View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Ecseri út 3., 1097
  • 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
  • 3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
  • 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
  • 5 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 6 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az orvostudomány fejlődésének eredményeként az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek túlélése egyre magasabb, fejlődésük hosszú távú következményeiről azonban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Célkitűzés: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülötteknek az iskoláskor eléréséig tartó követése során gyűjtött adataink segítségével ennek a jelentős rizikócsoportnak a fejlődési mechanizmusához igyekeztünk közelebb jutni. Munkánkkal a fejlődés rizikótényezőinek megértéséhez és a fejlődés előrejelzését szolgáló modell kidolgozásához szeretnénk hozzájárulni. Módszer: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülöttek (n = 34) longitudinális vizsgálata történt, 1 és 2 éves korban pszichomotoros fejlődési skálával, majd 5 és 6 éves kor között intelligenciateszttel. A fejlődés háttértényezőinek elemzése kiterjedt a perinatalis szövődményekre és az anya iskolai végzettségére is. Eredmények: Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek csoportszinten egyik életkori mérésnél sem mutattak fejlődési elmaradást: a fejlődési hányados átlaga 1 és 2 éves korban 98,6, illetve 106,6, az 5–6 éves kori verbális és performációs IQ 101,4, illetve 92,9. A szórás és a szélső értékek azonban nagy egyéni különbségekre utalnak. A kisgyermekkori fejlődésre a születési súly, a bronchopulmonalis dysplasia, a méhen belüli növekedési retardáció, a nem és az anya iskolai végzettsége volt a leginkább hatással. A lányok jobban teljesítettek a nyelvi fejlődést mérő skálában, mint a fiúk. A verbális intelligenciát az agykamrai vérzés, míg a performációs képességeket az intrauterin retardáció befolyásolta hátrányosan. Következtetések: Vizsgálataink szerint az extrém kis születési súlyú koraszülötteknek jó esélyük van a megfelelő értelmi fejlődésre, azonban az egyéni fejlődési perspektívákat sok tényező befolyásolja, melyek hatása területfüggő. A kisgyermekkori fejlődés szignifikáns előrejelzője a későbbi intelligenciának; ez az összefüggés közepes mértékű, a fejlődés üteme bármikor megváltozhat. A „mozgó rizikó” jelensége felhívja a figyelmet a koraszülöttek hosszú távú követésének jelentőségére. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1672–1679.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Hungarian Central Statistical Office. Vital Statistics, 2016. [Központi Statisztikai Hivatal. Népmozgalom, 2016.] Statisztikai Tükör, April 21, 2017. [Hungarian]

  • 2

    Varga P, Berecz B, Pete B, et al. Trends in mortality and morbidity in infants under 500 grams birthweight: observations from our Neonatal Intensive Care Unit (NICU). Med Sci Monit. 2018; 24: 4474–4480.

  • 3

    Kereki J. Issues of early childhood intervention: regional appraisal of the situation for the foundation of an institutional network of early childhood intervention. [A kora gyermekkori intervenció problématerületei: regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intervenciós intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához.] Educatio, 2012. [Hungarian]

  • 4

    Szabó I. Pathological labor and delivery. In: Papp Z. (ed.) Book of obstetrics and gynaecology. [Kóros vajúdás és szülés. In: Papp Z. (szerk.) A szülészet–nőgyógyászat tankönyve.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2002; pp: 406–502. [Hungarian]

  • 5

    Balla Gy, Szabó M. Chronic morbidities of premature newborns. [Koraszülöttek krónikus utóbetegségei.] Orv Hetil. 2013; 154: 1498–1511. [Hungarian]

  • 6

    Ertl T. Care for the preterm and small-for-gestational-age newborns. Limit of viability. Early and long-term sequelae. In: Papp Z. (ed.) Handbook of perinatology. [A kora- és retardált újszülött ellátása. Az életképesség határa. Korai és hosszú távú következmények. In: Papp Z. (szerk.) A perinatológia kézikönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016; pp. 387–400. [Hungarian]

  • 7

    Fox G, Hoque N, Watts T. Oxford handbook of neonatology. [A neonatológia Oxford kézikönyve.] Kadix Press, Budapest, 2012. [Hungarian]

  • 8

    Vohr BR, Msall ME, Wilson D, et al. Spectrum of gross motor function of extremely low birth weight children with cerebral palsy at 18 months of age. Pediatrics 2005; 116: 123–129.

