Authors:
Krisztina Mikulás Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088

Search for other papers by Krisztina Mikulás in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Mercedes Linninger Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088

Search for other papers by Mercedes Linninger in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Emőke Takács Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088

Search for other papers by Emőke Takács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Barbara Kispélyi Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088

Search for other papers by Barbara Kispélyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Katalin Nagy Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Magyar Fogorvosok Egyesülete, Budapest

Search for other papers by Katalin Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Pál Fejérdy Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088
Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozata és Tanácsa, Budapest

Search for other papers by Pál Fejérdy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Péter Hermann Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088
Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozata és Tanácsa, Budapest

Search for other papers by Péter Hermann in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Absztrakt:

Az amalgámot már több mint 150 éve alkalmazzák a fogászatban kedvező mechanikai tulajdonságai és tartóssága miatt. Az amalgámtöméssel kapcsolatban számos kérdés merült fel a múltban, elsősorban higanytartalma kapcsán, amely globális viták tárgyát képezte. Az „amalgámkérdés” múltjának és jelenének bemutatásával közleményünk célja a nemzetközi irodalom jelenlegi álláspontjának ismertetése. A jelen összefoglaló a PubMed adatbázisban lévő publikációk, az Európai Fogorvosok Tanácsának irányelvei és a Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozatának ajánlásán alapul. Bár a fogászati amalgám használata széles körben elterjedt, és sok előnnyel jár, aggályok merültek fel az emberi egészségre és a környezetre való káros hatása miatt, amelyben a legfőbb problémát a higanynak a csatornahálózatba való bejutása jelenti a hulladékkezelés során. Az Európai Parlament és Tanács 2017 tavaszán fogadta el a Minamata-egyezményen alapuló, higanyra vonatkozó rendeletét, amelynek a fogászati amalgámot érintő pontjait részletesen taglalja a közlemény. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti tervet kell készíteniük az amalgám kivezetésére, amelynek előkészítése minden országban egyéni sajátosságokra épül. Az ötvözet teljes kivezetése lassan, 2030-ig valósul meg a szabályzat szerint. A szerzők az üvegionomer cementek és a műgyanta bázisú, esztétikus kompozitok ismertetése kapcsán tárgyalják a lehetséges amalgámalternatívák előnyös és hátrányos tulajdonságait. A jövőben számos anyagtani kutatás és hosszú távú követéses vizsgálat szükséges az ideális tömőanyag kifejlesztésére. Több egészségügyi világszervezet mellett az Európai Fogorvosok Tanácsa is felhívja a figyelmet a fogszuvasodás megelőzését elősegítő programokra, amelyek a restaurációk számának csökkentését javasolják. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1700–1709.

  • 1

    United Nations Environment Programme (UNEP). Global Mercury Assessment 2013: Sources, Emissions, Releases and Environmental Transport. UNEP Chemicals Branch, Geneva, Switzerland. Available from: https://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/7984/-Global%20Mercury%20Assessment-201367.pdf?sequence=3&isAllowed=y [accessed: March 2, 2018].

  • 2

    Mitchell RJ, Koike M, Okabe T. Posterior amalgam restorations – usage, regulation, and longevity. Dent Clin North Am. 2007; 51: 573–589.

  • 3

    Bates MN. Mercury amalgam dental fillings: an epidemiologic assessment. Int J Hyg Environ Health 2006; 209: 309–316.

  • 4

    Sherman LS, Blum JD, Franzblau A, et al. New insight into biomarkers of human mercury exposure using naturally occurring mercury stable isotopes. Environ Sci Technol. 2013; 47: 3403–3409.

  • 5

    Scientific Opinion on the risk for public health related to the presence of mercury and methylmercury in food. EFSA J. 2012; 10: 2985.

  • 6

    Björkman L, Sandborgh-Englund G, Ekstrand J. Mercury in saliva and feces after removal of amalgam fillings. Toxicol Appl Pharmacol. 1997; 144: 156–162.

  • 7

    Bjørklund G, Dadar M, Mutter J, et al. The toxicology of mercury: current research and emerging trends. Environ Res. 2017; 159: 545–554.

  • 8

    Bates MN, Fawcett J, Garrett N, et al. Health effects of dental amalgam exposure: a retrospective cohort study. Int J Epidemiol. 2004; 33: 894–902.

  • 9

    Eyeson J, House I, Yang YH, et al. Relationship between mercury levels in blood and urine and complaints of chronic mercury toxicity from amalgam restorations. Br Dent J. 2010; 208: E7; discussion: 162–163.

