Az amalgámot már több mint 150 éve alkalmazzák a fogászatban kedvező mechanikai tulajdonságai és tartóssága miatt. Az amalgámtöméssel kapcsolatban számos kérdés merült fel a múltban, elsősorban higanytartalma kapcsán, amely globális viták tárgyát képezte. Az „amalgámkérdés” múltjának és jelenének bemutatásával közleményünk célja a nemzetközi irodalom jelenlegi álláspontjának ismertetése. A jelen összefoglaló a PubMed adatbázisban lévő publikációk, az Európai Fogorvosok Tanácsának irányelvei és a Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozatának ajánlásán alapul. Bár a fogászati amalgám használata széles körben elterjedt, és sok előnnyel jár, aggályok merültek fel az emberi egészségre és a környezetre való káros hatása miatt, amelyben a legfőbb problémát a higanynak a csatornahálózatba való bejutása jelenti a hulladékkezelés során. Az Európai Parlament és Tanács 2017 tavaszán fogadta el a Minamata-egyezményen alapuló, higanyra vonatkozó rendeletét, amelynek a fogászati amalgámot érintő pontjait részletesen taglalja a közlemény. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti tervet kell készíteniük az amalgám kivezetésére, amelynek előkészítése minden országban egyéni sajátosságokra épül. Az ötvözet teljes kivezetése lassan, 2030-ig valósul meg a szabályzat szerint. A szerzők az üvegionomer cementek és a műgyanta bázisú, esztétikus kompozitok ismertetése kapcsán tárgyalják a lehetséges amalgámalternatívák előnyös és hátrányos tulajdonságait. A jövőben számos anyagtani kutatás és hosszú távú követéses vizsgálat szükséges az ideális tömőanyag kifejlesztésére. Több egészségügyi világszervezet mellett az Európai Fogorvosok Tanácsa is felhívja a figyelmet a fogszuvasodás megelőzését elősegítő programokra, amelyek a restaurációk számának csökkentését javasolják. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1700–1709.
United Nations Environment Programme (UNEP). Global Mercury Assessment 2013: Sources, Emissions, Releases and Environmental Transport. UNEP Chemicals Branch, Geneva, Switzerland. Available from: https://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/7984/-Global%20Mercury%20Assessment-201367.pdf?sequence=3&isAllowed=y [accessed: March 2, 2018].
Mitchell RJ, Koike M, Okabe T. Posterior amalgam restorations – usage, regulation, and longevity. Dent Clin North Am. 2007; 51: 573–589.
Bates MN. Mercury amalgam dental fillings: an epidemiologic assessment. Int J Hyg Environ Health 2006; 209: 309–316.
Sherman LS, Blum JD, Franzblau A, et al. New insight into biomarkers of human mercury exposure using naturally occurring mercury stable isotopes. Environ Sci Technol. 2013; 47: 3403–3409.
Scientific Opinion on the risk for public health related to the presence of mercury and methylmercury in food. EFSA J. 2012; 10: 2985.
Björkman L, Sandborgh-Englund G, Ekstrand J. Mercury in saliva and feces after removal of amalgam fillings. Toxicol Appl Pharmacol. 1997; 144: 156–162.
Bjørklund G, Dadar M, Mutter J, et al. The toxicology of mercury: current research and emerging trends. Environ Res. 2017; 159: 545–554.
Bates MN, Fawcett J, Garrett N, et al. Health effects of dental amalgam exposure: a retrospective cohort study. Int J Epidemiol. 2004; 33: 894–902.
Eyeson J, House I, Yang YH, et al. Relationship between mercury levels in blood and urine and complaints of chronic mercury toxicity from amalgam restorations. Br Dent J. 2010; 208: E7; discussion: 162–163.
McGivern B, Pemberton M, Theaker ED, et al. Delayed and immediate hypersensitivity reactions associated with the use of amalgam. Br Dent J. 2000; 188: 73–76.
Laine J, Kalimo K, Happonen RP. Contact allergy to dental restorative materials in patients with oral lichenoid lesions. Contact Dermatitis 1997; 36: 141–146.