  • 9

    Mirmiran M, Barnes PD, Keller K, et al. Neonatal brain magnetic resonance imaging before discharge is better than serial cranial ultrasound in predicting cerebral palsy in very low birth weight preterm infants. Pediatrics 2004; 114: 992–998.

  • 10

    Beke A. Neonatal seizures. In: Papp Z. (ed.) Handbook of perinatology. [A görcsölő újszülött. In: Papp Z. (szerk.) A perinatológia kézikönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016; pp. 197–210. [Hungarian]

  • 11

    Walsh MC, Szefler S, Davis J, et al. Summary proceedings from Bronchopulmonary Dysplasia Group. Pediatrics 2006; 117: 52–56.

  • 12

    Patra K, Wilson-Costello D, Taylor HG, et al. Grades I–II intraventricular hemorrhage in extremely low birth weight infants: effects on neurodevelopment. J Pediatr. 2006; 149: 169–173.

  • 13

    Bolisetty S, Dhawan A, Abdel-Latif M, et al. Intraventricular hemorrhage and neurodevelopmental outcomes in extreme preterm infants. Pediatrics 2014; 133: 55–62.

  • 14

    Skranes J, Løhaugen GC, Evensen KA, et al. Entorhinal cortical thinning affects perceptual and cognitive functions in aldolescents born preterm with very low birth weight (VLBW). Early Hum Dev. 2012; 88: 103–109.

  • 15

    Feldman HM, Lee ES, Yeatman JD, et al. Language and reading skills in school-aged children and adolescents born preterm are associated with white matter properties on diffusion tensor imaging. Neuropsychologia 2012; 50: 3348–3362.

  • 16

    Beauchamp MH, Thompson DK, Howard K, et al. Preterm infant hippocampal volumes correlate with later working memory deficits. Brain 2008; 131: 2986–2994.

  • 17

    De Kieviet JF, Zoetebier L, Van Elburg RM, et al. Brain development of very preterm and very low-birthweight children in childhood and adolescence: meta-analysis. Dev Med Child Neurol. 2012; 54: 313–323.

  • 18

    Kumar P, Shankaran S, Ambalavanan N, et al. Characteristics of extremely low-birth-weight infant survivors with unimpaired outcomes at 30 months of age. J Perinatol. 2013; 33: 800–805.

  • 19

    Nagy A, Beke AM, Gráf R, et al. Development and its predictive factors in extremely low birth weight infants. [Extrém kis súlyú koraszülöttek kisgyermekkori fejlődése és a fejlődés háttértényezői.] Alkalm. Pszichol. 2017; 17: 37–56. [Hungarian]

  • 20

    Szele A, Nagy BE. The connection between maltreatment and preterm birth – in the light of psychomotor development at 2 years old. [A bántalmazás és a koraszülés összefüggései a kétéves kori pszichomotoros fejlődés tükrében.] Orv Hetil. 2017; 158: 976–983. [Hungarian]

  • 21

    Voss W, Neubauer AP, Wachtendorf M, et al. Neurodevelopmental outcome in extremely low birth weight infants: what is the minimum age for reliable developmental prognosis? Acta Paediatr. 2007; 96: 342–347.

  • 22

    Marret S, Marchand-Mertin L, Picaud JC, et al. Brain injury in very preterm children and neurosensory and cognitive disabilities during childhood: The EPIPAGE cohort study. PloS ONE 2013; 8: e62683.

  • 23

    Kalmár M. Predictability and unexpected turns in the development of intelligence. Implications of a follow-up study of non-risk and preterm children. [Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Rizikómentesen született, valamint koraszülött gyermekek követésének tanulságai.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007. [Hungarian]

  • 24

    Hutchinson EA, De Luca CR, Doyle LW, et al. School-age outcomes of extremely preterm or extremely low birth weight children. Pediatrics 2013; 131: e1053–e1061.