  • 10

    McGivern B, Pemberton M, Theaker ED, et al. Delayed and immediate hypersensitivity reactions associated with the use of amalgam. Br Dent J. 2000; 188: 73–76.

  • 11

    Laine J, Kalimo K, Happonen RP. Contact allergy to dental restorative materials in patients with oral lichenoid lesions. Contact Dermatitis 1997; 36: 141–146.

  • 12

    Nagpal N, Bettiol SS, Isham A, et al. A review of mercury exposure and health of dental personnel. Saf Health Work 2017; 8: 1–10.

  • 13

    Wijesekara LA, Usoof R, Gamage SS, et al. Mercury levels in hair samples of dentists: a comparative study in Sri Lanka. J Investig Clin Dent. 2018; 9: e12302.

  • 14

    FDI Policy Statement. Safety of Dental Amalgam adopted by the FDI General Assembly, 2007. https://www.fdiworlddental.org/sites/default/files/media/images/Safety-of-dental-amalgam-2007.pdf [accessed: March 2, 2018].

  • 15

    Future use of materials for dental restoration: Report of the meeting convened at WHO HQ, Geneva, Switzerland, 16th to 17th November 2009. WHO, Geneva, 2010. http://www.who.int/oral_health/publications/dental_material_2011.pdf [accessed: March 2, 2018].

  • 16

    Schmalz G, Arenholt-Bindslev D. Biocompatibility of dental materials. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2009; pp. 2–3, 71–72.

  • 17

    Regulation (EU) 2017/852 of the European Parliament and of the Council of 17 May 2017 on mercury, and repealing Regulation (EC) No 1102/2008 (Text with EEA relevance.) [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete [2017. május 17.] a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).] Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1–21. Available from: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32017R0852&from=HU [accessed: March 2, 2018]. [Hungarian]

  • 18

    BIO Intelligence Service. Study on the potential for reducing mercury pollution from dental amalgam and batteries. Final report prepared for the European Comission – DG ENV (2012), Contract Number 07.0307/2011/59114/SER/C3, 2012. http://ec.europa.eu/environment/chemicals/mercury/pdf/final_report_110712.pdf [accessed: March 2, 2018].

  • 19

    Türkün LS, Kanik Ö. A prospective six-year clinical study evaluating reinforced glass ionomer cements with resin coating on posterior teeth: quo vadis? Oper Dent. 2016; 41: 587–598.

  • 20

    Kielbassa AM, Glockner G, Wolgin M, et al. Systematic review on highly viscous glass-ionomer cement/resin coating restorations (Part II): do they merge Minamata Convention and minimum intervention dentistry? Quintessence Int. 2017; 48: 9–18.

  • 21

    Opdam NJ, Bronkhorst EM, Loomans BA, et al. 12-year survival of composite vs. amalgam restorations. J Dent Res. 2010; 89: 1063–1067.

  • 22

    Rathore M, Singh A, Pant VA. The dental amalgam toxicity fear: a myth or actuality. Toxicol Int. 2012; 19: 81–88.

  • 23

    Petersen PE, Lennon MA. Effective use of fluorides for the prevention of dental caries in the 21st century: the WHO approach. Community Dent Oral Epidemiol. 2004; 32: 319–321.

  • 24

    Letzel H, van ’t Hof MA, Marshall GW, et al. The influence of the amalgam alloy on the survival of amalgam restorations: a secondary analysis of multiple controlled clinical trials. J Dent Res. 1997; 76: 1787–1798.

  • 25

    Fazekas Á. Conservative dentistry and endodontics. [Megtartó fogászat és endodoncia.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006; pp. 50–52. [Hungarian]

  • 26

    Berglund A. Estimation by a 24-hour study of the daily dose of intra-oral mercury vapor inhaled after release from dental amalgam. J Dent Res. 1990; 69: 1646–1651.

  • 27

    Nicolae A, Ames H, Quiñonez C. Dental amalgam and urinary mercury concentrations: a descriptive study. BMC Oral Health 2013; 13–44.

  • 28

    Clarkson TW, Vyas JB, Ballatori N. Mechanisms of mercury disposition in the body. Am J Ind Med. 2007; 50: 757–764.

  • 29

    SCENIHR (Scientific Committee on Emerging and Newly Identified Health Risks) Opinion on The safety of dental amalgam and alternative dental restoration materials for patients and users. The SCENIHR adopted this opinion at the 10th plenary meeting on 29 April 2015. Available from: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/emerging/docs/scenihr_o_046.pdf [accessed: March 2, 2018].