Nagpal N, Bettiol SS, Isham A, et al. A review of mercury exposure and health of dental personnel. Saf Health Work 2017; 8: 1–10.
Wijesekara LA, Usoof R, Gamage SS, et al. Mercury levels in hair samples of dentists: a comparative study in Sri Lanka. J Investig Clin Dent. 2018; 9: e12302.
FDI Policy Statement. Safety of Dental Amalgam adopted by the FDI General Assembly, 2007. https://www.fdiworlddental.org/sites/default/files/media/images/Safety-of-dental-amalgam-2007.pdf [accessed: March 2, 2018].
Future use of materials for dental restoration: Report of the meeting convened at WHO HQ, Geneva, Switzerland, 16th to 17th November 2009. WHO, Geneva, 2010. http://www.who.int/oral_health/publications/dental_material_2011.pdf [accessed: March 2, 2018].
Schmalz G, Arenholt-Bindslev D. Biocompatibility of dental materials. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2009; pp. 2–3, 71–72.
Regulation (EU) 2017/852 of the European Parliament and of the Council of 17 May 2017 on mercury, and repealing Regulation (EC) No 1102/2008 (Text with EEA relevance.) [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete [2017. május 17.] a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).] Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1–21. Available from: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32017R0852&from=HU [accessed: March 2, 2018]. [Hungarian]
BIO Intelligence Service. Study on the potential for reducing mercury pollution from dental amalgam and batteries. Final report prepared for the European Comission – DG ENV (2012), Contract Number 07.0307/2011/59114/SER/C3, 2012. http://ec.europa.eu/environment/chemicals/mercury/pdf/final_report_110712.pdf [accessed: March 2, 2018].
Türkün LS, Kanik Ö. A prospective six-year clinical study evaluating reinforced glass ionomer cements with resin coating on posterior teeth: quo vadis? Oper Dent. 2016; 41: 587–598.
Kielbassa AM, Glockner G, Wolgin M, et al. Systematic review on highly viscous glass-ionomer cement/resin coating restorations (Part II): do they merge Minamata Convention and minimum intervention dentistry? Quintessence Int. 2017; 48: 9–18.
Opdam NJ, Bronkhorst EM, Loomans BA, et al. 12-year survival of composite vs. amalgam restorations. J Dent Res. 2010; 89: 1063–1067.
Rathore M, Singh A, Pant VA. The dental amalgam toxicity fear: a myth or actuality. Toxicol Int. 2012; 19: 81–88.
Petersen PE, Lennon MA. Effective use of fluorides for the prevention of dental caries in the 21st century: the WHO approach. Community Dent Oral Epidemiol. 2004; 32: 319–321.
Letzel H, van ’t Hof MA, Marshall GW, et al. The influence of the amalgam alloy on the survival of amalgam restorations: a secondary analysis of multiple controlled clinical trials. J Dent Res. 1997; 76: 1787–1798.
Fazekas Á. Conservative dentistry and endodontics. [Megtartó fogászat és endodoncia.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006; pp. 50–52. [Hungarian]
Berglund A. Estimation by a 24-hour study of the daily dose of intra-oral mercury vapor inhaled after release from dental amalgam. J Dent Res. 1990; 69: 1646–1651.
Nicolae A, Ames H, Quiñonez C. Dental amalgam and urinary mercury concentrations: a descriptive study. BMC Oral Health 2013; 13–44.
Clarkson TW, Vyas JB, Ballatori N. Mechanisms of mercury disposition in the body. Am J Ind Med. 2007; 50: 757–764.
SCENIHR (Scientific Committee on Emerging and Newly Identified Health Risks) Opinion on The safety of dental amalgam and alternative dental restoration materials for patients and users. The SCENIHR adopted this opinion at the 10th plenary meeting on 29 April 2015. Available from: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/emerging/docs/scenihr_o_046.pdf [accessed: March 2, 2018].