  • 25

    Cserjesi R, Van Braeckel KN, Butcher PR, et al. Functioning of 7-year-old children born at 32 to 35 weeks’ gestational age. Pediatrics 2012; 130: e838–e846.

  • 26

    Xiong T, Gonzalez F, Mu DZ. An overview of risk factors for poor neurodevelopmental outcome associated with prematurity. World J Pediatr. 2012; 8: 293–300.

  • 27

    Salas AA, Carlo WA, Ambalavanan N, et al. Gestational age and birthweight for risk assessment of neurodevelopmental impairment or death in extremely preterm infants. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed. 2016; 101: F494–F501.

  • 28

    Goldstein RF, Cotton CM, Shankaran S, et al. Influence of gestational age on death and neurodevelopmental outcome in premature infants with severe intracranial hemorrhage. J Perinatol. 2013; 33: 25–32.

  • 29

    Guerra CC, de Moraes Barros MC, Goulart AL, et al. Premature infants with birth weight of 1500–1999 g exhibit considerable delays in several developmental areas. Acta Paediatr. 2014; 103: 1–6.

  • 30

    Singer LT, Siegel AC, Lewis B, et al. Preschool language outcomes of children with history of bronchopulmonary dysplasia and very low birth weight. J Dev Behav Pediatr. 2001; 22: 19–26.

  • 31

    Schmidt B, Asztalos EV, Roberts RS, et al. Impact of bronchopulmonary dysplasia, brain injury, and severe retinopathy on the outcome of extremely low-birth-weight infants at 18 months: results from the trial of indomethacin prophylaxis in preterms. JAMA 2003; 289: 1124–1129.

  • 32

    Gráf R, Boross G, Harnos A. Developmental speciality of preterm infants with bronchopulmonary dysplasia. [A bronchopulmonális dysplasiás koraszülöttek fejlődési sajátosságai.] Gyermekgyógy Továbbk Szle. 2013; 18: 25–29. [Hungarian]

  • 33

    Kato T, Mandai T, Iwatani S, et al. Extremely preterm infants small for gestational age are at risk for motor impairment at 3 years corrected age. Brain Dev. 2016; 38: 188–195.

  • 34

    Gortner L, Van Husen M, Thyen U, et al. Outcome in preterm small for gestational age infants compared to appropriate for gestational age preterms at the age of 2 years: a prospective study. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2003; 110(Suppl 1): S93–S97.

  • 35

    Reis ABR, De Mello RR, Morsch DS, et al. Mental performance of very low birth weight preterm infants: assessment of stability in the first two years of life and factors associated with mental performance. Rev Bras Epidemiol. 2012; 15: 13–24.

  • 36

    Kenyhercz F, Nagy BE. Examination of psychomotor development in relation to social-environmental factors in preterm children at 2 years old. [Koraszülött gyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődése társas-környezeti tényezők függvényében.] Orv Hetil. 2017; 158: 31–38. [Hungarian]

  • 37

    Vekerdy Zs, Ittzésné Nagy B, Gallai M, et al. The Hungarian introduction of the Bayley Scales of infant development 2nd edition. [A Bayley II.-csecsemőteszt magyarországi bevezetése.] Gyermekgyógyászat 1998; 49: 466–478. [Hungarian]

  • 38

    Cardoso FG, Formiga CK, Bizinotto T, et al. Concurrent validity of the Brunet–Lèzine Scale with the Bayley Scale for assessment of the development of preterm infants up to two years. Rev Paul Pediatr. 2017; 35: 144–150.

  • 39

    Ko G, Shah P, Lee SK, et al. Impact of maternal education on cognitive and language scores at 18 to 24 months among extremely preterm neonates. Am J Perinat. 2013; 30: 723–730.

  • 40

    Weng YH, Yang CY, Chiu YW. Neonatal outcomes in relation to sex differences: a national cohort survey in Taiwan. Biol Sex Differ. 2015; 6: 30.