. Ascorbic acid: its role in immune system and chronic inflammation diseases. Mini Rev Med Chem. 2014; 14: 444–452.

  • 18

    Monacelli F, Acquarone E, Giannotti C, et al. Vitamin C, aging and Alzheimer disease. Nutrients 2017; 9: pii: E670.

  • 19

    Bezlepkin VG, Sirota NP, Gaziev AI. The prolongation of survival in mice by dietary free antioxidants depends on their age by the start of feeding this diet. Mech Aging Dev. 1996; 92: 227–234.

  • 20

    Massie HR, Aiello VR, Doherty TJ. Dietary vitamin C improves the survival of mice. Gerontology 1984; 30: 371–375.

  • 21

    Oudemans-van Straaten HM, Spoelstra-de Man AM, de Waard MC. Vitamin C revisited. Crit Care 2014; 18: 460.

  • 22

    Harrison FE. A critical review of vitamin C for the prevention of age-related cognitive decline and Alzheimer’s disease. J Alzheimers Dis. 2012; 29: 711–726.

  • 23

    Mock JT, Chaudhari K, Sidhu A, et al. The influence of vitamins E and C and exercise of brain aging. Exp Gerontol. 2017; 94: 69–72.

  • 24

    Mecocci P, Polidori MC, Troiano L, et al. Plasma antioxidants and longevity: a study on healthy centenarians. Free Radic Biol Med. 2000; 28: 1243–1248.

  • 25

    Gershoff SN. Vitamin C (ascorbic acid): new roles, new requirements? Nutr Rev. 1993; 51: 313–326.

  • 26

    Palace VP, Khaper N, Qin Q, et al. Antioxidant potentials of vitamin A and carotenoids and their relevance to heart disease. Free Radic Biol Med. 1999; 26: 746–761.

  • 27

    Cutler RG. Carotenoids and retinol: their possible importance in determining longevity of primate species. Proc Natl Acad Sci USA 1984; 81: 7627–7631.

  • 28

    Hanck A. The biochemical and physiological role of vitamins A and E and their interactions. Acta Vitaminol Enzymol. 1985; 7(Suppl): 5–11.

  • 29

    Penn ND, Purkins L, Kelleher J. The effect of dietary supplementation with vitamins A, C and E on cell mediated immune function in elderly long-stay patients: a randomized, controlled trial. Age Ageing 1991; 20: 169–174.

  • 30

    Tuohimaa P. Vitamin D and aging. J Steroid Biochem Mol Biol. 2009; 114: 78–84.

  • 31

    Gonçalves de Carvalho CM, Ribeiro SM. Aging, low-grade systemic inflammation and vitamin D: a mini-review. Eur J Clin Nutr. 2017; 71: 434–440.

  • 32

    Mitsuo T, Nakao M. Vitamin D and anti-aging medicine. Clin Calcium 2008; 18: 980–985.

  • 33

    Frassinetti S, Bronzetti G, Caltavuturo L, et al. The role of zinc in life: a review. J Environ Pathol Toxicol Oncol. 2006; 25: 597–610.

  • 34

    Powell SR. The antioxidant properties of zinc. J Nutr. 2000; 130(Suppl): 1447S–1454S.

  • 35

    Wołonciej M, Milewska E, Roszkowska-Jakimiec W. Trace elements as an activator of antioxidant enzymes. Postepy Hig Med Dosw (Online). 2016; 70: 1483–1498.

  • 36

    Brewer GJ. Risks of copper and iron toxicity during aging in human. Chem Res Toxicol. 2010; 23: 319–326.

  • 37

    Polla BS. Therapy by taking away: the case of iron. Biochem Pharmacol. 1999; 57: 1345–1349.

  • 38

    Puertollano MA, Puertollano E, de Cienfuegos GA, et al. Dietary antioxidants: immunity and host defense. Curr Top Med Chem. 2011, 11: 1752–1766.

  • 39

    de la Lastra CA, Villegas I. Resveratrol as an anti-inflammatory and anti-aging agent: mechanisms and clinical implications. Mol Nutr Food Res. 2005; 49: 405–430.

  • 40

    Li J, Zhang CX, Liu YM, et al. A comparative study of anti-aging properties and mechanism: resveratrol and caloric restriction. Oncotarget 2017; 8: 65717–65729.

  • 41

    Kavas GO, Ayral PA, Elhan AH. The effects of resveratrol on oxidant/antioxidant sytems and their cofactors in rats. Adv Clin Exp Med. 2013; 22: 151–155.

  • 42

    Neves AR, Lucio M, Lima JL, et al. Resveratrol in medicinal chemistry: a critical review of its pharmacokinetics, drug-delivery, and membrane interactions. Curr Med Chem. 2012; 19: 1663–1681.

  • 43

    Das DK, Mukherjee S, Ray D. Erratum to: resveratrol and red vine, healthy heart and longevity. Heart Fail Rev. 2011; 16: 425–435.

  • 44

    Camins A, Junyent F, Verdaguer E, et al. Resveratrol: an antiaging drug with potential therapeutic applications in treating diseases. Pharmaceuticals 2009; 2: 194–205.

  • 45

    Testa G, Biasi F, Poli G, et al. Calorie restriction and dietary restriction mimetics: a strategy for improving healthy aging and longevity. Curr Pharm Des. 2014; 20: 2950–2977.