Melchart D, Wühr E, Weidenhammer W, et al. A multicenter survey of amalgam fillings and subjective complaints in non-selected patients in the dental practice. Eur J Oral Sci. 1998; 106: 770–777.
Ahlqwist M, Bengtsson C, Lapidus L. Number of amalgam fillings in relation to cardiovascular disease, diabetes, cancer and early death in Swedish women. Community Dent Oral Epidemiol. 1993; 21: 40–44.
Sjögren P, Halling A. Survival time of Class II molar restorations in relation to patient and dental health insurance costs for treatment. Swed Dent J. 2002; 26: 59–66.
Rasines Alcaraz MG, Veitz-Keenan A, Sahrmann P, et al. Direct composite resin fillings versus amalgam fillings for permanent or adult posterior teeth. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 3: CD005620.
Clarkson TW, Magos L. The toxicology of mercury and its chemical compounds. Crit Rev Toxicol. 2006; 36: 609–662.
Ferracane JL, Hilton TJ, Stansbury JW, et al. Academy of Dental Materials guidance – Resin composites: Part II – technique sensitivity (handling, polymerization, dimensional changes). Dent Mater. 2017; 33: 1171–1191.
Batchu H, Rakowski D, Fan PL, et al. Evaluating amalgam separators using an international standard. J Am Dent Assoc. 2006; 137: 999–1005.
Polydorou O, König A, Hellwig E, et al. Long-term release of monomers from modern dental-composite materials. Eur J Oral Sci. 2009; 117: 68–75.
Klinke T, Daboul A, Turek A, et al. Clinical performance during 48 months of two current glass ionomer restorative systems with coatings: a randomized clinical trial in the field. Trials 2016; 17: 239.
Kielbassa AM, Glockner G, Wolgin M, et al. Systematic review on highly viscous glass-ionomer cement/resin coating restorations (Part I): do they merge Minamata Convention and minimum intervention dentistry? Quintessence Int. 2016; 47: 813–823.
Goldman A, Frencken JE, De Amorim RG, et al. Replacing amalgam with a high-viscosity glass-ionomer in restoring primary teeth: a cost-effectiveness study in Brasilia, Brazil. J Dent. 2018; 70: 80–86.
Hume WR, Gerzina TM. Bioavailability of components of resin-based materials which are applied to teeth. Crit Rev Oral Biol Med. 1996; 7: 172–179.
Ferracane JL. Resin composite – state of the art. Dent Mater. 2011; 27: 29–38.
Krifka S, Spagnuolo G, Schmalz G, et al. A review of adaptive mechanism in cell responses towards oxidative stress caused by dental resin monomers. Biomaterials 2013; 34: 4555–4563.
Mikulás K, Hermann P, Gera I, et al. Triethylene glycol dimethacrylate impairs bioenergetic functions and induces oxidative stress in mitochondria via inhibiting respiratory Complex I. Dent Mater. 2018; 34: e166–e181.
Atkinson JC, Diamond F, Eichmiller F, et al. Stability of bisphenol A, triethylene-glycol dimethacrylate, and bisphenol A dimethacrylate in whole saliva. Dent Mater. 2002; 18: 128–135.
Sunnegårdh-Grönberg K, van Dijken JW, Funegård U, et al. Selection of dental materials and longevity of replaced restorations in Public Dental Health clinics in northern Sweden. J Dent. 2009; 37: 673–678.
Palotie U, Eronen AK, Vehkalahti K, et al. Longevity of 2- and 3-surface restorations in posterior teeth of 25- to 30-year-olds attending Public Dental Service – a 13-year observation. J Dent. 2017; 62: 13–17.
Chesterman J, Jowett A, Gallacher A, et al. Bulk-fill resin-based composite restorative materials: a review. Br Dent J. 2017; 222: 337–344.
Opdam NJM, Collares K, Hickel R, et al. Clinical studies in restorative dentistry: new directions and new demands. Dent Mater. 2018; 34: 1–12.
Schmalz G, Hickel R, van Landuyt KL, et al. Scientific update on nanoparticles in dentistry. Int Dent J. 2018 May 22. [Epub ahead of print]