  • 30

    Melchart D, Wühr E, Weidenhammer W, et al. A multicenter survey of amalgam fillings and subjective complaints in non-selected patients in the dental practice. Eur J Oral Sci. 1998; 106: 770–777.

  • 31

    Ahlqwist M, Bengtsson C, Lapidus L. Number of amalgam fillings in relation to cardiovascular disease, diabetes, cancer and early death in Swedish women. Community Dent Oral Epidemiol. 1993; 21: 40–44.

  • 32

    Sjögren P, Halling A. Survival time of Class II molar restorations in relation to patient and dental health insurance costs for treatment. Swed Dent J. 2002; 26: 59–66.

  • 33

    Rasines Alcaraz MG, Veitz-Keenan A, Sahrmann P, et al. Direct composite resin fillings versus amalgam fillings for permanent or adult posterior teeth. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 3: CD005620.

  • 34

    Clarkson TW, Magos L. The toxicology of mercury and its chemical compounds. Crit Rev Toxicol. 2006; 36: 609–662.

  • 35

    Ferracane JL, Hilton TJ, Stansbury JW, et al. Academy of Dental Materials guidance – Resin composites: Part II – technique sensitivity (handling, polymerization, dimensional changes). Dent Mater. 2017; 33: 1171–1191.

  • 36

    Batchu H, Rakowski D, Fan PL, et al. Evaluating amalgam separators using an international standard. J Am Dent Assoc. 2006; 137: 999–1005.

  • 37

    Polydorou O, König A, Hellwig E, et al. Long-term release of monomers from modern dental-composite materials. Eur J Oral Sci. 2009; 117: 68–75.

  • 38

    Klinke T, Daboul A, Turek A, et al. Clinical performance during 48 months of two current glass ionomer restorative systems with coatings: a randomized clinical trial in the field. Trials 2016; 17: 239.

  • 39

    Kielbassa AM, Glockner G, Wolgin M, et al. Systematic review on highly viscous glass-ionomer cement/resin coating restorations (Part I): do they merge Minamata Convention and minimum intervention dentistry? Quintessence Int. 2016; 47: 813–823.

  • 40

    Goldman A, Frencken JE, De Amorim RG, et al. Replacing amalgam with a high-viscosity glass-ionomer in restoring primary teeth: a cost-effectiveness study in Brasilia, Brazil. J Dent. 2018; 70: 80–86.

  • 41

    Hume WR, Gerzina TM. Bioavailability of components of resin-based materials which are applied to teeth. Crit Rev Oral Biol Med. 1996; 7: 172–179.

  • 42

    Ferracane JL. Resin composite – state of the art. Dent Mater. 2011; 27: 29–38.

  • 43

    Krifka S, Spagnuolo G, Schmalz G, et al. A review of adaptive mechanism in cell responses towards oxidative stress caused by dental resin monomers. Biomaterials 2013; 34: 4555–4563.

  • 44

    Mikulás K, Hermann P, Gera I, et al. Triethylene glycol dimethacrylate impairs bioenergetic functions and induces oxidative stress in mitochondria via inhibiting respiratory Complex I. Dent Mater. 2018; 34: e166–e181.

  • 45

    Atkinson JC, Diamond F, Eichmiller F, et al. Stability of bisphenol A, triethylene-glycol dimethacrylate, and bisphenol A dimethacrylate in whole saliva. Dent Mater. 2002; 18: 128–135.

  • 46

    Sunnegårdh-Grönberg K, van Dijken JW, Funegård U, et al. Selection of dental materials and longevity of replaced restorations in Public Dental Health clinics in northern Sweden. J Dent. 2009; 37: 673–678.

  • 47

    Palotie U, Eronen AK, Vehkalahti K, et al. Longevity of 2- and 3-surface restorations in posterior teeth of 25- to 30-year-olds attending Public Dental Service – a 13-year observation. J Dent. 2017; 62: 13–17.

  • 48

    Chesterman J, Jowett A, Gallacher A, et al. Bulk-fill resin-based composite restorative materials: a review. Br Dent J. 2017; 222: 337–344.

  • 49

    Opdam NJM, Collares K, Hickel R, et al. Clinical studies in restorative dentistry: new directions and new demands. Dent Mater. 2018; 34: 1–12.

  • 50

    Schmalz G, Hickel R, van Landuyt KL, et al. Scientific update on nanoparticles in dentistry. Int Dent J. 2018 May 22. [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2024 0 5 3
Apr 2024 0 34 10
May 2024 0 20 7
Jun 2024 0 34 12
Jul 2024 0 26 14
Aug 2024 0 24 14
Sep 2024 0 6 0