  • 46

    Orallo F. Trans-resveratrol: a magical elixir of eternal youth? Curr Med Chem. 2008; 15: 1887–1898.

  • 47

    Kaeberlein M. Resveratrol and rapamycin: are thay anti-aging drugs? Bioessays 2010; 32: 96–99.

  • 48

    Sergides C, Chirilă M, Silvestro L, et al. Bioavailability and safety study of resveratrol 500 mg tablets in healthy male and female volunteers. Exp Ther Med. 2016; 11: 164–170.

  • 49

    Chang J, Rimando A, Pallas M, et al. Low-dose pterostilbene, but not resveratrol, is a potent neuromodulator in aging and Alzheimer’s disease. Neurobiol Aging 2012; 33: 2062–2071.

  • 50

    Joseph JA, Fischer DR, Chend V, et al. Cellular and behavioral effects of stilbene resveratrol analogues: implications for reducing the deleterious effects of aging. J Agric Food Chem. 2008; 56: 10544–10551.

  • 51

    Dellinger RW, Santos SR, Morris M, et al. Repeat dose NRPT (nicotinamide riboside and pterostilbene) increases NAD+ levels in humans safely and sustainably: a randomized, double-blind, placebo-controlled study. NPJ Aging Mech Dis. 2017; 3: 17.

  • 52

    Imai S, Guarente L. NAD+ and sirtuins in aging and disease. Trends Cell Biol. 2014; 24: 464–471.

  • 53

    Connor AN. Could rapamycin help humans live longer? The Scientist March 1, 2018.

  • 54

    Anisimov VN. Metformin: do we finally have an anti-aging drug? Cell Cycle 2013; 12: 3483–3489.

  • 55

    Miklya I. The significance of selegiline/(–)-deprenyl after 50 years in research and therapy (1965–2015). Mol Psychiatry 2016; 21: 1499–1503.

  • 56

    Knoll J, Miklya I. Longevity study with low doses of selegiline/(–)-deprenyl and (2R)-1-(1-benzofuran-2-yl)-N-propylpentane-2-amine (BPAP). Life Sci. 2016; 167: 32–38.

  • 57

    Müller T, Kuhn W, Krüger R, et al. Selegiline immunstimulant – a novel mechanism of action? J Neural Transm Suppl. 1998; 52: 321–328.

  • 58

    Giblin W, Skinner ME, Lombard DB. Sirtuins: guardians of mammalian healthspan. Trends Genet. 2014; 30: 271–286.

  • 59

    Guarente L. Calorie restriction and sirtuins revisited. Genes Dev. 2013; 27: 2072–2785.

  • 60

    Bartke A, Darcy J. GH and ageing: pitfalls and new insights. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab. 2017; 31: 113–125.

  • 61

    Allolio B, Arlt W. DHEA treatment: myth or reality? Trends Endocrinol Metab. 2002; 13: 288–294.

  • 62

    Nawata H, Yanase T, Goto K, et al. Mechanism of action of anti-aging DHEA-S and the replacement of DHEA-S. Mech Ageing Dev. 2002; 123: 1101–1106.

  • 63

    Rutkowski K, Sowa P, Rutkowska-Talipska J, et al. Dehydroepiandrosterone (DHEA): hypes and hopes. Drugs 2014; 74: 1195–1207.

  • 64

    Csaba G. The immunoendocrine thymus as a pacemaker of lifespan. Acta Microbiol Immunol Hung. 2016; 63: 139–158.

  • 65

    Csaba G. The role of pineal-thymus system in the regulation of autoimmunity, aging and lifespan. [A tobozmirigy-csecsemőmirigy rendszer szerepe az autoimmunitás, öregedés és élettartam szabályozásában.] Orv Hetil. 2016; 157: 1065–1070. [Hungarian]

  • 66

    Csaba G. The pineal regulation of the immune system: 40 years since the discovery. Acta Microbiol Immunol Hung. 2013; 60: 77–91.

  • 67

    Csaba G. The crisis of the hormonal system: the health-effects of endocrine disruptors. [A hormonális rendszer válsága: az endokrin diszruptorok egészségügyi hatásai.] Orv Hetil. 2017; 158: 1443–1451.

  • 68

    Reiter RJ. A radical detoxification processes during aging: the functional importance of melatonin. Aging 1995, 7: 340–351.

  • 69

    Csaba G. Immunity and longevity. Acta Microbiol Immunol Hung. 2018 July 3: 1–17. [Epub ahead of print]

  • 70

    Kim SM, Lim SM, Yoo JA, et al. Consumption of high-dose vitamin C (1250 mg per day) enhances functional and structural properties of serum lipoprotein to improve anti-oxidant, anti-atherosclerotic, and anti-aging effects via regulation of anti-inflammatory microRNA. Food Funct. 2015; 6: 3604–3612.

  • 71

    Csaba G. Vitamin-caused faulty perinatal hormonal imprinting and its consequences in adult age. Physiol Int. 2017; 104: 217–225.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 0 23 43
May 2021 0 25 31
Jun 2021 0 6 17
Jul 2021 0 14 26
Aug 2021 0 5 19
Sep 2021 0 8 12
Oct 2021 0 0 0